Blog

Kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára a hatékony online jelenlét kulcsfontosságú: a megfelelő hirdetési csatorna kiválasztása döntő szerepet játszhat az üzleti növekedésben. Két meghatározó online hirdetési platform a Facebook Ads és a Google Ads, melyek eltérő módon segíthetnek elérni a potenciális ügyfeleket. De melyik rendszert érdemes használni, és mikor? A következőkben átfogóan összehasonlítjuk a Facebook és a Google hirdetési rendszereit kifejezetten KKV-k szemszögéből, kitérve többek között a működési elvekre, célzási lehetőségekre, felhasználói szándékra, költséghatékonyságra és etikai kérdésekre. Egyik megoldás sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak alapvetően más célt szolgálnak és más esetekben javasoltak.

A marketing és a pszichológia összefonódása rengeteg izgalmas kérdést vet fel: hogyan hat a reklám az emberi lélekre, miként befolyásolhatók a fogyasztói döntések, mi építi a sikeres márkát, vagy hogyan alkalmazhatóak a lélektan elvei a digitális marketingben. Az alábbiakban magyar szerzők által írt, nyomtatott formában is kapható könyveket ajánlunk, amelyek szakmailag megalapozott, átfogó tudást adnak a pszichológia és marketing kapcsolódásáról. A listában szerepelnek egyetemi tankönyvek és gyakorlati példákkal illusztrált művek is, különös tekintettel a reklámpszichológia, a befolyásolás, a fogyasztói viselkedés, a branding (márkaépítés) és a digitális marketing területeire.

A marketingpszichológia az a terület, ahol az emberi viselkedés és a marketing stratégia találkozik. Arra keresi a választ, hogyan befolyásolják a hirdetések és marketingüzenetek a fogyasztók gondolkodását, érzelmeit és döntéseit (https://magazin.dajka-gabor.hu/a-reklampszichologia-atfogo-attekintese). A Google Ads – mint online hirdetési platform – is emberekhez szól: potenciális ügyfelekhez, akik naponta több száz reklámmal találkoznak. Ahhoz, hogy a Te hirdetéseid kitűnjenek ebben a zajban, nem elég a technikai beállításokat jól kezelni; fontos megérteni, hogyan gondolkodik és érez a célközönséged egy adott pillanatban. Itt lép be a marketingpszichológia a Google Ads világába.

A Search Generative Experience (SGE) a Google kereső új, mesterséges intelligenciára épülő funkciója, amelynek lényege, hogy a hagyományos keresési eredmények előtt egy generatív AI által összeállított választ jelenít meg. Olyan, mintha a keresőmotor mellé egy intelligens asszisztens csatlakozna: a felhasználó kérdésére azonnal egy összefoglalót kap a találati oldal tetején, fontos információkkal, tippekkel vagy útmutatóval. Ezzel sok esetben megspórolható a több oldalon át történő böngészés, hiszen a lényeg már a Google-ben látható. Például: ha valaki esős napon szórakoztató programot keres a gyerekeinek, eddig több különböző weboldalt kellett átnéznie. Az SGE ehelyett azonnal egy listát kínál neki nagyszerű ötletekkel különböző forrásokból, így gyorsabban és kevesebb kattintással juthat információhoz. Az SGE tehát egyfajta AI-válasz a keresésben, ami jelenleg kísérleti fázisban van, de folyamatosan fejlesztik és egyre több felhasználó számára válik elérhetővé.

Történelmi kitekintő: A Google Ads (korábban AdWords) több mint 20 éve indult világhódító útjára, és mára a legtöbb cég marketingjének nélkülözhetetlen része lett. Már a kezdetekkor is az volt a Google célja, hogy a digitális hirdetést ne csak a nagyvállalatok óriási büdzséjével rendelkezők használhassák, hanem a kisebb cégek számára is elérhetővé tegye kedvező árazással. Ez a demokratizálódás lehetővé tette, hogy egy kis- vagy középvállalkozás (KKV) is versenybe szálljon online a vevők figyelméért. Ugyanakkor ahogy a platform komplexitása nőtt, a Google Ads hirdetéskezelés szaktudást igénylő területté vált. Sok KKV vezető kísérletezett már saját maga kezelni a hirdetéseit – nem ritkán vegyes eredménnyel. Ebben a cikkben áttekintjük, mi is az a Google Ads hirdetéskezelés, miért fontos a KKV-knak, milyen buktatói vannak a saját kezű vagy ügynökségi hirdetéskezelésnek, és miért járhat jobban, ha egy hozzáértő szakemberre bízza ezt a feladatot.

Henry Mintzberg kanadai menedzsmentkutató klasszikus elmélete szerint a vezetők munkája tíz alapvető szerepre osztható, melyeket három fő kategóriába csoportosított: interperszonális (személyközi), információs és döntéshozói szerepek. Ezek a szerepek azt írják le, milyen különböző kalapokat visel egy vezető a mindennapi tevékenysége során – a beosztottakkal való bánásmódtól kezdve az információk kezelésén át a szervezeti döntések meghozataláig. A következőkben áttekintjük Mintzberg vezetői szerepelméletét, részletezve mindhárom kategóriát és az ezekhez tartozó konkrét szerepeket, gyakorlati példákkal és szervezeti kontextusban bemutatva. Emellett kitérünk a modell modern értelmezéseire, kritikáira és alkalmazására különböző iparágakban, valamint összevetjük más ismert vezetéselméletekkel (Fiedler kontingenciamodellje, Hersey–Blanchard szituációs vezetéselmélete, Vroom–Yetton döntésfa modellje).

A modern marketing és pszichológia metszéspontjában olyan láthatatlan erők állnak, mint a gondolkodási mintázatok, kognitív sémák és logikai keretek, amelyek észrevétlenül formálják a fogyasztók viselkedését. A reklámok és üzenetek tömegében – egy átlagos fogyasztót naponta akár 10 000 márkaüzenet éri – csak kevés marad emlékezetes. Mi dönti el, hogy melyik üzenet ragad meg? A válasz az emberi elme működésében, az elvont logikai és kognitív sémákban rejlik. Ezek a pszichológiai mintázatok irányítják, hogyan dolgozzuk fel az információt, milyen döntéseket hozunk, hogyan érzékelünk egy márkát, és miként emlékszünk egy vásárlói élményre. Az alábbiakban áttekintjük, mik is azok a kognitív sémák, milyen friss tudományos eredmények támasztják alá jelentőségüket, és – ami a legfontosabb – hogyan alkalmazhatók tudatosan a gyakorlatban a fogyasztói döntéshozatalban, a márkaépítésben, a marketingkommunikációban és az ügyfélélmény (UX) tervezésében.

Amikor egy vállalkozásban felmerül, hogy a tulajdonos vagy a tagok szeretnének kivenni bruttó 1.000.000 Ft-ot, elsőre talán egyszerűnek tűnhet a kérdés: „Miért ne utalhatnám magamnak?” Valójában azonban, a mindenkori adójogszabályok és a céges stabilitás figyelembevételével, több lehetőséged is van. Ezek különböző mértékű járulékfizetést, adminisztrációt és hosszú távú kockázatot rejtenek magukban, amelyeket érdemes alaposan végiggondolni. Ebben az írásban arra törekszem, hogy a pszichológiai megközelítésektől kezdve a menedzsment- és pénzügyi szakmai nézőpontokig minden fontos (és néha rejtett) tényezőt megemlítsek. Így teljes képet kaphatsz arról, milyen érzelmi és üzleti hatása van a pénzkivételnek, és melyik formát választhatod a te vállalkozásodnak leginkább megfelelően.

David Ogilvy-t gyakran a modern reklám atyjának nevezik, aki úttörő szemléletével forradalmasította a reklámipart. Két legismertebb műve, az „Ogilvy on Advertising” (1983) és a „Confessions of an Advertising Man” (1963, magyarul „Egy reklámszakember vallomásai”), máig alapműnek számítanak a marketing és reklám területén. E könyvek nem csupán szórakoztató anekdotákat tartalmaznak a Madison Avenue világáról, hanem időtálló elveket fogalmaznak meg a hatékony marketingstratégiáról, szövegírásról, márkaépítésről és üzleti szemléletről. Ogilvy hitt abban, hogy a reklám egyszerre művészet és tudomány: a kreatív ötleteket adatokkal és pszichológiai ismeretekkel kell alátámasztani. Ahogy fogalmazott, „az emberek döntései előre kiszámítható pszichológiai mintázatokon alapulnak”, és ez a tudás adja a hatékony hirdetések alapját. Az alábbiakban összegezzük Ogilvy fő tanításait – olyan alapelveket, amelyek a digitális marketing korában is éppoly érvényesek, mint az 1960-as években.

A vásárlók számos tényezőt mérlegelnek – nem pusztán az árat – mielőtt leemelnek egy terméket a polcról. Az ár érzékelése mellett a minőség és a márka iránti bizalom is befolyásolja döntéseiket.

A fogyasztói árérzékenység azt fejezi ki, mennyire befolyásolja a termék ára a vásárlók döntéseit és preferenciáit. Bár logikusnak tűnhet, hogy az emberek mindig a legolcsóbb opciót választják, a valóság ennél összetettebb. Számos kutatás szerint a vásárlók túlnyomó többsége értéktudatosnak tartja magát, mégsem választják automatikusan a legalacsonyabb árú terméket. Ez azért van, mert a döntés során az ár csak egy a sok szempont közül – a fogyasztók figyelembe veszik a minőséget, a márkahűséget, a kényelmet és akár az egyéni értékeiket is. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, milyen tényezők befolyásolják az árérzékenységet, hogyan különbözhet ez demográfiai csoportonként, milyen pszichológiai mechanizmusok lépnek működésbe az akciók hatására, milyen stratégiákkal élnek a vállalatok, és mindez milyen hosszú távú hatásokkal jár a márkára és a lojalitásra.

A neuromarketing a marketing és az idegtudomány metszéspontja, amely neurológiai és fiziológiai mérésekkel vizsgálja a fogyasztók reakcióit a reklámokra, márkákra és termékekre. Számos nagyvállalat alkalmazza ezeket a módszereket a kampányaik finomhangolására. Az alábbiakban a leggyakoribb technikák rövid ismertetése következik, konkrét példákkal.

A marketing egyik legmeghatározóbb eleme a pozicionálás. Arra szolgál, hogy világosan lássa a fogyasztó, a vállalkozások közötti különbségeket. A piaci környezet gyakran zsúfolt és telített, ezért a márkák versenyeznek a figyelemért, a lojalitásért és a hosszú távú elköteleződésért. Ha csak a szigorú értelemben vett üzleti haszonra koncentrálnál, talán hajlamos lennél abba a hibába esni, hogy mindenkihez akarsz szólni. Emiatt azonban elkallódhat a valódi értékajánlatod. A pozicionálás segít leszűkíteni, ki az, akivel igazán tudsz és akarsz kommunikálni, illetve milyen különbség révén érdemes kitűnnöd a piacon. Gyakran előfordul, hogy a cégek csak a termékelőnyök egyszerű felsorolásával próbálkoznak, de valójában a pozicionálás ennél jóval mélyebb folyamat. Meghatározza, hogy milyen üzeneteket közvetítesz, miként beszélsz a márkádról, és hogyan építed fel a marketingkampányaid. A kutatások (Kotler & Keller, 2016) is megerősítik, hogy a sikeres márkák egyik nélkülözhetetlen tényezője egy stabil, következetesen felépített pozicionálás, amely egyértelmű és meggyőző képet rajzol a fogyasztók fejében.

A viselkedéstudomány az emberi viselkedés mögött rejlő mechanizmusok feltárására és megértésére törekszik. Amikor viselkedéstudományról beszélünk, általában a pszichológia és a társadalomtudományok különböző ágainak fúziójára gondolunk, amelyek egyetlen célt szolgálnak: azt, hogy átlássuk, mi mozgat bennünket, miért teszünk meg bizonyos lépéseket, és hogyan tudjuk akár tudatosan befolyásolni szokásainkat vagy döntéseinket. Mivel nem csupán elméleti kérdések soráról van szó, hanem a mindennapi életünket meghatározó folyamatokról, érdemes ebből a szemszögből ismereteket gyűjteni. A vállalkozói, marketinges és üzleti világban különösen jól kamatoztatható a viselkedéstudomány, mert általa nem csupán a fogyasztói döntéshozatal lesz érthetőbb, hanem a csapatdinamika, a vezetés és a személyes fejlődés is.

Sajnos sokan vágnak bele egy vállalkozásba mindenféle tervezés nélkül. Illetve ha a vállalkozók fel is keresnek egy marketingügynökséget, hogy megterveztessenek velük egy marketingstratégiát, akkor általában a kutatást lespórolják, és inkább a könnyebben érthető, népszerűbb témákat foglalják bele, mint például a célközönség meghatározását és a tartalomgyártás mennyiségét, megjelenési helyét, stílusát. Bár ezek is nagyon fontosak, és a marektingstratégia részét képezik, de ezeknek a kutatási eredményekre kéne épülniük. Jellemzően én olyan összeállított stratégiákkal szoktam találkozni, amelyek sok technikai hibalistát tartalmaznak egy kis mesével, ami a vágyott fogyasztóról és forgalom jósolásról szól. 

Kurt Lewin olyan szakember, akinek a gondolkodásmódja és kutatásai a mai napig meghatározóak a szociálpszichológiában, a szervezetfejlesztésben és a vezetéselméleti irányzatokban. Ha meg akarod érteni, hogyan formálódik egy csoport, miből ered az egyéni és szervezeti ellenállás a változásokkal szemben, vagy éppen hogyan teremthető olyan légkör, amely segíti a kreatív és hatékony munkát, akkor előbb-utóbb biztosan találkozol Lewin nevével. Szeretnélek rávezetni arra, milyen összefüggések mentén születtek meg a legfontosabb elméletei és kutatásai, és miért érdemes még mindig tanulmányozni a munkáit, ha emberi csoportokkal foglalkozol.

Észrevettem, hogy gyakran keveredik a gyakorlatban a számviteli és a cash flow kimutatást. Sokan azt gondolják, hogy ezek lényegében ugyanazt mutatják meg, csupán más nézőpontból. A valóságban azonban két külön világról van szó, és ez rengeteg félreértéshez vezethet, ha valaki nem látja a köztük lévő eltéréseket. Amikor például egy vállalkozóval dolgozom a pénzügyi tervezésén, mindig óriási hangsúlyt fektetek arra, hogy értse: az egyik kimutatás az elszámolásra, a másik a valódi, kézzel fogható pénzmozgásokra koncentrál. Szerintem ez a felismerés már önmagában megkönnyíti a tervezést, és azt, hogy tudd, a számok miként festenek a vállalkozásod valós mindennapjaiban.

2025 februárjában számos emlékezetes és virálisan terjedő reklám jelent meg, amelyek kreatív koncepcióikkal, hírességek bevonásával vagy meghökkentő ötleteikkel nagy visszhangot váltottak ki. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány kiemelkedő kampányt, háttérinformációkkal és hivatalos videólinkekkel (YouTube vagy a márkák hivatalos platformjai) kiegészítve.

Az év legújabb kutatásai rávilágítottak az emberi emlékezet és tanulás korlátaira és stratégiáira. Egy 2025-ös vizsgálat új számítógépes agymodell segítségével magyarázta, miért korlátozott a munkamemória kapacitása. Eredményeik szerint ha túl sok információt próbálnánk egyszerre fejben tartani, az agy „összezavarodik”, és nem tud hatékonyan tanulni – ezért fejlesztettünk ki stratégiákat, mint az információk tömbösítése, azaz összecsomagolása a memóriában. Egy másik áttörő tanulmány a neuronok működését vizsgálva mutatta meg, hogyan vezet a helyi agyi aktivitás a génkifejeződés megváltozásához – ez a mechanizmus alapvető a hosszú távú emlékezet kialakulásában. Emellett a figyelem területén is születtek új eredmények: egy Nature Human Behaviour cikkben publikált modell azt mutatta, hogy amikor sok a zavaró tényező, az emberek nem „erősebben koncentrálnak” a feladatra, hanem inkább megtanulják figyelmen kívül hagyni a korábban zavaró ingereket, így javítva a fókuszt. Ezek a felfedezések együttesen mélyebb betekintést nyújtanak abba, miként dolgozza fel és tanulja meg az agyunk az információkat, és hogyan optimalizálja erőforrásait a mindennapi feladatok során.

James Bond nevét hallva többnyire a titkosügynöki akciókra, a kütyükre és a híres „Shaken, not stirred” martini rendelésre gondolunk. Kevésbé szokás Bondot mint vezetőt elemezni, hiszen nem egy hagyományos értelemben vett csapatfőnök. Mégis, 007 számos alkalommal mutat be olyan vezetői jellemzőket és készségeket, amelyek összevethetők a vezetéspszichológia klasszikus stílusaival. Bond az egyes helyzetekben hol parancsoló, hol együttműködő, hol inspiráló – attól függően, mire van szükség a küldetés sikeréhez. Az alábbiakban áttekintjük, James Bond miként illeszkedik az autokratikus, demokratikus, laissez-faire, transzformációs és személyre szabott vezetői stílusokhoz, ikonikus filmscénákkal, pszichológiai kutatási eredményekkel és gyakorlati vezetői tanulságokkal alátámasztva.

Egy jól kidolgozott értékesítési stratégia alapvető fontosságú mind B2B (üzleti ügyfelek közötti), mind B2C (fogyasztói) környezetben. Bár a két terület eltérő megközelítést igényelhet, a közös alapelvek hasonlóak: ismernünk kell a vevőket, egyedi értéket kell nyújtanunk számukra, hatékonyan kell elérnünk őket, és hosszú távú kapcsolatot kell építenünk velük. Az alábbiakban egy széles körben alkalmazható, gyakorlatias értékesítési stratégiát vázolunk fel a legfontosabb elemekkel, amely könnyen adaptálható különböző iparágakban.

A modern marketingesnek számos területen kell jeleskednie: egyszerre kell kreatívnak lenni és stratégiai szemléletben gondolkodni, jártasnak az adatelemzésben, érteni a fogyasztók viselkedését, lépést tartani a digitális eszközök fejlődésével, valamint kiválóan kommunikálni és együttműködni másokkal. Az alábbiakban pontról pontra megvizsgáljuk, milyen tulajdonságok és készségek szükségesek ehhez, konkrét példákkal és kutatási eredményekkel alátámasztva.

A fogyasztók iskolázottsági szintje jelentősen befolyásolhatja, hogyan reagálnak a marketingüzenetekre. Tanultabb (magasabb végzettségű) emberek jellemzően más értékekkel, információs igényekkel és döntési szokásokkal rendelkeznek, mint az alacsonyabb végzettségűek. Ez az elemzés áttekinti, milyen marketingkommunikációs stratégiákra és reklámtípusokra fogékonyabbak a tanult fogyasztók. Részletesen kitérünk arra, hogy milyen médiumokat és forrásokat preferálnak, hogyan hozzák meg vásárlási döntéseiket, milyen pszichológiai és neuromarketing tényezők hatnak rájuk, milyen reklámüzenetekre reagálnak jobban, és hogyan szólíthatjuk meg őket hatékonyan. A megállapításokat konkrét példákkal és releváns kutatási eredményekkel támasztjuk alá.

A marketingkommunikációban egyre nagyobb figyelem irányul a fogyasztók agyi működésének megértésére. Különösen érdekes, hogy a férfiak agya miként dolgozza fel az információkat, hogyan hoz döntéseket és reagál a reklámokra. Számos kutatás bizonyítja, hogy a férfiak és nők információfeldolgozása és vásárlói viselkedése között jelentős különbségek vannak. Jelen elemzés áttekinti a férfi agy működésének sajátosságait a marketingkommunikáció kontextusában – a döntéshozatali folyamatokat, az érzelmi és kognitív feldolgozás jellegzetességeit, a reklámokra adott reakciókat, a vásárlási szokásokat és preferenciákat –, valamint bemutatja a legfrissebb neuromarketing kutatási eredményeket. Végül kitérünk arra is, miként lehet ezeket az ismereteket hatékonyan alkalmazni a marketingstratégiákban. Az elemzés során hivatkozunk releváns tudományos kutatásokra és esettanulmányokra a téma alátámasztására.

A nők rendkívül fontos szerepet töltenek be a globális fogyasztói piacon: világszerte mintegy 85%-ban befolyásolják a fogyasztói kiadásokat. Ennek tudatában a marketingkommunikációban kiemelt jelentőségű megérteni, miként működik a női agy, és milyen sajátosságai vannak az információfeldolgozásban és döntéshozatalban. Az idegtudomány és a fogyasztói magatartás kutatások rámutattak, hogy bizonyos kognitív és érzelmi feldolgozási folyamatok eltérhetnek a nemek között. Jelen cikk célja, hogy átfogóan elemezze a női agy működésének sajátosságait a marketingkommunikáció szempontjából – beleértve a döntéshozatali folyamatokat, az érzelmi és kognitív ingerfeldolgozást, a reklámokra adott reakciókat, valamint a vásárlási szokásokat és preferenciákat. Emellett bemutatjuk a legfrissebb neuromarketing kutatási eredményeket, és javaslatokat teszünk arra, hogyan lehet ezeket az ismereteket hatékonyan alkalmazni a marketingstratégiákban. Az elemzés során tudományos kutatásokra és esettanulmányokra hivatkozunk a megállapítások alátámasztására.

Philip Kotler és Kevin Lane Keller a modern marketing két kiemelkedő szaktekintélye. Kotler-t gyakran a modern marketing atyjának nevezik, aki akadémiai diszciplínává emelte a marketinget. Keller elsősorban a márkaépítés és a márkaérték kutatójaként ismert. Kettejük együttműködésének gyümölcse a világszerte használt Marketingmenedzsment tankönyv, amely a marketing elméletének és gyakorlatának alapköve. Az alábbi jelentés bemutatja fő marketingelméleteiket – a piaci szegmentációtól és marketingmix fogalmától kezdve a holisztikus marketing megközelítésen át a vevőalapú márkaérték modelljéig –, és elemzi, miként alkalmazhatók ezek az elvek a 21. századi üzleti környezetben. Esettanulmányokkal szemléltetjük a módszerek hatékonyságát, és rávilágítunk a vállalatok és marketingesek számára levonható tanulságokra.

Az e-kereskedelmi piac folyamatosan bővül, és a vásárlói szokások is gyorsan változnak. Mobil vásárlás és közösségi kereskedelem egyre dominánsabb: a vevők szívesen vásárolnak közvetlenül közösségi média platformokon keresztül, ahol posztokból vagy videókból egy kattintással elérhetik a terméket. Emellett a személyre szabott élmény iránti igény nő: a fogyasztók értékelik, ha a termékajánlatok és hirdetések az ő preferenciáikra vannak szabva. Fenntarthatóság és egészségtudatosság szintén fontos trend: a vásárlók egyre inkább keresik a környezetbarát, etikus forrásból származó termékeket és az egészségüket támogató árucikkeket. Ezek a trendek határozzák meg, milyen termékkörök és webáruház-típusok lehetnek ma vonzóak és jövedelmezőek.

Kigyűjtöttem a szerintem legfelkapottabb reklámokat 2025 januárjából. Leginkább YouTube, Instagram, Facebook és TikTok oldalakra fókuszáltam. Fogadjátok szeretettel és inspirálódjatok belőlük!

2024 végén a reklámipar ismét kitett magáért: az ünnepi szezonban számos kreatív és vírusként terjedő kampány jelent meg, amelyek nagy visszhangot váltottak ki a közönségből. Ezek között találunk megható karácsonyi kisfilmeket, különleges kreatív koncepciójú spotokat, influencerek és hírességek közreműködésével készült tartalmakat, sőt új marketingtrendeket meghatározó megoldásokat is. Az alábbiakban összegyűjtöttük a 2024 decemberében legfelkapottabb reklámokat, bemutatva, mi tette őket különlegessé – és mellékelve a hivatalos videóikat is a további élményhez.

Szeretnélek elkalauzolni a ’90-es évtized reklámjainak világába úgy, hogy közben kicsit nosztalgiázhass, és ráérezhess arra a lendületre, ami azt a korszakot jellemezte. Akkoriban még nem volt széles körben elterjedt az internet, a virális marketing kifejezés sem létezett, a social media hálózatok pedig maximum sci-fibe illő ötletként merültek fel. A tévéképernyő, a nyomtatott sajtó és a rádió dominált, de a kreatív szakemberek (vagy nevezhetjük őket reklám-pszichológusoknak) képesek voltak olyan erőteljes üzeneteket létrehozni, amelyek a popkultúra részévé váltak. Ha jobban belegondolsz, manapság is visszautalunk rájuk különböző formában, vagy épp újrafeldolgozzuk őket modern köntösben. Ebben a szövegben szeretném megmutatni neked, melyek voltak azok a reklámok 1990 és 2000 között, amelyek nagyot szóltak, és akár átrendezték a marketing világát. Ne lepődj meg, ha közben kicsit belecsempészek személyes véleményt is: mindig izgalmasnak találtam ezt az időszakot, mert a modern reklám mesterfogásainak jórésze ekkor született. Ha kíváncsi vagy néhány hirdetés videójára, alább megtalálod a hivatalos – vagy archív – elérhetőségeket is.

A Straight Line Persuasion (magyarul Egyenes Vonalú Meggyőzés) Jordan Belfort által kidolgozott értékesítési és befolyásolási rendszer. Lényege, hogy minden értékesítési folyamat egy képzeletbeli „egyenes vonalon” halad az első kapcsolatfelvételtől az üzlet lezárásáig. Belfort szerint ha az eladó képes végig kontroll alatt tartani a kommunikációt, és a vevőt ezen az egyenes úton tartani, akkor szinte bármit el tud adni bárkinek – feltéve, hogy „closable”, azaz nyitott egy jó ajánlatra. Az SLP rendszer a pszichológia számos bevált elvét integrálja, mint például a bizalom és hitelesség kiépítését, az érzelmi meggyőzés fontosságát, valamint a kognitív torzítások kihasználását a döntéshozatal befolyásolására.

Seth Godin a modern marketing egyik legismertebb gondolkodója, számos nagy hatású könyv szerzője. Munkáiban újszerű megvilágításba helyezi a marketinget, a vállalkozást és a vezetést, kihangsúlyozva az emberi tényezőt és a kreativitást. Legfontosabb üzenetei közé tartozik, hogy a siker kulcsa a különlegesség és pozicionálás, a történetmesélés, a figyelem megragadása és megtartása, az innováció mint a piacvezetés motorja, a „törzsek” (közösségek) építése, valamint az engedélyalapú marketing szerepe. Az alábbiakban ezeket a területeket részletesen bemutatjuk Godin könyveinek tanulságai, konkrét példái és iparági kutatások fényében.

A pénzügyi dominancia (angolul financial domination vagy röviden findom) a BDSM egy sajátos fétisformája, ahol a domináns fél (gyakran „pénzügyi dominának nevezett nő) anyagi javak – pénz vagy drága ajándékok – formájában gyakorol hatalmat az alárendelt fél felett. A kapcsolat lényege, hogy az alárendelt (gyakori becenevén „paypig” vagy pénzszolga) önként és sokszor szexuális ellenszolgáltatás nélkül juttat pénzt a dominánsnak, ezzel fejezve ki odaadását és alárendeltségét. A klasszikus BDSM-hez hasonlóan itt is egyfajta hatalmi egyenlőtlenség jön létre, de fizikai érintkezés helyett a vagyon és pénz közvetíti a dominanciát. A modern findom kapcsolatok túlnyomó része online zajlik – a domináns és a szubmisszív gyakran soha nem is találkozik személyesen, minden kommunikáció és tranzakció az interneten vagy telefonon keresztül történik. Fontos kiemelni, hogy mint minden BDSM-tevékenység, a pénzügyi dominanciának is a kölcsönös beleegyezésen és bizalmon kell alapulnia, világosan megbeszélt keretek között.

Jordan Belfort, közismert nevén a Wall Street farkasa, a 1990-es években a Stratton Oakmont brókercég vezetőjeként vált hírhedtté. Hihetetlen értékesítési teljesítményei mellett azonban agresszív pénzügyi stratégiái illegálisak voltak – cégén keresztül penny stock (filléres részvény) pump and dump csalásokat folytatott, amivel mesterségesen felverte az olcsó részvények árát, majd a csúcson túladott rajtuk. Ezek a boiler room jellegű nyomásos értékesítési technikák és a befektetők megtévesztése végül börtönbüntetéshez vezettek (Belfort 22 hónapot töltött rács mögött).

John C. Maxwell a modern vezetéselmélet egyik legismertebb szakértője, több mint 80 könyv szerzője a vezetés és személyes fejlődés témájában. Műveiben ismétlődően hangsúlyozza, hogy a vezetés lényege a befolyás: ahogy Maxwell híresen megfogalmazta, „Leadership is influence—nothing more, nothing less.”. Vagyis a vezetés nem pusztán pozíció vagy rang – a valódi vezetői képesség abban mutatkozik meg, mekkora hatást tudunk gyakorolni másokra pozitív irányban. Maxwell szerint „nem a pozíció teszi a vezetőt; a vezető teszi a pozíciót”, ezért a címek vagy beosztások önmagukban nem garantálják a követők bizalmát és támogatását. Az alábbiakban Maxwell vezetésről szóló könyveinek legfőbb alapelveit tekintjük át három területen – a vezetői fejlődés, a csapat irányítása és a személyes fejlődés – idézetekkel alátámasztva és gyakorlati szempontból elemezve. Ez a strukturált összefoglaló segítséget nyújt abban, hogy vezetőként könnyen hasznosíthasd Maxwell tanácsait a mindennapokban.

Dan S. Kennedy a kőkemény, „No B.S.” (no bullshit) marketing megközelítéséről ismert amerikai üzleti tanácsadó, számos sikeres vállalkozó mentora. Könyveiben – mint például a „No B.S.” sorozat és a Magnetic Marketing – azt tanítja, hogy az üzleti siker központi eleme a közvetlen (direct response) marketing rendszer kiépítése. Kennedy szerint minden frusztráció és belső probléma, amivel egy cég küzd, arra vezethető vissza, hogy nincs jól működő marketingrendszere. Ennek hiányában nincs elegendő vevő: „Ha nincs elég és folyamatosan áramló ember, akivel értéket cserélhetsz pénzért, akkor az üzletedben semmi más nem számít” – írja Kennedy, rámutatva, hogy az ügyfélszerzés alapvető fontosságú. Ő maga a mérhető eredményeket hozó marketing élharcosa, aki szerint a kis- és középvállalkozásoknak nem a nagyvállalatok márkaépítő trükkjeit kell másolniuk, hanem közvetlen ajánlatokkal, következetes értékajánlattal kell ügyfeleket szerezniük és megtartaniuk. Az alábbiakban összefoglaljuk Kennedy legfontosabb stratégiáit az direkt marketing, ügyfélszerzés, árképzés, ajánlatkészítés, ügyfélkapcsolatok és üzleti növekedés terén, konkrét példákkal és idézetekkel alátámasztva tanításait.

Robert T. Kiyosaki a Gazdag papa, szegény papa című bestsellerével vált világhírűvé, és azóta számos könyvében osztotta meg üzleti és pénzügyi filozófiáját. Kiyosaki gondolkodásmódjának középpontjában a vállalkozói szemlélet, a pénzügyi intelligencia fejlesztése és a hagyományos alkalmazotti lét korlátainak meghaladása áll. Úgy véli, a középosztály sok tagja egész életét a munkahelyi biztonság és a fizetés utáni vágy vezérli, ami „bér-rabszolgává” a kormányzat számára pedig „adó-rabszolgává” teszi őket. Ezzel szemben pénzügyi képzettséggel és cashflow-termelő vagyoneszközökkel lehet hosszú távú sikert elérni. Az alábbiakban áttekintjük Kiyosaki főbb könyveit, és összefoglaljuk a legfontosabb üzleti és pénzügyi alapelveket, vállalkozói és befektetési stratégiákat, valamint az ezekből leszűrhető tanulságokat a mai üzleti világ számára.

Donald J. Trump nevét a legtöbben az üzleti életben eltöltött évtizedei és későbbi politikai pályafutása miatt ismerik. Mielőtt az Egyesült Államok elnöke lett, Trump ingatlanmágnásként és médiaszemélyiségként vált híressé. Üzleti könyveiben – társírók közreműködésével – összefoglalta azokat az elveket és gondolkodásmódot, amelyek sikerei alapját képezték. Jelen tanulmány négy ilyen mű tanulságait elemzi: „Az üzletkötés művészete” (Tony Schwartz közreműködésével), „Gondolkodj győztesként!” (Meredith McIverrel), „Midaszi érintés” (Robert T. Kiyosakival) és „Gondolkodj nagyban és csapj oda keményen” (Bill Zankerrel). Az elemzés bemutatja a könyvek legfontosabb üzleti elveit, Trump sajátos gondolkodásmódját, hozzáállását a sikerhez és a kockázathoz, továbbá konkrét példákat és javaslatokat ad arra, miként alkalmazhatók ezek az elvek a mai üzleti világban.

N. Gregory Mankiw (67 éves amerikai makroközgazdász, jelenleg Robert M. Beren közgazdasági professzor a Harvard Egyetemen) tíz alapelve foglalja össze azokat az alapgondolatokat, amelyek a közgazdaságtan szemléletét meghatározzák. Ezek az elvek először A közgazdaságtan alapjai című tankönyv bevezető fejezetében jelentek meg, és mára széles körben ismert iránymutatásokká váltak a közgazdászok és döntéshozók számára. A tíz alapelv három csoportba sorolható: az első négy az egyéni döntéshozatalról szól, az 5–7. elvek az emberek közötti gazdasági interakciókat (piac, kereskedelem) tárgyalják, az utolsó három pedig a gazdaság egészének működését (makrogazdasági jelenségeket) világítja meg.

A marketing a kreativitás és a pszichológia alkalmazása mellett, komoly pénzügyi tervezést is igénylő feladat. A tőzsdei sikeresség mögött pedig fegyelem és stratégiai gondolkodás áll. Az American Marketing Association Journal 2020-as tanulmánya szerint azoknál a cégeknél, ahol a marketingdöntéseket erős pénzügyi elemzés előzi meg, akár 25%-kal is jobb eredményeket érnek el a kampányok a próba szerencse megközelítéshez képest.

Amikor a vállalkozó elkezdi olvasni a könyvet, akkor érzi, hogy ez más mint a többi marketingről szóló könyv. Nem az ezerszer ismételt klisékkel kezdi, nem fogalmaz meg általánosságokat. Nem ígér milliós forgalmat, és nem a szerző hihetetlen eredményeit ecseteli. Gábor már az első oldalakon az olvasó felől érdeklődik és megkéri, hogy töltse ki az első önismereti tesztet. A könyv vége pedig egy kampány felépítésével és búcsúzóul egy csekklistával zárul. 

Ha hosszú távon sikeres vállalkozást szeretnénk irányítani, akkor legalább a számviteli alapelveket ismernünk kell. Véleményem szerint, ezek logikusak, nem bonyolultak és könnyen megjegyezhetők. Nézzünk rá a 14 alapelvre.

Valószínűleg te is rájöttél már arra, hogy a vállalkozásod fejlesztése, a reklámok összehangolása és a fogyasztói döntések lélektanának megismerése külön-külön is rengeteg időt és energiát emészt fel. Amikor pedig egyszerre akarsz tájékozódni a marketing, a pszichológia és a pénzügyi folyamatok világában, könnyen elveszhetsz a könyvek, tanfolyamok, előadások és online források dzsungelében. Aztán rájössz, hogy mindez nem csak idő, hanem anyagi áldozat is: a rengeteg megvásárolt kiadvány, a különböző képzések és a folyamatos tanácsadások mind-mind komoly költségtényezők. Nem véletlenül emlegetik a „vállalkozói lét” egyik legnagyobb kihívásaként az állandó tanulást és alkalmazkodást, hiszen a piaci környezet rohamosan változik, és egyre összetettebb elvárásoknak kell megfelelned.

Az adócsalás (illegális adóelkerülés) és adóoptimalizálás (legális adótervezés) egyaránt komoly kihívást jelentenek a költségvetéseknek világszerte. Az adókikerülés legrégebbi formái szinte egyidősek magával az adóztatással – mióta az ókori Róma adóterheket rótt a tehetősekre, azóta próbálják a gazdagok kimenteni vagyonukat a helyi törvények hatálya alól. A modern gazdaságban az adócsalás igen jelentős károkat okoz: például az Európai Unióban 2017-ben mintegy 137 milliárd euró áfabevétel hiányzott (ún. áfarés), nagyrészt a különböző áfacsalási formák miatt. Jelen cikk célja, hogy részletesen és strukturáltan bemutassa az adócsalás és adóoptimalizálás világát, beleértve a legismertebb módszereket, az ellenük hozott intézkedéseket, történelmi példákat, híres botrányokat és a legális adótervezési stratégiákat. Emellett kitérünk e jelenségek gazdasági hatásaira és a jogi környezet változásaira is.

Ha a marketinget puszta kiadásként kezeljük, akkor minden egyes forint elköltésénél azt mérlegeljük, hogy mikor térül meg – ez pedig szűkíti a gondolkodást. Amikor viszont befektetésként tekintünk rá, sokkal inkább arra koncentrálunk, hogy hogyan hozzuk ki belőle a legtöbb értéket. Szerintem és tapasztalataim szerint is, azok a cégek, amelyek a marketingköltségeket befektetésként kezelik, tartósabban és dinamikusabban tudnak növekedni, mint azok, amelyek egyszerű kiadásként tekintenek rá.

A számlázás több ezer éves múltra tekint vissza. Már az ókori kereskedőknek is szükségük volt olyan dokumentumokra, amelyek rögzítik az adásvételeket, a fizetendő összegeket és bizonyítékként szolgálnak a tranzakciókra. A történelem során a számlák formája és kiállításának módja folyamatosan változott: az agyagtáblákba vésett jelektől kezdve a kézzel írt papírtekercseken át egészen a mai digitális e-számlákig. E fejlődést a kereskedelem bővülése, az adózási igények megjelenése, valamint a technológiai innovációk alakították. Az alábbiakban áttekintjük a számlázás történetének főbb korszakait, bemutatva az egyes időszakok jellemző dokumentációs módszereit és eszközeit, valamint azt, miként vezettek ezek a mérföldkövek a modern számlázási rendszerek kialakulásához.

Győzött a reklámpszichológia? Mindannyian érezzük, amikor a Valentin-nap közeledik, és hirtelen úgy tűnik, nem is az a kérdés, hogy adjunk-e ajándékot, hanem hogy mit. Egy csokor virág, egy doboz csokoládé vagy valami különlegesebb meglepetés? A piros és rózsaszín kirakatok, a szívecskék, a kedvesen mosolygó párokat ábrázoló plakátok szinte vezényszóra állítanak olyan hangulatba, amelyben automatikusan rábólintunk a vásárlásra. Mintha egy láthatatlan erő alakítaná úgy a környezetünket, hogy vásároljunk. Ha pedig nem nem költjük el a pénzünket, akkor könnyen lehet, hogy bűntudatunk lesz.

Amikor marketinges szakemberrel fogsz dolgozni, felmerülhet benned, hogy milyen típusú szerződés véd téged jobban, és melyik forma szolgálja hatékonyabban a közös munkát. A választás általában a megbízási és a vállalkozási szerződés között dől el. Mindkettőnek megvannak a maga sajátosságai. Nemcsak a jogi keretek számítanak, hanem az is, hogy a szerződésben mit rögzítetek. Például pontosan rögzítsétek a marketinges feladatait, határidejét, valamint azt, milyen eredményt vársz el tőle és milyen típusú garanciákat kérsz. A megbízási és a vállalkozási szerződés között mögött teljesen eltérő filozófia és jogi háttér húzódik meg, ezért érdemes alaposan átgondolnod, melyiket választod a céljaidhoz.

Képzeld el, hogy egy olyan kutatócsoportban dolgozol, ahol a fogyasztók agyi reakcióit vizsgáljátok, és valós időben látjátok, hogyan világítanak az agy egyes területei az izgalom vagy épp a zavartság, márkanevek, színek vagy hangok hallatán. A neuromarketing éppen ezt a világot hozza közelebb, és az utóbbi néhány évben komoly lendületet kapott. Ma már az EEG vagy az fMRI nem túl dárga és nem is nehezen hozzáférhető eszköz ahhoz, hogy gyakorlati szinten segítse a cégeket. 2025 év elején, szeretnék néhány olyan friss vizsgálatokról mesélni, amelyek nemcsak izgalmasak, de valódi felismeréseket adnak arról, hogy a fogyasztók miért reagálnak úgy ahogy egy-egy márkaüzenetre vagy reklámkampányra.

Sokan azt gondolják, hogy a számvitel csak unalmas táblázatok és bonyolult szabályok halmaza, amelyet kizárólag könyvelők vagy pénzügyi szakemberek használnak. Pedig valójában egy vállalkozó számára a számvitel egyfajta térkép: megmutatja, merre tart a cég, melyek a gyenge pontok, hogyan változnak a bevételek és kiadások, és mit lehetne stratégiailag fejleszteni. A vállalkozásépítésben amúgy is annyi mindent kell észben tartani, hogy néha hajlamos vagyunk félvállról venni a pénzügyi alapismereteket, mondván: ez majd a könyvelőnk dolga lesz. Ugyanakkor az elmúlt évek kutatásai és a vállalkozások gyakorlati tapasztalatai mind azt igazolják, hogy ha megtanulsz olvasni a számviteli adatokból, akkor sokkal magabiztosabb pénzügyi döntéseket hozol, képes leszel reálisan felmérni a kockázatokat, és valódi kontrollt szerzel a cégedben zajló folyamatok felett. Nem azért, hogy te magad ülj le minden este könyvelni, hanem azért, hogy amikor átnézed a kimutatásokat, ne csak számokat láss, hanem a számok mögötti összefüggéseket is.

A jó reklám egyfajta precíz munka a tudattal, a lélekkel, amely pszichológiai, szociológiai és üzleti tapasztalatok eredményét ötvözi. Ha sikerül megtalálnod azt a hangot, amire a közönséged felkapja a fejét, akkor képes vagy olyan kapcsolatot kiépíteni, ami a reklámot nemcsak egyszeri benyomássá teszi, hanem hosszabb távú élménnyé is. Ahhoz azonban, hogy ez létrejöjjön, értened kell, hogyan gondolkodnak az emberek, és milyen folyamatok vezetnek el egy későbbi vásárlói döntéshez. A folyamat mélyén emberi érzések, meggyőzési technikák, bizalmi és érzelmi alapok találhatók, és ezeket tanulmányozva építhetsz valóban hatékony üzeneteket.

A vállalkozók egyre gyakrabban kérdezik tőlem, hogy mi is pontosan az ESG, és vajon egyáltalán van-e értelme kisvállalkozásként foglalkozni vele, hiszen eleinte úgy tűnik, inkább a nagy multinacionális cégeknek szóló keretrendszerről van szó. Pedig a környezeti (E – Environmental), társadalmi (S – Social) és irányítási (G – Governance) szempontok figyelembevétele szerintem nem csupán a globális nagyvállalatok privilégiuma. A helyzet az, hogy ha te kisvállalkozóként időben felismered és tudatosan beépíted az ESG kritériumokat a napi működésbe, hosszú távon versenyelőnyre tehetsz szert. Nemcsak a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási szempontok miatt, hanem azért is, mert ezek komolyan javíthatják a márkád megbízhatóságát, a munkavállalóid motiváltságát és a vevőid hűségét.

A reklám nem modern kori találmány, hanem szinte egyidős a kereskedelemmel. Már az ókori civilizációkban is megfigyelhető volt, hogy a kereskedők igyekeztek magukra vonni a figyelmet különféle eszközökkel. Ha megnézzük az ókori Róma vagy Egyiptom romjait, gyakran látunk falra festett hirdetéseket, vásári kikiáltókat ábrázoló domborműveket, amelyek a vásárlók meggyőzését célozták. Persze ez még nagyon kezdetleges, személyesebb jellegű meggyőzés volt, de a lényeg ugyanaz maradt: hogyan érjenek el embereket úgy, hogy felkeltsék az érdeklődésüket valamilyen áru vagy szolgáltatás iránt. A Journal of Marketing History (Anderson, 2015) egyik tanulmányában arra hívják fel a figyelmet, hogy már időszámításunk előtt is léteztek versengő feliratok, amelyek bizonyos szórakoztató előadásokat vagy termékeket reklámoztak. Ebből láthatod, hogy a reklám a figyelem felkeltéséről és a meggyőzésről szólt mindig is, csak a technológiai körülmények változtak.

A gazdasági jog fogalma első pillantásra talán nehezen megragadható, hiszen nem illeszthető be egyetlen jól körülhatárolt jogági keretbe. A gazdasági jog különálló jogterületként működik. Felhasznál több területet, például a polgári jogot, a társasági jogot, a munkajogot és a pénzügyi jogot. Vannak, akik úgy vélik, mindezek mellett beszélnünk kell gazdasági alkotmányjogról, a közpénzügyek jogáról, és beemelik ebbe a halmazba a cégjogot is. Ez a totális felfogás a gazdasági jogot szinte minden, a gazdasági életet érintő jogszabály-összességnek tekinti, ideértve a közjog számos olyan részét, amely a közigazgatási szervek gazdasági feladatait határozza meg. Egy másik, szűkebb szemlélet szerint a gazdasági jog kizárólag a gazdasági civil joggal azonosítható, és ezt sokáig kereskedelmi jognak hívták. A nemzetközi és az uniós környezetben leginkább vállalati vagy üzleti jogként utalnak rá, ami a vállalatok működését és azok szerződési viszonyait helyezi a középpontba. Ez a kettősség már önmagában is izgalmas, és megmutatja, hogy a gazdasági jog mennyire összetett és változó fogalom. Egy kis kitérő, zárójelben: a marketing definíciója is legalább ennyire izgalmas. A marketingnek annyi megfogalmazása van, ahányan gyakorolják ezt a szakmát.

A viselkedéstudomány és a marketing kapcsolatában különleges izgalom rejlik, mert a két terület a létező legmélyebb módon egészíti ki egymást. A viselkedéstudomány arra keresi a választ, miért úgy cselekszünk és döntünk, ahogy, míg a marketing ennek ismeretében igyekszik hatni a vásárlási döntésekre és a fogyasztók pszichés állapotára. Ebben a két területben egyszerre fedezhetjük fel az emberi természet pszichológiai törvényszerűségeit és azt, hogy hogyan fordíthatjuk ezeket a vállalkozásunk előnyére. Mindezek akkor lesznek tényleg izgalmasak, amikor, megértjük, hogy mennyire irracionálisak vagyunk. Az agyunk tele van torzításokkal és egyszerűsítő mechanizmusokkal. Ezeket a pedig a viselkedéskutatók kutatják. A marketingünk akkor lesz igazán hatékony, ha a fogyasztókat már nem csak racionális módon közelítjük meg.

A gazdasági etika lényege, hogy ne csak a haszonelv alapján hozz döntéseket, hanem figyelembe vedd, milyen társadalmi és környezeti hatással jár a vállalkozásod működése. Akármilyen területen dolgozol, a profit nem önmagáért való cél, hanem része annak a nagyobb rendszernek, amelyben a dolgozóidtól a beszállítókig, a lakókörnyezetedtől a jövő generációkig. Ha ebben a rendszerben csak a számok és a jogszabályok vezetnek, könnyen elvész a valódi felelősség, a valódi emberi szempont. A gazdasági etika arra figyelmeztet, hogy a vállalkozói lét több, mint egy jól felépített üzleti modell: erkölcsi kérdések is felmerülnek a szakmai döntéseidben.

Az etikai érvelésmódok alkalmazása a marketingben szerintem az egyik legizgalmasabb terület, mert itt összefonódik az üzleti cél, a pszichológiai hatás és a morális felelősség. Amikor a marketingstratégiádat alakítod ki, akkor nem csupán eladni akarsz, hanem hatni a célközönséged gondolkodására és érzelmeire is – jó esetben. A célod akkor válik igazán erőteljessé, ha olyan meggyőző érvrendszerrel dolgozol, amely túlmutat a felszíni eladásösztönzésen, és mélyebb értékeket képvisel. Épp ezért fontos tisztában lenned az etikai érvelésmódokkal, hogy a márkád üzenete ne csak rövid távon legyen vonzó, de hiteles és hosszú távon is fenntartható maradjon.

Nagyon sokszor találkoztam olyan vállalkozókkal, akik tanácstalanul álltak a marketingügynökségek rengetegében, és nem igazán tudták, hogyan válasszanak közülük. Ők azt mondták, hogy minden marketinges profi hirdetéseket, hatékony költést, generációkon átívelő brandet, és persze rengeteg pénzt ígértek nekik. Mégis nehéz eldönteniük, hogy valójában ki végzi magas színvonalú kivitelezést. A marketing egy olyan terület, ahol sok résztevő versenyez a vállalkozókért a piacon, nagyon eltérő árazásokkal, módszertanokkal és szakmai háttérrel. Ráadásul a külsőségek, mint a díjak, vállalkozók logói, a marketing ügynökség sales-esének a Rolex órája, személyre szabott öltönye, az ügynökség sok ablakos irodája megtévesztőek lehetnek. Sőt, sokszor mesébe illő esettanulmányokat és referenciákat is adnak, amik arról szólnak, hogy hogyan juttatják el könnyű szerrel, 0-ról 100.000.000 Ft-ra az átlagos vállalkozókat. És bár szeretnék azt hinni, hogy a marketing valami egzakt, mérhető valóság – hiszen végső soron a konverziókról, az eladásokról, a brandépítésről szól –, mégis számos olyan finom tényező is szerepet játszik, amire egy kezdő vállalkozó nem is gondolna.

A marketing világa mindig tartogat meglepetéseket, mert egyszerre függ a technológiai újításoktól és az emberi lélek kiismerhetetlen változásaitól. Gyakran előfordul, hogy ami tegnap még működött, ma már nem vált ki akkora hatást, holnap pedig elavulttá válik. De épp ez az állandó alakulás teszi annyira érdekessé ezt a szakmát. Amikor a vállalkozásod vagy a márkád marketingjét tervezed, érdemes figyelembe venned, hogy nem pusztán üzeneteket küldesz, hanem valójában egy párbeszédet próbálsz kezdeményezni a közönségeddel. A kommunikációnak mindig van egy érzelmi, egy racionális és egy tudatalatti vetülete, és akkor igazán erőteljes, ha ezek a szálak valamilyen szinten összekapcsolódnak. Pontosan ebben rejlik a marketing pszichológiai természete: megérteni, hogyan hozunk döntéseket, mitől válik valami emlékezetessé, és miért érzi egy potenciális vevő néha azt, hogy „Ez a márka mintha rám gondolna.”.

A tudományos szakirodalomban szinte egyáltalán nem találunk közvetlen vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a férfiak péniszmérete és a vállalkozói (üzleti) siker között lenne-e összefüggés. A téma meglehetősen szokatlan és érzékeny, így kevés kutató foglalkozott vele közvetlenül. Nincsenek ismert, lektorált tanulmányok, amelyek kifejezetten sikeres vállalkozók mért péniszméretét vetik össze üzleti eredményeikkel. Ennek ellenére léteznek olyan felmérések és elemzések, amelyek közvetett módon vizsgálták a péniszméret és anyagi vagy szakmai siker kapcsolatát. Ezek között találunk nem tudományos felméréseket (pl. online kérdőíves kutatást), illetve egyedi statisztikai elemzéseket, amelyek inkább gazdasági vagy evolúciós összefüggéseket kerestek. Az alábbiakban ezeket ismertetjük, majd kitérünk az esetleges elméleti magyarázatokra és a kapcsolódó témakörökre.

Jelenlegi terveim szerint, két év múlva, üzleti pszichológus leszek, de az ehhez vezető út még hosszú. Míg nem kezdem meg egy egyetemen az üzleti pszichológus specializációt, addig sem szeretnék tétlenkedni. Ha előre tanulok, akkor annak két év múlva nagy hasznát fogom venni. Így elvégeztem az integratív terapeuta első modulját, amely a pszichiáter szakvizsgával vagy klinikai szakpszichológus szakvizsgával nem rendelkezők számára szervezett előkészítő szeminárium. Nincsen bemeneti követelménye.