Az ESG szerepe a kisvállalkozáskoban

A Harvard Business Review (Porter, 2020) egyik cikkében arról számolt be, hogy azok a vállalatok, amelyek a pénzügyi célokon túl társadalmi és környezeti célokat is megfogalmaznak, általában stabilabb ügyfélkapcsolatokkal és rugalmasabb belső működéssel rendelkeznek. A cikk ugyan nem kifejezetten a mikrovállalkozásokról szólt, de a következtetései szerintem a kisebb cégekre is igazak. Például, ha kicsi csapattal dolgozol, személyesebb a kapcsolatod a beszállítókkal és az ügyfelekkel is. Ez egyszerre jelent sebezhetőséget és hatalmas lehetőséget. Egyrészt a kis méret miatt rugalmasan tudsz reagálni a piaci változásokra vagy épp a társadalmi igényekre, másrészt ha nincs rendben a belső működésed (például a munkatársaid kiégnek, vagy a kiszolgálásod nem elég etikus), az gyorsan és látványosan megjelenik. Ebből a szempontból az ESG keretek adhatnak egy átgondolt irányt, hogy miként alakíts ki környezeti, társadalmi és irányítási elveket.

A legtöbben már kacérkodnak az ESG-vel

A KPMG (2021) „Global CEO Outlook” felmérése szerint a kis- és középvállalkozások 42%-a már legalább megemlítette az ESG-t a saját belső dokumentumaiban, de még mindig kevesen vezették be a mindennapi működés szintjén. Pedig ha arra gondolsz, milyen elvárásokkal lépnek fel a fiatalabb vásárlók és a potenciális üzleti partnerek, gyorsan egyértelművé válik, hogy a fenntarthatósági és felelős működési kérdéseknek a jövőben egyre nagyobb súlya lesz. Persze nem arról van szó, hogy egy kisvállalkozásnak azonnal nulla kibocsátással kellene működnie, de a szemléletmódot érdemes az elejétől fogva beépíteni. Például apróságnak tűnhet, hogy a céges irodában szelektíven gyűjtitek a hulladékot vagy inkább hazai, etikus forrásból szerzitek be az alapanyagot, de hosszú távon ezek a kis lépések alakítják ki azt a fajta minőséget, amit a vásárlók és a munkatársak is elismernek.

A Deloitte (2022) felmérése a Közép-Európában működő kisvállalkozások körében arra jutott, hogy a cégek 57%-a tapasztalt növekvő nyomást a partnerei felől is, hogy részletesebben számoljon be a társadalmi és környezeti hatásokról. Nemcsak a végfelhasználói igények, hanem a nagyobb partnerek – például multinacionális beszállítók vagy megrendelők – is elvárják, hogy a beszállítóik nyomon kövessék, milyen alapanyagból dolgoznak, hogyan bánnak a dolgozókkal, és milyen hosszú távú terveik vannak az erőforrás-gazdálkodásra. Ilyenkor a kisvállalkozónak sem árt felkészültnek lennie, mert az ESG megfelelés hiánya a jövőben akár szerződéseket is veszélyeztethet. Az ESG-t tehát nem kell csupán egy újabb bürokratikus tehernek látni: ha előre gondolkodsz, lehet, hogy olyan üzleti lehetőségek nyílnak meg, amelyeknél a megrendelő kifejezetten a felelős hozzáállás miatt választ téged. Ráadásul a hazai piacon is kezd egyre inkább elterjedni az a nézet, hogy a fenntarthatóság nem valami luxus a nagyoknak, hanem a túlélés és a versenyképesség része.

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők

Nagyon érdekes dolog, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők közül sokan csak az E-re, azaz a környezeti kérdésekre koncentrálnak. Tény, hogy a klímaváltozás, az ökológiai lábnyom és az energiahatékonyság rendkívül erős téma manapság, de a Social és a Governance is ugyanolyan fontos lehet, különösen a kisvállalkozásoknál. A Social nemcsak a munkavállalók jóllétét, hanem az ügyfelekkel, beszállítókkal való kapcsolatot is érinti. Ha a csapatod olyan pozitív légkörben dolgozik, ahol fejlődhet, és valóban megbecsültnek érzi magát, az hihetetlen mértékben növeli a termelékenységet, és csökkenti a fluktuációt. A McKinsey (2021) egy kutatásában rámutatott, hogy azok a kisebb cégek, amelyek a munkavállalói elégedettség tekintetében tudatos lépéseket tesznek, átlagosan 25%-kal kevesebb munkaerő-vándorlást tapasztalnak, mint a hasonló méretű, de kevésbé odafigyelő versenytársaik. Ez kézzel fogható költségmegtakarítás is: nem kell újra és újra betanítani friss kollégákat, és így a teljesítmény is kiszámíthatóbb.

Governance

Az irányítás, azaz a Governance a kisvállalkozásoknál még egy plusz dimenziót hoz: gyakran a cégtulajdonos személye és az ő értékrendje határozza meg, milyen szabályokat, milyen vezetési modellt alkalmaznak. Ha a cégvezető hite az, hogy fontos a helyi közösségek támogatása, a nyílt és őszinte kommunikáció, vagy épp a korrupciómentes ügyintézés, akkor az a mindennapokban is látszani fog. Ezért szerencsés, hogy a kicsiknél jóval rövidebb az út a döntéshozó és a végrehajtás között: nem kell hosszú hierarchiákat építeni. Ha te a tulajdonos-ügyvezető szerepében vagy, bármikor hozhatsz olyan döntést, ami rövid távon talán nem maximalizálja a profitot, de hosszabb távon óriási értékteremtő lehet például a beszállítói kapcsolat megerősítése vagy a munkatársak képzése által. A Governance-lépések között ott lehet egy etikai kódex kidolgozása, a transzparens könyvelés és a pénzügyi kimutatások nyilvánossá tétele is. Lehet, hogy ez elsőre plusz munkának tűnik, de így átláthatóbb, fehérebb működést is jelentesz, és mind a hatóságokkal, mind az ügyfelekkel bizalmasabb viszonyt alakítasz ki.

Építsd az ESG-s gondolkodást

A Deloitte (2022) is rámutatott, hogy a mikrovállalkozásoknak is érdemes ESG-stratégiát felvázolni, még ha kezdetben ez csupán néhány oldalnyi dokumentum is, amelyben leírod, hogyan oldod meg az erőforrások felhasználását, a dolgozók jóllétét, a közösségi szerepvállalást és milyen lépéseket tervezel az irányítás átláthatóvá tételére. A vevők, partnerek felé sem kell ezt bonyolult sablonokkal kommunikálni: sokkal fontosabb, hogy őszintén és valós tartalommal állj ki az ESG-döntések mellett. Ha a fenntarthatóságot hirdeted, de közben például rengeteg eldobható műanyag csomagolást használsz, gyorsan rásüthetik a „greenwashing” bélyegét, amit nem lesz könnyű levetni. Vagy ha a munkavállalókkal azt állítod, hogy nyitott és emberközpontú vagy, de a gyakorlatban sosem kapnak a csapattagok visszajelzést vagy fejlődési lehetőséget, akkor egyből hiteltelenné válik minden. Kis cégként talán kevesebb a mozgástered pénzügyileg, de pont ezért is fontos, hogy tudatosan, apró, de valós lépésekkel építsd az ESG-s gondolkodást.

Mi a haszon?

Nem lehet garantálni, hogy az ESG-szemléletű működés azonnal pluszbevételt hoz, de a kutatásokból (KPMG, 2021) úgy tűnik, hogy a vásárlók és a nagyobb vállalati partnerek is egyre gyakrabban díjazzák a felelősségteljes hozzáállást. Könnyebben be is fogadnak a beszállítói láncba, ha látják, hogy neked is fontos a munkaerő szociális biztonsága, a környezetbarát beszerzés vagy az etikus pénzügyi magatartás. A belső oldalon pedig motiváltabbak lesznek a kollégáid, mert büszkén tudják mesélni a családjuknak, barátaiknak, hogy egy olyan helyen dolgoznak, ahol tényleg törődnek a szelektív hulladékgyűjtéssel, esetleg alapanyagot is kis helyi termelőktől szereztek be, és amiatt sem kell aggódniuk, hogy a cég valami kétes ügyletben vesz részt. Ez az elégedettség a munkában is megmutatkozik, hiszen kevesebb a stressz és a fluktuáció. Egy mikrocég éppen a családias légkörrel tud kitűnni, és ebben az ESG értékrend is nagy szerepet játszhat.

Talán gyorsabban juthatsz plusz tőkéhez

Az is előfordulhat, hogy ha egyszer nagyobbra nősz, az ESG-s alapelveid segítenek könnyebben hozzáférni bizonyos forrásokhoz vagy befektetésekhez. Megjelentek már olyan pénzügyi és befektetői csoportok, amelyek kifejezetten a fenntartható és társadalmilag felelős vállalkozásokat keresik (Morgan Stanley, 2021 ESG Research). Ha neked már van egy dokumentált gyakorlatod arról, hogyan csökkented a környezeti terhelést vagy támogatod a közösséget, akkor hitelesebbnek látnak, és talán gyorsabban juthatsz plusz tőkéhez. A kisvállalkozói méret sem akadály, ha egy tiszta és következetes ESG-s sztorit tudsz elmesélni, amelyben a valós tettek is megmutatkoznak.

Lemondsz minden haszonról?

Az ESG nem arról szól, hogy lemondsz minden haszonról, hanem arról, hogy a haszon maximalizálását összehangolod egy hosszabb távú érdek- és értékrendszerrel. Ha rövid távon kicsit kevesebb a profit, de cserébe stabilabb alapjaid lesznek, mert a vevőid bíznak benned, és a munkatársaid is lelkesednek, valószínűleg jobban jársz. A legújabb kutatások (Smith és Whelan, 2022) szerint a KKV-k, amelyek a 2008-as válság idején is fenntartották az emberközpontú, társadalmilag érzékeny működést, sokkal gyorsabban és rugalmasabban álltak talpra a recesszió után, mint azok, amelyek csak a gyors költségvágást és elbocsátásokat alkalmazták.

Szerintem ez a jövő, és kis cégként is bőven van helyed benne.