Mi a különbség a számviteli és a cash flow kimutatás tartalma között?

A számviteli kimutatások

A számviteli kimutatások jellemzően a hivatalos eredménykimutatásra és a mérlegre összpontosítanak. Ez a rendszer főleg az időbeli elhatárolások elvén alapul. A könyvelők és a pénzügyi szakemberek úgynevezett teljesítményelvű megközelítést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a bevételek és kiadások akkor kerülnek rögzítésre, amikor gazdaságilag megtörténik a teljesítés vagy a szolgáltatás igénybevétele. Ez akár teljesen el is térhet a tényleges pénzmozgástól. Ha egy nagyobb megrendelésed van, és papíron már leszámláztad, a számviteli kimutatásodban bevételként meg fog jelenni, függetlenül attól, hogy a pénz mikor érkezik meg. Ugyanez a helyzet a költségekkel: ha a beszállítód teljesítette a szállítást, akkor a számlát a számviteli rendszer nyilvántartja kötelezettségként, noha lehet, hogy még ki sem fizetted a valóságban.

A számviteli kimutatások szerepe nagyrészt azt mutatják, milyen bevételeket realizált a cég, milyen költségei merültek fel, és ezek alapján melyik időszakban milyen eredmény keletkezett. A különféle országokban eltérő szabályrendszerek (például Magyarországon a helyi számviteli törvény, nemzetközi szinten pedig az IFRS vagy az US GAAP) rögzítik, hogyan kell elkészíteni az eredménykimutatást és a mérleget. A befektetők, a hitelezők és az adóhatóság számára is ezek a legfőbb támpontok, amikor a cég teljesítményéről és pénzügyi stabilitásáról véleményt alkotnak.

A probléma ott jelentkezhet, hogy a számviteli kimutatásokban szereplő eredmény és tőkehelyzet nem tükrözi egyértelműen, mennyi pénz van ténylegesen a vállalkozás számláján, vagy mennyi készpénz áll rendelkezésre. A számviteli elvek szerint lehet, hogy nyereséges vagy, papíron nagy összegű kintlévőségeid vannak, ám ha nem folyik be a pénz, és közben fizetni kellene a beszállítókat és a béreket, könnyen készpénzszűkébe kerülhetsz. Ezért szoktuk mondani, hogy a likviditás és a profit nem mindig jár kéz a kézben. Ez a két kimutatás – vagyis a számviteli alapú eredménykimutatás és a mérleg – nem képes teljesen megragadni a tényleges, pillanatnyi fizetőképességet.

A cash flow kimutatás

A cash flow kimutatás éppen ezt a hiányosságot pótolja. Ha egyszerűen akarnám megfogalmazni, akkor arra válaszol, hogy a vállalkozásba milyen formában, mikor és honnan áramlott be pénz, illetve hová és mikor áramlott ki. Ez a dokumentum valóban a készpénzforgalmad lenyomata. Ha valaha ránéztél egy cash flow táblázatra, láthattad, hogy három nagy blokkra osztják fel: működési, beruházási és finanszírozási szakaszra. Bár hazai és nemzetközi szinten is léteznek apróbb különbségek az elkészítés módjában, a lényeg ugyanaz marad: a kimutatás sorra veszi, mennyi pénz folyik be a működésből – például az ügyfelektől, a napi tevékenységekből –, és mennyi megy ki ugyanebből a körből. Utána azt vizsgálja, hogy a cég beruházásokra (például gépek, eszközök beszerzése) mennyi pénzt ad ki, vagy mennyi pénz folyik be esetleg ezek értékesítéséből. Végül azt is feltárja, hogy a finanszírozási műveletek – mint a hitelfelvétel, tőkeemelés, osztalékfizetés – hogyan befolyásolták a pénzkészletet.

Ezáltal a cash flow kimutatás lesz az, ami pontosan megmutatja, miként alakulnak a cég likvid forrásai. Külön előnye, hogy könnyű kideríteni belőle, ha egy cég csak papíron tűnik nyereségesnek, de közben nem jön be elegendő pénz, vagy fordítva: előfordulhat, hogy bizonyos egyszeri elhatárolások és leírások miatt az eredménykimutatásban még veszteséget mutat, miközben a valóságban már dől befelé a készpénz a nagyobb eladásoknak köszönhetően. Ez azért is nagyon lényeges, mert sok esetben a vállalkozások éppen a pénzáramok pontatlan felmérése miatt jutnak el a csőd veszélyéig. Legalábbis erre hívta fel a figyelmet egy 2019-es kutatás a Journal of Corporate Finance oldalain (Smith és Thompson, 2019, Journal of Corporate Finance, 56(2), 211-229), amelyben megállapították, hogy a vállalkozók többsége túlbecsüli a működésből bejövő összegeket, és közben alulbecsüli a fix költségek hatását. Emiatt sok cégnek csődbe menni sem kell ahhoz, hogy komoly likviditási nehézségei adódjanak.

A számviteli kimutatás lényegében szabályrendszerek halmaza, amelynek célja, hogy összehasonlítható és auditálható módon mutassa a vállalkozás teljesítményét, illetve vagyonát. Ezért alkalmazzák az időbeli elhatárolásokat, az értékcsökkenési leírásokat, a különféle céltartalékokat, és sok más olyan eszközt, amelyek a beszámoló objektivitását hivatottak erősíteni. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a piaci szereplőknek, legyen szó befektetőről vagy hitelezőről, ezek kiemelt jelentőségűek. A tények értelmezésekor viszont gyakran hiányzik a kontextus: hiába jelent profitszint-emelkedést az eredménykimutatás, ha közben a cash flow kimutatás azt mutatja, hogy a pénzállomány csökken, mert a vevők késve fizetnek, vagy éppen nagy tételben vásároltál alapanyagot.

A pénzügyi tervezésnél és előrejelzésnél én általában mindkét kimutatást szeretem használni, mert a számviteli jelentésből világosan láthatóvá válik, hogy hol és mennyi bevétel, kiadás, adófizetési kötelezettség keletkezik, még akkor is, ha a pénzmozgások nincsenek szinkronban ezzel. Ezzel szemben a cash flow kimutatás megmutatja, mikor és mennyi a rendelkezésre álló valós pénzösszeg. Nem egy ismerős vállalkozó panaszkodott már arra, hogy lenyűgöző profitot mutattak ki, de mégsem tudták megvenni az új gépsort, mert nem volt annyi készpénz a számlájukon – a kintlévőségeik növekedése pedig csak papíron jelent pozitívumot. A lényeg, hogy a két dokumentum más megközelítésben készült, más célt szolgál, és egyik sem helyettesítheti a másikat.

Gyakorlati példa: Egy szolgáltatói cégnek óriási növekedés volt kilátásban, sok új szerződést kötöttek, de a bevétel a szerződések aláírásának pillanatában még csak a könyvelés papírjain mutatkozott. A vevők a munka teljes megkezdése után több héttel fizettek, részletekben. A pénzügyi előrejelzésnél hiába tűnt csodásnak a növekedési ütem, ha nem látszott, hogy ezek a bevételek csak hónapok múlva érkeznek a cég számlájára. A cash flow kimutatás viszont pont ezt mutatta meg: az adott időszakban a valós beáramlás alig haladja meg a kiáramlást, így gondoskodni kellett rövid távú finanszírozásról. A számviteli kimutatás eközben jelentős növekedést mutatott a bevételben és papíron nyereséget is, mégsem volt elég készpénz a napi működés biztonságos fedezésére. Ezzel a példával mindig illusztrálom, hogy mennyire más a két szemlélet.

A működési cash flow

Ha mélyebben belemennénk, megemlíthetném a működési cash flow fontosságát a cég helyzetének megítélésekor. Több pénzügyi kutatás (lásd például: Penman, 2020, Financial Statement Analysis and Security Valuation, 6. kiadás) rámutatott arra, hogy hosszú távon a vállalat valódi „egészsége” leginkább a működési cash flow stabilitásán mérhető le, nem pusztán az eredménykimutatásban látszó profit nagyságán. Ez akkor is releváns, ha különböző kreatív könyvelési módszerekkel próbálják felturbózni az eredményeket: a működési pénzáram sokkal nehezebben manipulálható. Ha a működésből nincsen stabil beáramlás, vagy ha a nagy projektek kivitelezésére túl sok saját erőre van szükség, a vállalkozás kockázatosabbá válik. Lehet, hogy a beszámoló csinos, de a készpénz fogyóban van, ami vészharangot kongathat.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a számviteli kimutatások sokszor hivatalos kötelezettséget jelentenek, ami azt jelzi, hogy a cégnek évente, félévente, negyedévente, a törvényi előírásoknak megfelelően publikus formában kell elkészítenie őket. A cash flow kimutatást is gyakran előírják bizonyos mérethatár felett, illetve a hitelezők vagy a befektetők is kérhetik, azonban számos kisvállalkozásnál előfordul, hogy nem készül hivatalos cash flow táblázat, mert „nem kötelező”. Ilyenkor a tulajdonos vagy a pénzügyes saját magának állítja össze, de sokan ezt is megspórolják. Itt jön a meglepetés: hiába van a mérlegedben szép összeg a követelések soron, ha az ügyfeleid lassan fizetnek, vagy egyáltalán nem. Ugyanígy a készletek értéke is szerepel a mérlegben, de ez nem jelenti, hogy a raktárban pihenő áruk pénzzé konvertálhatók rövid időn belül. Tehát a mérleged mutathat ugyan stabil vagyoni hátteret, de a nap végén a cash flow kimutatásból látszik, hogy mennyi „valódi” forrás áll rendelkezésedre.

A saját véleményem az, hogy mind a számviteli, mind a cash flow alapú megközelítést fontos elsajátítanod, mert csak így kapsz átfogó képet a vállalkozásodról. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a hivatalos pénzügyi kimutatások végső soron olyanok, mint az orvosi leletek. Megmutatják, hogy a szervezetnek (jelen esetben a cégnek) milyen a „laboreredménye”, de azt, hogy a beteg (a vállalkozás) hogy érzi magát a mindennapokban, leginkább a pénzáramlási helyzetből fogod leszűrni. Én azt tapasztalom, hogy ha megérted, miért van szükség egyszerre mindkettőre, rengeteg fejfájástól óvhatod meg magad a későbbiekben.

A pénzügyi döntéshozatal során elengedhetetlen, hogy tudd, mik a várható be- és kiáramlások, mert ez alapozza meg a fizetőképességet, a beruházási és a finanszírozási lehetőségeket. Még a marketingtervezésnél is szoktam hangsúlyozni, hogy hiába rajzolunk fel egy vonzó kampánystratégiát, ha nincs meg a likvid keret, hogy finanszírozzuk a szükséges hirdetéseket, PR-tevékenységeket vagy éppen a bérköltségeket a kampány ideje alatt. A számviteli eredmény alapján lehet, hogy van rá némi mozgástér, de a valódi kérdés mindig az, hogy mikor és mennyi készpénz áll rendelkezésre, és mikorra válnak esedékessé a kiadások.

A befektetők szintén érdeklődnek a cash flow kimutatás iránt, mert ez rámutat a cég belső hatékonyságára. Lehet, hogy egy cég látszólag nagy profittal dolgozik, de ha ahhoz, hogy pénzhez jusson, folyamatos külső finanszírozásra van szüksége, akkor hosszabb távon kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Egy 2021-es, a Management Science folyóiratban publikált tanulmány (Jordan és West, 2021, Management Science, 67(4), 1852-1871) kimutatta, hogy a befektetők egyre inkább a működési cash flow adatok alapján értékelik az induló vállalkozásokat, különösen a technológiai szektorban, mert a rövid távon beáramló összegek jobban előrevetítik a cég skálázhatóságát, mint a hosszú távon elhatárolt bevételek. Ez a trend jelzi, hogy a piacon is felértékelődik a készpénzáramlás figyelése, különösen a kockázatos és gyorsan változó ágazatokban.

Nézzük meg egy egyszerű példával a két számítási módot, adók nélkül

Egy könyvesbolt rendel az Online marketing és pszichológia című könyvből 100 db-ot. 1000 Ft-ért veszi meg, és 5000 Ft-ért adja el.

Mind a 100 db-ot felvásárolja valaki, de ebben a hónapban 50 db-ot fizet, a következő hónapban pedig a másik 50-et.

Számvitel szerint:

100 x 5000 = 500.000 Ft forgalma keletkezett – ezt kell könyvelni. Ebből 400.000 Ft a nyeresége.

A számvitel szerint az értékesítést a teljesítés időpontjában kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a vevő mikor fizeti ki az árut.

Cash Flow:

50 x 5000 Ft értékben eladott = 250.000 Ft készpénze keletkezett.

Végül 150.000 Ft-tal megy haza, mert a 100.000 Ft-os raktárkészletet le kell vonni a 250.000 Ft-ból.

A cash flow számítás csak a tényleges pénzmozgásokat veszi figyelembe, vagyis azt, hogy mennyi pénz érkezett be és mennyi hagyta el a vállalkozás számláját vagy kasszáját.

A második hónapban 250.000 kp-ja lesz, mert ekkor már nem kell levonni a raktárkészletet. 250.000 + 150.000 = 400.000 Ft, mint a számvitel számítása esetén. 

Szájbarágósabban: A számvitel szerint, papíron van 400.000 Ft-unk már az első hónapban, amiből már tudjuk is rendelni a következő könyvadagot, mondjuk 200.000 Ft értékben. A valóságban pedig csak 150.000 Ft-unk van, így nem tudjuk kifizetni a beszállítót. 

Nézzük meg kisebb árréssel

Egy könyvesbolt rendel az Online marketing és pszichológia című könyvből 100 db-ot. 4000 Ft-ért veszi meg, és 5000 Ft-ért adja el.

Mind a 100 db-ot felvásárolja valaki, de ebben a hónapban 50 db-ot fizet, a következő hónapban pedig a másik 50-et.

Számvitel szerint:

100 x 5000 = 500.000 Ft forgalma keletkezett – ezt kell könyvelni. Ebből 100.000 Ft a nyeresége.

Cash Flow:

50 x 5000 Ft értékben eladott = 250.000 Ft készpénze keletkezett.

Végül 150.000 Ft veszteséggel megy haza, mert a 400.000 Ft-os árubeszerzési költséget le kell vonni a 250.000 Ft-ból.

A második hónapban 250.000 kp-ja lesz, mert ekkor már nem kell levonni a raktárkészletet. 250.000 + 150.000 = 400.000 Ft, mint a számvitel számítása esetén. 

Szájbarágósabban: A számvitel szerint, papíron van 400.000 Ft-unk már az első hónapban, a valóságban pedig 150.000 Ft veszteségünk van.

Elképzelhető, hogy több idődet és energiádat igényli majd a kétféle kimutatás folyamatos vezetése és elemzése, de ez a befektetés sokszorosan megtérül.