Empirikus vizsgálatok és eredményeik

OnBuy felmérés (2020) – Fizetés és önbevallott méret

Egy 2020-as felmérés ugyan nem tudományos folyóiratban jelent meg, de gyakran idézik a médiában, mivel összefüggést talált a férfiak bevallott péniszmérete és jövedelme között. Az OnBuy nevű online piactér által végzett kérdőíves felmérésben 997 férfit kérdeztek meg a munkahelyi pozíciójukról, fizetésükről és a péniszméretükről.

• Eredmények: A felmérés adatai szerint a legmagasabb fizetésű férfiak jellemzően a legkisebb pénisszel rendelkeztek. Konkrétan, akik kb. 7,5 cm-es hosszúságot vallottak be, azok átlagosan ~76 ezer dollár éves jövedelemmel rendelkeztek, és körükben gyakoribb volt az előléptetés is. Ezzel szemben a 18–20 cm-es méretet megjelölők csak ~35–50 ezer dolláros átlagfizetést értek el. A felmérés érdekességeként azt is megjegyezték, hogy bizonyos szakmák között eltérés mutatkozott: például a bankárok körében volt a legmagasabb a nagyon kicsi méretet (mikropénisz) bevallók aránya, míg a művészeti területen dolgozók között akadt a legtöbb nagy (20 cm körüli) méret.

• Módszertan: Fontos kiemelni, hogy ez a vizsgálat önbevalláson alapult. A résztvevők maguk adták meg méretüket, ami köztudottan torzíthat – férfiak hajlamosak lehetnek pontatlanul vagy eltúlzottan megadni ilyen jellegű adatokat. (Egy 2023-as tanulmány például kimutatta, hogy a férfiak önbevallásos adatai péniszhosszról rendszerint a valódi átlag fölöttiek.) Ezért az OnBuy felmérés eredményeit érdemes fenntartásokkal kezelni. Mindazonáltal a közel ezer fős minta figyelemre méltó adatokat szolgáltatott egy lehetséges negatív korrelációról péniszméret és anyagi siker között.

Westling tanulmánya (2011) – Makroszintű elemzés

Egy szokatlan gazdasági elemzés is született a témában Tatu Westling közgazdász jóvoltából, bár ez nem egyéneket, hanem országokat vizsgált. Westling 2011-ben közzétett egy tanulmányt „Male Organ and Economic Growth: Does Size Matter?” címmel, amelyben 121 ország adatait elemezte az 1960 és 1985 közötti időszakra vonatkozóan. Ebben az elemzésben az országok átlagos péniszméretét vetette össze a gazdasági növekedéssel és fejlettséggel.

• Eredmények: A tanulmány meglepő negatív összefüggést talált. Adatai szerint minél nagyobb volt egy országban az átlagos férfi pénisz hossza, annál alacsonyabb volt a gazdasági növekedés üteme. Számszerűsítve: egy centiméterrel nagyobb átlagos hossz ~5–7%-kal alacsonyabb éves GDP növekedéssel járt az vizsgált időszakban. Továbbá az átlagos péniszméret önmagában az országok közötti növekedési ütemkülönbségek ~20%-át magyarázta statisztikailag. Érdekes módon a közepes (átlagos) mérettel rendelkező országok voltak a legfejlettebbek, míg a nagyon kicsi (12 cm alatti) és nagyon nagy (16 cm feletti) átlaggal bíró országok általában kevésbé voltak fejlettek.

• Módszertan: Westling egy növekedési modellt (az úgynevezett Solow-modell kiterjesztett változatát) alkalmazta, bevonva az átlagos péniszméretet, mint változót. A statisztikai összefüggések szigorúak voltak (a méret hatása 1%-os szinten szignifikáns volt minden modellben). Ugyanakkor a szerző hangsúlyozta, hogy ez pusztán korreláció, nem okozati kapcsolat. Az adatok érdekességként szolgálnak, de nem bizonyítják, hogy a péniszméret okozza a gazdasági siker vagy sikertelenség különbségeit. Az országos adatok ráadásul nagyon sok egyéb tényezőtől függenek, ezért az összefüggés inkább hipotézis-generálónak tekinthető.

Összességében

Egyéni szinten nem készült ismert tudományos publikáció, amely például vállalatvezetők vagy vállalkozók péniszméretét mérte volna fel. A fenti két példa azonban rávilágít arra, hogy bizonyos adatok szerint akár fordított kapcsolat is lehet a pénisz mérete és a pénzkereseti siker között (legalábbis a bevallott vagy átlagos értékeket tekintve). Az OnBuy felmérés a mikro-, Westling tanulmánya pedig a makroszintű megközelítést példázza.

Alternatív pszichológiai és evolúciós elméletek

Mivel kevés empirikus adat áll rendelkezésre, többnyire elméleti síkon merül fel a kérdés: miért is lehetne bármiféle kapcsolat a nemi szerv mérete és a vállalkozói (vezetői) siker között? A szakértők és kutatók néhány lehetséges magyarázatot fogalmaztak meg – ezek azonban inkább feltevések, melyeket nem mindig támasztanak alá erős adatok

Íme néhány elmélet:

• Biológiai (hormonális) magyarázat: Egy evolúciós megközelítés szerint a tesztoszteron hormon lehet a közös tényező. A pénisz fejlődése (különösen magzati korban és pubertás idején) részben a hormonális hatásoktól függ; például magasabb prenatális tesztoszteronszint összefüggésbe hozható a nagyobb felnőttkori péniszmérettel (ezt támasztja alá a 2D:4D ujjhossz-aránnyal kapcsolatos kutatás). Ugyanez a hormon – a tesztoszteron – befolyásolja a viselkedést is, például a kockázatvállalási kedvet és a dominanciára való hajlamot. Elméletileg tehát felmerül, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel bíró férfiak egyszerre lehetnek vállalkozó szelleműbbek (merészebbek az üzleti életben) és férfiasabb testi jellemzőkkel felruházottak. Ezt részben alátámasztja egy kutatás, amely szerint a magas prenatális tesztoszteron-szint jeleként értelmezhető alacsony 2D:4D ujj-aránnyal rendelkező férfiak nagyobb eséllyel lesznek önfoglalkoztatók (vállalkozók). Hasonlóképpen, egy ikervizsgálat is arra jutott, hogy akik magzati korban több tesztoszteronnak voltak kitéve, azok később kockázatvállalóbb, vállalkozóbb szelleműek. Fontos azonban megjegyezni, hogy az aktuális (felnőttkori) tesztoszteronszint és az életben elért siker kapcsolatáról vegyes eredmények születtek. Egy friss, genetikai módszerrel (Mendel-randomizációval) végzett vizsgálat például nem talált érdemi okozati hatást – vagyis noha a magasabb tesztoszteronszintű férfiak átlagosan jobb anyagi-szociális helyzetűek voltak, a genetikai elemzés alapján a tesztoszteron önmagában nem okozta ezt a sikert . Ez arra utal, hogy a hormonális hatás létezhet, de szerepe túl van misztifikálva, és számos egyéb tényező közrejátszik az üzleti sikerben.

• Pszichológiai kompenzációs elmélet: Egy másik megközelítés a férfi önértékelés és magabiztosság szerepét emeli ki. Eszerint a férfiasság pszichológiája teremthet fordított kapcsolatot a fizikai adottság és a teljesítmény között. Sigmund Freud óta ismert felvetés, hogy a férfiak bizonyos esetekben kompenzálják fizikai komplexusaikat – közismert például a kisember-komplexus (Napóleon-komplexus), amikor alacsony termetű férfiak próbálják túlkompenzálni a hátrányukat ambícióval, dominanciával. Hasonló módon felmerült a gondolat, hogy akik kevésbé magabiztosak a szexuális vonzerejüket illetően (pl. mert kis pénisszel rendelkeznek), azok más területeken – úgymint a vagyon és hatalom megszerzésében – kereshetnek sikerélményt. Westling ország-elemzése is felvet egy freudi jellegű magyarázatot: mivel a nagy pénisszel bíró férfiak általában nagyobb szexuális önbizalommal rendelkeznek, náluk az anyagi siker „hasznossága” csökkenhet – vagyis kevésbé motiváltak a pénzszerzésre és karrierre, emiatt az ilyen társadalmakban alacsonyabb lehet a gazdasági hajtóerő. Ezzel szemben akik kevésbé elégedettek férfiasságukkal, azoknál az anyagi siker értéke megnő, és erősebben hajtja őket a vágy a kiemelkedésre. Bár ez az érv országos szintre vetítve spekulatív, egyéni pszichológiában lehet alapja.

• Férfias túlkompenzálás jelensége: A pszichológiai kompenzációt kísérleti úton is igazolták bizonyos viselkedésekben. Egy 2005-ös Cornell Egyetemi kísérlet kimutatta, hogy ha a férfiak férfiasságérzetét megsértik vagy megkérdőjelezik, akkor hipermaszkulin attitűdökkel és vágyakkal reagálnak. A vizsgálatban a résztvevőknek hamis visszajelzést adtak saját „nemiszerep-identitásukról”, és azok a férfiak, akik azt hitték, hogy kevésbé férfiasak, később nagyobb támogatást mutattak agresszív/domináns dolgok iránt – pl. erősebb homofób nézeteket és nagy terepjáró (SUV) vásárlási szándékot mutattak. Ezt a jelenséget nevezik maszkulin túlkompenzálásnak: a férfiak egy része hajlamos túlzóan „férfias” viselkedéssel és teljesítménnyel ellensúlyozni, ha úgy érzik, férfiasságukban csorba esett. Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a közbeszédben időnként tréfásan összekapcsolják a luxusjavak hajszolását a hiányos férfiassággal.

• Kompzenzáció a gyakorlatban – „sportautó effektus”: Egy 2023-ban publikált kísérleti tanulmány konkrét bizonyítékkal szolgált a fenti kompenzációs elvre. A University College London kutatói azt vizsgálták, igaz-e a sztereotípia, miszerint a drága sportautó a férfi számára egyfajta pótlék, ha „kisebbségi komplexusa” van. Kísérletükben ~200 férfit két csoportba osztottak, és manipulálták az önértékelésüket: az egyik csoportnak azt mondták, hogy a férfi átlagos péniszhossz 17,8 cm, a másiknak pedig, hogy csak 10 cm. Ezzel elhitették néhány résztvevővel, hogy az övék jóval kisebb az átlagnál. Ezt követően felmérték, mennyire tartanak vonzónak különböző árkategóriájú autókat. Az eredmény egyértelmű volt: azok a férfiak – különösen 30 év felettiek –, akik úgy hitték, hogy kicsi a péniszük, lényegesen kívánatosabbnak értékelték a luxus sportautókat . Sőt, idősebb korban a hatás még erősebbnek bizonyult . Ez a kísérlet tudományosan alátámasztja a közkeletű feltételezést, miszerint a férfiak anyagi/versengő törekvéseit (pl. drága státusszimbólumok vásárlását) befolyásolhatja a saját férfiasságukról alkotott képük. Más szóval, aki bizonytalannak érzi magát e téren, az hajlamos lehet keményebben törni a világi sikert – akár a vállalkozói siker formájában is – hogy kompenzálja a kisebbrendűségi érzését.

• Evolúciós stratégia-elmélet: Evolúciós pszichológusok néha utalnak arra, hogy az emberi hímek kétféle úton növelhetik sikerüket a párválasztásban: egyrészt közvetlen szexuális vonzerővel (fizikai adottságok, pl. vonzó testalkat, megfelelő méretek), másrészt közvetett módon erőforrások és státusz révén. Az elmélet szerint, ha egy területen előnyt élvez a férfi (pl. feltűnően vonzó fizikum vagy nemi jellemzők), akkor kevésbé szorul rá, hogy más téren (vagyon, hatalom) tűnjön ki, míg ha fizikailag átlag alatti, rákényszerülhet, hogy vagyonával/hatalmával tegye magát vonzóvá. Ez a modell összecseng a fenti kompenzációs elvvel, és egyfajta trade-off kapcsolatot jósol fizikai férfiasság és társadalmi siker között. Bár közvetlen kutatás e hipotézis vizsgálatára nincs, evolúciós analógiák léteznek (pl. az állatvilágban is megfigyelhető, hogy nem minden hím rendelkezik egyszerre minden előnyös tulajdonsággal; egyesek mérettel, mások territóriummal vagy erőforrással versenyeznek).

Összességében tehát több elméleti mechanizmus is szóba jöhet (hormonális hatások, önértékelési és kompenzációs folyamatok, evolúciós trade-off stratégiák), amelyek létrehozhatnak valamiféle kapcsolatot a péniszméret és a férfiak törekvései, sikerei között. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ezek az elméletek nincsenek egyértelműen empirikusan igazolva a vállalkozói siker vonatkozásában – inkább csak gondolatkísérletek vagy közvetett bizonyítékok támasztják alá őket.

Kapcsolódó témakörök vizsgálatai (férfiasság, dominancia, önbizalom)

Mivel specifikus kutatás alig van, érdemes megvizsgálni rokon témájú kutatásokat, amelyek ugyan nem a péniszméretre fókuszálnak, de a férfiasság és siker kapcsolatát boncolgatják. Ezek a vizsgálatok közvetetten tájékoztathatnak a feltett kérdésről:

• Fizikai férfiasság és vezetői siker: Számos kutatás kimutatta, hogy bizonyos férfias testi jegyek összefügghetnek a karrierben betöltött szereppel és sikerrel. Például a magasság előnye jól dokumentált: a statisztikák szerint a magasabb férfiak átlagosan többet keresnek és nagyobb eséllyel töltenek be vezető pozíciókat, mint alacsonyabb társaik. Hasonlóképpen, egy tanulmány megállapította, hogy az arc maszkulinitása (konkrétan a szélesebb arckarakter, ami a férfiaknál a pubertáskori tesztoszteronhatás jele) pozitív korrelációt mutatott a vállalat teljesítményével: az egyaránt magas beosztású férfi vezérigazgatók közül a szélesebb arcúak cégei jobb pénzügyi eredményeket értek el, mint a keskeny arcúaké. A kutatók szerint a nagyobb arc-szélesség a dominancia és agresszió kifejezője, mely a tesztoszteronszinttel is összefügg . Ez arra utal, hogy a domináns megjelenésű, magabiztos fellépésű férfiakat hajlamosak lehetünk hatékonyabb vezetőnek tekinteni, ami karrierjük sikerét segítheti. (Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ugyanez a tulajdonság a viselkedésben negatívumokkal is járhat: például egy másik kísérletben a széles arcú férfiak kevésbé voltak megbízhatók és etikusak átlagban. Tehát a dominancia megítélése és a valós siker nem mindig esik egybe.)

• Önbizalom és kockázatvállalás: A vállalkozói siker egyik kulcsa az önbizalom és a kockázatvállalási hajlandóság. Kutatások kimutatták, hogy a vállalkozókra jellemző egyes személyiségjegyek – mint pl. a magabiztosság, optimizmus, még akár a enyhe túlbizakodottság – hozzájárulnak ahhoz, hogy egy üzleti vállalkozásba bele merjenek vágni és azt sikerre vigyék. Ezek a pszichológiai tényezők részben összefügghetnek a férfiasságkép alakulásával is. Például a nagyobb tesztoszteronszintű férfiak hajlamosak kevésbé félni a kockázatoktól és bátrabban cselekedni , ami egybevág azzal, hogy sok sikeres vállalkozó vállalja a bizonytalanságot és hisz a saját jövőképében. Az önbizalom forrása sokrétű – jöhet korábbi sikerekből, neveltetésből, de akár a testi adottságokból is. Itt újra felmerül, hogy akik fizikailag erősebbnek/vonzóbbnak érzik magukat, talán magabiztosabbak más területen is. Ennek alátámasztására példaként említhető, hogy a jó fizikumú (sportos) férfiak gyakran magasabb én-hatékonyság érzéssel rendelkeznek, ami segítheti őket a versengésben. Ezzel szemben, ha valaki bizonyos testi komplexussal él, az csökkent önértékeléshez vezethet, amit vagy leküzd és ettől még eltökéltebb lesz (lásd kompenzáció), vagy épp gátolja a sikerben.

• Maszkulinitás és társadalmi elvárások: A férfiasság megítélése a társadalomban is hat a sikerre. A kultúra gyakran azt várja el a férfiaktól, hogy erősek, versengők, sikeresek legyenek. Emiatt a férfiak nagy része igyekszik megfelelni ezeknek az ideáloknak – függetlenül attól, hogy testi adottságai milyenek. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a pénisz mérete szerint bárki is más bánásmódban részesülne az üzleti életben. Viszont vannak bizonyítékok arra, hogy a férfias viselkedésminták (agresszivitás, kockázatvállalás, dominancia) hatással lehetnek az üzleti döntésekre és eredményekre. Például a tőzsdei kereskedőknél megfigyelték, hogy a magasabb tesztoszteronszint a reggel folyamán nagyobb profitot eredményezett aznap – vélhetően a fokozott versengési kedv és gyors döntéshozatal miatt. Ugyanakkor az extrém magas tesztoszteron hosszú távon volatilitáshoz és túlzott kockázatvállaláshoz is vezethet, ami már káros lehet. Ez is rámutat, hogy egy optimum létezhet a férfias tulajdonságok terén: egy bizonyos szintig segíthetik a sikert (magabiztosság, vezetői fellépés, ambíció), de túlzásba esve (agresszió, kockázatos döntések sora) akár gátolhatják is.

Ezt vidd el

Összefoglalva, nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a péniszméret közvetlenül meghatározná a vállalkozói vagy üzleti sikert. Az eddig rendelkezésre álló adatok inkább érdekességek és közvetett bizonyítékok: egyfelől egy nem reprezentatív felmérés utalt rá, hogy a kisebb pénisszel rendelkező férfiak átlagosan magasabb jövedelműek lehetnek; másfelől egy gazdasági elemzés országos szinten talált negatív korrelációt a férfiak átlagos mérete és a nemzeti gazdasági teljesítmény között. Oka-okozati összefüggést ezek nem igazolnak, csupán felvetik, hogy bizonyos pszichológiai vagy biológiai tényezők állhatnak a háttérben.

Az alternatív magyarázatok között szerepel, hogy a hormonális hatások (pl. tesztoszteron) mindkét tényezőre hatnak, továbbá hogy a férfiak kompenzációs viselkedése fontos szerepet játszhat – azaz akik kevésbé elégedettek férfiasságukkal, azok erősebben motiváltak a pénz és hatalom terén. Ezt alátámasztják olyan kutatások, amelyek a fenyegetett férfiasság hatására fokozott státuszkereső viselkedést dokumentáltak.

Kapcsolódó vizsgálatok bizonyítják, hogy a férfias megjelenés és viselkedés (pl. magas termet, markáns arcvonások, magabiztosság) előnyöket nyújthat a társadalmi érvényesülésben. Ezek azonban nem állnak közvetlen kapcsolatban a nemi szerv méretével, inkább az általános férfi hormonális státusszal vagy neveltetéssel.

A kérdés tehát jelenleg nyitva marad

A kérdés tehát jelenleg nyitva marad tudományos szempontból. Ha létezik is bármilyen halvány korreláció a péniszméret és a vállalkozói siker között, azt valószínűleg közvetítő tényezők magyarázzák (mint pl. hormonszint, önbizalom, társadalmi hatások), nem pedig közvetlen ok-okozat. További, célzott kutatások híján a téma elsősorban elméleti találgatásokra és közvetett adatokra hagyatkozik. Jelen tudásunk szerint a vállalkozói siker kulcsa sokkal inkább a kompetenciákban, személyiségben és a kedvező környezeti tényezőkben keresendő, semmint bármilyen anatómiai adottságban.