Mit tanulhatunk Robert Kiyosaki könyveiből?

Gazdag papa, szegény papa – Pénzügyi szemléletmód alapjai

Kiyosaki első és talán legismertebb műve, a Gazdag papa, szegény papa a gazdagok és szegények gondolkodásmódja közti különbségeket mutatja be saját „két apja” példáján keresztül. A legfontosabb tanítás, hogy a gazdagok pénzt dolgoztatnak maguk helyett, míg a szegények és a középosztály a pénzért dolgozik. Kiyosaki szerint „ha pénzért dolgozol, az alkalmazott módjára kezd el járni az agyad. Ha viszont elkezdesz másként, a gazdag ember módjára gondolkodni, másképp látsz dolgokat.”. Ennek szellemében a könyv hangsúlyozza, hogy vagyonteremtő eszközöket (asseteket) kell vásárolnunk és építenünk, nem pedig olyan kötelezettségeket (passzíva) felhalmozni, amelyek csak viszik a pénzt. Kiyosaki egyszerű meghatározása szerint „az eszköz pénzt tesz a zsebedbe, a kötelezettség kiveszi onnan”. Ennek megfelelően bátorít, hogy a pénzügyi függetlenséghez először ismerjük fel a vagyonteremtő eszközök (pl. befektetések, ingatlan, vállalkozás) és a pénzünket felemésztő kiadások közti különbséget.

A könyv másik alapelve a pénzügyi intelligencia és műveltség fontossága. Kiyosaki rámutat, hogy az emberek többsége nem rendelkezik megfelelő pénzügyi ismeretekkel, mert az oktatási rendszer ezt nem tanítja. A hagyományos iskola arra készít fel, hogyan legyünk jó alkalmazottak, de nem tanít meg arra, hogyan működik a pénz, vagy hogyan tegyünk szert anyagi függetlenségre. Ennek következtében sokan a „mókuskerék”-ben ragadnak – keményen dolgoznak, fizetést kapnak, majd azonnal ki is adják a megélhetésre, adókra, hitelekre, így újra és újra rá vannak utalva a következő fizetésre. Kiyosaki provokatív állítása, hogy „egy állás csak rövid távú megoldás egy hosszú távú problémára”, hiszen ha nem értjük a pénz működését, sosem lesz elég belőle. A megoldás a pénzügyi IQ fejlesztése és az, hogy a bevételszerzésen túl megtanuljunk vagyonunkat okosan kezelni és gyarapítani. A Gazdag papa, szegény papa konkrét tanácsai közé tartozik például, hogy előbb fizess magadnak (tegyünk félre és fektessünk be, mielőtt minden pénzünket elköltenénk), dolgozzunk képességek megszerzéséért, ne csak a pénzért (tehát tanuljunk a munkából, ne ragadjunk bele egy szerepbe), és „gondoskodj a saját üzletedről” (azaz építsünk saját vagyonforrást az alkalmazotti munkán túl). Ezek a tanulságok ma is relevánsak: az anyagi stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlen a pénzügyi műveltség, az aktív befektetés és az, hogy ne csak munkavállalóként, hanem potenciális vállalkozóként és befektetőként tekintsünk magunkra.

Cashflow Négyszög – Út a vállalkozói és befektetői oldalra

A Cashflow Négyszög (Cashflow Quadrant) Kiyosaki második jelentős könyve, amely tovább mélyíti a gazdag papa filozófiát. Ebben Kiyosaki négy kategóriába sorolja az embereket aszerint, hogyan keresik a pénzt: Alkalmazott (E – Employee), Egyéni vállalkozó (S – Self-employed), Üzlettulajdonos (B – Business owner) és Befektető (I – Investor). Az első két kategória (E és S) a „bal oldalon” van, ahol az emberek többnyire időt cserélnek pénzre (munkaóráért fizetést kapnak), míg a jobb oldalon (B és I) rendszereket és tőkét működtetnek pénzért, így nincs közvetlen idő/pénz arányosság. Kiyosaki legfőbb üzenete, hogy anyagi függetlenségre a jobb oldalon lehet szert tenni: cégtulajdonosként vagy befektetőként, vagy legalábbis ezek kombinációjával. Arra biztat, hogy ha jelenleg alkalmazottak vagyunk, törekedjünk átkerülni a B vagy I oldalra, mert ott az adózási előnyök is jobbak és a jövedelem potenciálisan korlátlan. „A vállalatok jelentik a gazdagok legnagyobb titkát” – írja, utalva arra, hogy a gazdagok vállalkozásokon keresztül keresnek pénzt, így költségeiket adózás előtt elszámolhatják, míg az alkalmazottak előbb adóznak és csak a maradékból élhetnek. Kiyosaki kiemeli, hogy a munkavállalók és kisvállalkozók fizetik a legtöbb adót, míg a nagy cégtulajdonosok és befektetők relatíve kevesebbet – ezért is érdemes megtanulni a vállalati, befektetői gondolkodást.

A Cashflow Négyszög arra is rávilágít, hogy a kemény munka önmagában nem vezet gazdagsághoz, ha valaki rossz kvadránsban marad. Kiyosaki szerint „a kemény munka nem tesz gazdaggá”; fontosabb, hogyan dolgoztatjuk a pénzt. Például egy orvos hiába keres sokat (S kvadráns), ha minden bevételért az idejével fizet, és magas adót vonnak le tőle – ezzel szemben egy üzlettulajdonos rendszerével vagy egy befektető a pénzével dolgozik. A könyv gyakorlati stratégiákat is ad: például kezdjünk mellékállású vállalkozásba munka mellett, fektessük be a megtakarításainkat olyan eszközökbe, amelyek passzív jövedelmet termelnek, és tanuljunk az adózásról, cégalapításról. Kiyosaki szerint a kockázat kezelésének képessége is fontos – a gazdagok nem kerülik a kockázatot, hanem oktatással és okos tervezéssel minimalizálják azt. „Mindig van kockázat. A pénzügyi intelligencia az, ami javítja az esélyeket.” – írja, vagyis a befektetés előtt meg kell érteni a kockázatot és jutalmat. Emellett hangsúlyozza a kudarcok tanulságait: aki elkerüli a kudarcot, az a sikert is elkerüli. Sok sikeres vállalkozó a hibákból tanul, így Kiyosaki arra biztat, merjünk kisebb léptékben próbálkozni, tanulni – mert „a tétlenség ára nagyobb, mint a kudarcé”. A Cashflow Négyszög tehát vállalkozói szemléletváltásra ösztönöz: gondolkodjunk tulajdonosként, építsünk rendszereket, kezeljük a pénzt tudatosan és legyünk készek kilépni a komfortzónából a hosszú távú anyagi szabadság érdekében.

Üzleti iskola és A 21. század üzlete – A hálózati marketing szerepe a vállalkozásban

Kiyosaki Üzleti iskola (The Business School for People Who Like Helping People) és A 21. század üzlete (The Business of the 21st Century) című művei a hálózati marketing (multi-level marketing, MLM) üzleti modelljét méltatják, mint a vállalkozói készségek kiváló tréningterepét. Kiyosaki szerint a network marketing nem pusztán egy értékesítési forma, hanem olyan rejtett értékek sorát nyújtja a kezdő vállalkozóknak, amelyek túlmutatnak a pénzkereseti lehetőségen. Az Üzleti iskola alcíme utal is erre: „A network marketing üzlet nyolc rejtett értéke (a pénzkereseten kívül)”. Ezek az „értékek” olyan személyes és üzleti fejlődési lehetőségek, amelyeket egy jó hálózati marketing cég biztosíthat tagjainak. Például Kiyosaki első számú indoka az MLM mellett, hogy életre szóló üzleti oktatást ad. Egy jó MLM cég tréningjein az ember megtanulhat eladni, kommunikálni, csapatot építeni, leküzdeni a visszautasítást és fejleszteni a vezetői képességeit – mindezt támogató közegben, ahol nem büntetik a hibákat, hanem tanulási lehetőségként tekintenek rájuk. Kiyosaki megfigyelte, hogy a hálózati marketing önbizalmat ad és fejleszti a jellemet: sokszor segít az embereknek kitörni a komfortzónájukból és vállalkozói szemléletre váltani. Úgy fogalmaz: „A világ leggazdagabb emberei hálózatokat építenek, mindenki más munkát keres.” – vagyis a kapcsolati háló és a csapat építése a gazdaggá válás kulcsa.

A hálózati marketinget Kiyosaki egy olcsó és alacsony kockázatú vállalkozási lehetőségnek tartja, amely átjárót kínál az üzlettulajdonosi (B) negyedbe bárki számára. Míg egy hagyományos vállalkozás indítása költséges és kockázatos lehet, egy MLM üzlet általában kis kezdőbefektetéssel elindítható, és készen kapjuk hozzá a cég termékeit, rendszerét, képzését. Ez különösen értékes azoknak, akik alkalmazottiból válnának vállalkozóvá: az MLM „újraoktatást" adhat, megtanít másképp gondolkodni és fokozatos átmenetet biztosít a B kvadránsba. Kiyosaki megjegyzi, hogy egy jó hálózati marketing cég „mentálisan, érzelmileg, fizikailag és spirituálisan is építi az egyént” – vagyis teljes személyiségfejlődést kínál. Az Üzleti iskola konkrét értékek között említi még: a cashflow négyszög megváltoztatását (segít az E/S oldalról a B/I felé mozdulni); a tőkeáttétel erejét (egy hálózat építésével exponenciálisan nőhet a jövedelem – lásd Metcalfe törvényét: egy hálózat értéke a tagok számának négyzetével arányos); a saját álmaink megvalósítását (az MLM-ben célokat tűzünk ki és másoknak is segítünk célokat elérni, ami motiváló); valamint a vezetővé válást (hiszen aki nagy hálózatot épít, annak vezetnie és inspirálnia kell másokat). „A pénz mindig a vezetőhöz áramlik. Ha több pénzt akarsz, válj jobb vezetővé.” – idézi gazdag papáját, utalva arra, hogy a sikeres MLM építők valójában kiváló vezetők és motivátorok is egyben.

A 21. század üzlete c. könyv tovább viszi ezeket a gondolatokat azzal a kiegészítéssel, hogy a 21. századi gazdasági környezetben – ahol a munkahelyek kevésbé biztonságosak, a nyugdíjrendszerek bizonytalanok és a technológia felgyorsította az üzleti világot – különösen fontossá vált az egyéni felelősség és a vállalkozói hozzáállás. Kiyosaki szerint felháborító a nagyvállalatok és a pénzügyi intézmények korrupciója, és nem várhatjuk, hogy a rendszer értünk változzon meg – nekünk magunknak kell változni. A könyv alcíme arra utal, hogy szerinte a hálózati marketing az egyik legjobb üzleti modell a 21. században, mert bárki számára elérhető, jól illeszkedik a „hálózati társadalomhoz”, és képes anyagi függetlenséget adni annak, aki szorgalmasan építi. Összességében e két könyv tanácsa a mai olvasóknak: keressük azokat a lehetőségeket (legyen az MLM vagy más saját vállalkozás), ahol nem csak pénzt kereshetünk, de tanulhatunk is, fejlődhetünk és erős közösséget építhetünk, mert hosszú távon ezek a tényezők hozzák meg az anyagi és személyes sikert.

8 lecke a harctéri vezetésről vállalkozóknak – Katonai vezetési elvek az üzletben

Ebben a könyvben Kiyosaki a katonaságnál szerzett tapasztalatait és a harctéri vezetési elveket ülteti át a vállalkozói gyakorlatba. Kiyosaki a tengerészgyalogságnál szolgált Vietnámban, és hisz abban, hogy a jó katonai vezetőkészségek piacképesek a vállalkozói életben is. A könyv nyolc leckében foglalja össze a legfontosabb párhuzamokat. Ilyen például a „Küldetés és csapat” fontossága – egy vállalkozónak is világos jövőképet (missziót) kell kitűznie és összetartó csapatot építenie maga köré, akárcsak egy parancsnoknak a katonái között. A fegyelem (disciplína) elengedhetetlen: a sikeres vállalkozó következetesen cselekszik a céljaiért, még ha kezdetben nincs is azonnali jutalom. A katonai hierarchiában kulcs a tisztelet és tekintély (respect & authority) – az üzleti életben is fontos, hogy a vezető kiérdemelje munkatársai tiszteletét, ugyanakkor merjen döntéseket hozni és felelősséget vállalni (tekintélyt gyakorolni) a kritikus helyzetekben.

A harctéren és az üzleti versenyben egyaránt döntő lehet a sebesség (speed): a gyors reagálás, a lehetőségek megragadása, mielőtt a versenytársak lépnének. Kiyosaki rámutat, hogy a mai piacon az agilitás versenyelőny – a lassú, bürokratikus cégeket könnyen lehagyják a fürge, innovatív startupok. A kapcsolatok ereje (power of connectivity) szintén egy katonai és üzleti tanulság: egy jó parancsnok tudja, milyen fontos a hírszerzés és az információmegosztás szövetségesekkel, ugyanígy egy vállalkozónak is hálózatot kell építenie (üzleti partnerek, mentorok, ügyfelek), mert az együttműködések és információk cseréje hatalmas erőt jelenthet. Kiyosaki egyik leckéje, hogy a vezetők egyben tanárok is (Leaders as Teachers) – a katonaságnál a rangidősek képzik ki az újoncokat; az üzletben egy jó vezető mentorálja alkalmazottait, megosztja tudását a csapat sikeréért. Végül Kiyosaki hangsúlyozza az értékesítés és vezetés kapcsolatát: egy vállalkozónak tudnia kell eladni – nemcsak a termékét az ügyfeleknek, hanem az ötleteit, jövőképét a befektetőknek, a munkatársainak is. A meggyőzés képessége és a karizmatikus, példamutató vezetés együtt jár.

Konkrét példaként Kiyosaki saját életéből is hoz tanulságokat: Vietnámban fiatal tisztként megtanulta, milyen súlya van egy döntésnek és felelősségnek, amikor emberek élete múlik rajta – ezt az üzletben kamatoztatta azzal, hogy komolyan veszi a felelősséget a cégénél dolgozók megélhetése iránt. Emellett rájött, mennyire fontos a küldetés-tudat: a katonákat a hazaszeretet és a bajtársaik iránti lojalitás motiválta, egy jó vállalkozásnak pedig hasonló, nagyobb célt kell adnia a dolgozóinak a puszta profiton túl (pl. egy víziót, hogy jobbá teszik a világ egy szeletét). A 8 lecke a harctéri vezetésről azért hasznos a mai olvasónak, mert rávilágít: a startupok világában is „harc” folyik – nem emberéletek, hanem piacrészesedés, innováció és tehetségek megszerzése a tét. Az itt bemutatott katonai elvek (mint a kitartás, gyorsaság, stratégiai gondolkodás, csapatszellem) kézzelfogható versenyelőnyt jelenthetnek bármely vállalkozónak.

Fejleszd pénzügyi IQ-dat – A pénzügyi intelligencia öt oszlopa

A Fejleszd pénzügyi IQ-dat (Increase Your Financial IQ) Kiyosaki azon üzenetére épül, miszerint a pénzügyi siker legfőbb kulcsa nem feltétlenül a magas jövedelem, hanem a magas pénzügyi intelligencia. Kiyosaki öt fő “pénzügyi IQ” területet határoz meg, amelyekben mindenkinek fejlesztenie kell magát :

• 1. Keress többet (Making more money): Növelni a jövedelmed – ez egyenes út a pénzügyi mozgástér bővítéséhez. Megtanulhatod, hogyan teremts több bevételi forrást, például mellékállással vagy vállalkozással.

• 2. Védd meg a pénzed (Protecting your money): Óvd meg vagyonodat a „ragadozóktól”, különösen az adóktól, inflációtól, rossz befektetésektől. Kiyosaki rámutat, hogy a legnagyobb pénzügyi „ellenség” gyakran az adózás: egy okos befektető és vállalkozó legális eszközökkel minimalizálja az adóterheit. Például kihasználja a vállalkozói kiadáselszámolásokat vagy az adókedvezményeket befektetéseknél.

• 3. Oszd be a pénzed (Budgeting your money): Készíts pénzügyi tervet, és költs kevesebbet, mint amennyit keresel. Kiyosaki külön kiemeli a többlet-tervezést: tudatosan alakíts ki havi többletet a bevételeid és kiadásaid között, amit aztán befektethetsz. Alényeg, hogy mindig legyen egy rész, amit megtakarítasz és befektetsz – ez teremti meg a vagyonod alapját.

• 4. Használd ki a pénzed (Leveraging your money): Alkalmazd a tőkeáttételt, azaz más pénzét vagy idejét a gyarapodásodhoz. Ide tartozik például az okos hitelfelvétel jó befektetésekhez („jó adósság”, ami több pénzt hoz), vagy mások munkájának bevonása (alkalmazottak, üzleti partnerek) a jövedelemszerzésbe. Kiyosaki szerint a gazdagok tudják, hogyan használják az adósságot és a rendszereket a gyarapodásra, míg az átlagember inkább fél a hiteltől – pedig a pénzhez jutás felgyorsítása sokszor szükséges a gyors növekedéshez.

• 5. Növeld a pénzügyi információidat (Improving your financial information): Fejleszd folyamatosan a pénzügyi műveltséged – tanulj befektetésekről, piacokról, jogi keretekről. Kiyosaki úgy fogalmaz, hogy „a pénz szavakkal kezdődik, és a szavak ingyen vannak”, utalva arra, hogy a gazdagok másként beszélnek és gondolkodnak a pénzről. Aki gazdag akar lenni, annak meg kell tanulnia a pénz nyelvét – például érteni a mérleg- és cashflow-kimutatásokat, a gazdasági híreket, a befektetési szakkifejezéseket. Így nem lehet őt félrevezetni, és jó döntéseket tud hozni.

Kiyosaki ebben a könyvben is sok konkrét példát hoz – saját tapasztalataiból és másoktól – arra, hogyan segített a pénzügyi IQ növekedése megoldani egy-egy anyagi problémát. Például amikor fiatalon csődbe ment egy vállalkozása, ráébredt, hogy nem elég sok pénzt keresni, ha nem tudja azt megtartani és megsokszorozni. Ezért elkezdett adótanácsadást tanulni (2. IQ) és befektetési stratégiákat (5. IQ), amivel később már sikeresen fektetett ingatlanokba és saját cégekbe. A mai világban, ahol komplex pénzügyi termékek és csábító hitelek vesznek körül minket, különösen fontos ez az öt terület. Gondoljunk csak a 2008-as válságra vagy a legújabb kriptovaluta hullámra – sokan azért veszítették el a pénzüket, mert pénzügyi ismeretek nélkül ugrottak fejest a befektetésekbe („a pénz pénzügyi intelligencia nélkül gyorsan elvész” – figyelmeztet Kiyosaki). A Fejleszd pénzügyi IQ-dat gyakorlati leckéje: tekints magadra úgy, mint „saját pénzügyi képzési vállalkozásod” vezetőjére – rendszeresen képezd magad, keress okos tanácsadókat (könyvelőt, jogászt, befektetési szakértőt), és tekints minden pénzügyi döntésre tanulási lehetőségként. Így hosszú távon olyan versenyelőnyre teszel szert, ami Kiyosaki szerint tisztességtelen előnyhöz is hasonlíthat…

Tisztességtelen előny – A pénzügyi tudás mint versenyelőny

A Tisztességtelen előny (Unfair Advantage) című könyvében Kiyosaki arról ír, hogy a pénzügyi képzés, a tudás és bizonyos stratégiai eszközök olyan előnyt biztosítanak, amit a „hétköznapi emberek” gyakran tisztességtelennek érzékelhetnek – innen a provokatív cím. Kiyosaki öt fő „tisztességtelen előnyt” nevez meg, amelyekkel a gazdagok rendelkeznek, és amelyek megszerezhetők megfelelő tanulással és gondolkodásmóddal :

1. Valódi pénzügyi tudás:  A gazdagok mélyen értik a pénz működését – ez az első és legfontosabb előny. Ide tartozik a pénzügyi kimutatások olvasása, a befektetések értékelése, a piaci trendek megértése. Kiyosaki szerint a tudás maga a új pénz: „1971 óta, mióta az USA dollár lekerült az aranyalapról, a pénz többé nem pénz. Az első új szabály: a pénz tudás.” Vagyis ma már nem elég fizikai pénzt félretenni, inkább a tudásunkkal kell értéket teremteni (ld. pl. valaki, aki ismeri az ingatlanpiacot, fillérekért vesz válságban ingatlant és meggazdagszik, míg a tájékozatlan veszít).

2. Adózási előnyök vállalkozóként/invesztorként: Kiyosaki hangsúlyozza, hogy „vállalkozóként egészen másképp adózol, mint alkalmazottként” – a vállalkozók és befektetők a jövedelmüket számos legális módon pajzsolhatják az adóktól (vállalati költségek, értékcsökkenési leírások, adókedvezmények befektetések után, stb.). Ez óriási előny, hiszen aki kevesebb adót fizet, annak több marad befektetni és kamatos kamattal növelni a vagyonát. Például egy ingatlan-befektető az amortizáció elszámolásával úgy is nyereséget termelhet, hogy papíron nincs adóköteles jövedelme – míg egy alkalmazott fixen leadózza a fizetését.

3. A kockázat valódi természetének ismerete: Kiyosaki szerint a gazdagok másképp viszonyulnak a kockázathoz – nem félnek tőle, hanem kezelik és kihasználják. „Értsd meg a pénzügyi kockázat valódi természetét” – tanácsolja . Ez azt jelenti, hogy megkülönbözteti a jó kockázatot a rossztól. Egy rossz adósság (pl. hitelkártya adósság luxuskiadásokra) veszélyes, de egy jól megtervezett hitel egy cashflow-termelő eszközre (pl. bérbe adott ingatlanra) szerinte okos kockázat, amit kezelni lehet. Aki pénzügyileg intelligens, az nem kerüli a részvényeket vagy ingatlanokat csak mert “kockázatosak”, hanem utánajár, diverzifikál okosan, és felkészül a ”B tervvel” a rossz eshetőségekre is . Ide tartozik az is, hogy előre felkészülünk a válságokra: „Készülj a rossz időkre, és akkor csak jó idők várnak” – vallja . Aki tartalékokat halmoz fel és válságforgatókönyve van, az krízisben vásárolni tud (amikor minden olcsó), így végül nyertesen kerül ki.

4. Az értékteremtés képessége (érték a társadalomnak): Kiyosaki rámutat, hogy a nagyon gazdagok azért kapnak óriási vagyont, mert hatalmas értéket adnak sok embernek – pl. otthonokat, munkahelyeket, termékeket, amelyek megkönnyítik az életet . A gazdagok „tisztességtelen” előnye, hogy nagyban gondolkodnak: nem órabérben, hanem abban, hogyan érjenek el ezer vagy millió ügyfelet. Ezt bárki megtanulhatja: keress problémákat, melyeket sokan szeretnének megoldani, és hozz létre rá megoldást (szolgáltatás, termék, platform). Így a piac bőségesen megjutalmaz. Kiyosaki szerint a legtöbb ember megelégszik azzal a tanáccsal, hogy „menj dolgozni, spórolj, vegyél házat, fektess részvényekbe”, de ez a tanács valójában a status quo fenntartását szolgálja . A Tisztességtelen előny egyik üzenete, hogy merj a megszokott sémák ellen menni, és teremts értéket új módon – ebben van a hosszú távú gazdagság.

5. A pénz „nyomtatásának” megtanulása: Ez egy metafora arra, hogy a gazdagok mintegy „saját pénzt nyomtatnak” azáltal, hogy olyan befektetéseket csinálnak, amelyek passzívan termelik a pénzt . Kiyosaki szerint „mivel a pénz egyre kevesebbet ér, tanulj meg saját pénzt nyomtatni” . Ezt úgy tehetjük meg, ha például mások pénzét dolgoztatjuk: a bank kölcsönét befektetjük egy eszközbe, ami több hozamot termel, mint a hitel kamatköltsége – a különbözet gyakorlatilag általunk „nyomtatott” pénz. Vagy egy cég esetében a befektetők tőkéjéből növekedünk, és nyereséget produkálunk mindenkinek. Ez persze magas szintű pénzügyi tudást és fegyelmet igényel, különben veszélyes lehet.

A Tisztességtelen előny összességében azt üzeni a mai olvasónak, hogy fordítsd a játék szabályait a javadra. Ne akadj fenn azon, hogy a „gazdagoknak könnyű, mert vannak eszközeik” – inkább sajátítsd el te is ugyanezeket az eszközöket: tanuld ki a befektetést, értsd meg az adókat, építs kapcsolatokat a megfelelő emberekkel (pl. adótanácsadó, ügyvéd, bankár), és használd bátran a modern pénzügyi eszközöket. Így többé nem lesz “tisztességtelen” az előny, hiszen te is birtokolni fogod.

A gazdagok összeesküvése – Új szabályok a pénz világában

A gazdagok összeesküvése (Conspiracy of the Rich: The 8 New Rules of Money) Kiyosaki egyik válság után született (2009 körüli) könyve, amely a globális pénzügyi rendszer kritikáját és az ahhoz való alkalmazkodás stratégiáit tartalmazza. A provokatív cím arra utal, hogy a pénzrendszer játékszabályait a gazdagok írták maguknak kedvezően, és a kisemberek csak veszítenek, ha a régi beidegződésekhez ragaszkodnak. Kiyosaki szerint a 20. századi tanácsok – „járj iskolába, szerezz jó állást, takarékoskodj, kerülöd a hitelt, és fektess diverzifikált portfólióba” – már nem működnek a 21. században. „Ha biztos jövőt akarsz, ismerned kell a pénz új szabályait” – vallja. A könyv központi gondolata a nyolc új pénzügyi szabály, amelyekkel a mai világban boldogulhatunk:

• 1. A pénz = tudás. Ahogy korábban is említettük, Kiyosaki szerint a mai pénz már csak egy információs egység (mióta nincs aranyfedezete), értékét az adja, hogy mit tudunk vele kezdeni. Aki többet tud, az „több pénzt ér”. Ezért az első új szabály: fektess a saját tudásodba, mert az hatványozottan megtérül.

• 2. Tanuld meg használni az adósságot. A régi szabály: „ne adósodj el”. Az új: „tanuld meg a jó és rossz adósság közti különbséget, és használd a jó adósságot vagyonépítésre”. Kiyosaki szerint a mértékletes, okos hitel hasznos lehet (pl. vállalkozás indítására vagy eszközvásárlásra), mert felgyorsítja a növekedést – de csak akkor, ha pontosan értjük a kockázatokat.

• 3. Irányítsd a cashflow-odat. Ne a kormányra vagy a nyugdíjrendszerre várj – neked kell átlátnod, honnan származik a bevételed és hová folyik a kiadásod. Kiyosaki itt globálisabb képet is ad: értsd meg a gazdasági áramlásokat (mely iparágak növekednek, hol keletkeznek munkahelyek, stb.), hogy tudd, merre érdemes lépni. Aki képben van a pénzáramlással, az előre látja a trendeket.

• 4. Készülj fel a rossz időkre, hogy a jó időket élvezhesd. Ez hasonló ahhoz, amit feljebb a kockázatkezelésnél említettünk: mindig számíts válságra, és legyen terved rá. Kiyosaki szerint a pénzügyi ciklusok hullámzása elkerülhetetlen, de ez nem összeesküvés-elmélet, hanem realitás: a gazdagok ilyenkor még gazdagabbak lesznek (mert olcsón vásárolnak vagy állami mentőcsomagokat kapnak), míg a felkészületlen átlagemberek elveszthetik az állásukat vagy megtakarításaikat. Ha azonban előre felkészülsz (pl. van vésztartalékod, aranyad, több lábon álló bevételed), akkor egy válság számodra lehetőség lesz, nem katasztrófa.

• 5. Szükséged van a sebességre. A mai pénzvilágban nem lehetünk lassúak. Kiyosaki azt tanácsolja, törekedj az exponenciális jövedelemnövekedésre a lineáris helyett. Ne csak órabérben gondolkozz (ami lineáris), hanem olyan üzleti modellekben, amik skálázhatók. Például egy szoftvercég egyszer fejleszti ki a terméket, de utána milliószor eladhatja (exponenciális növekedés), míg egy tanár csak addig keres, amíg órát ad (lineáris, időhöz kötött). „Olyan jövedelmet keress, ami alvás közben is termelődik.” – javasolja.

• 6. Tanuld meg a pénz nyelvét. Ez egybecseng a Fejleszd pénzügyi IQ-dat tanulságaival: új szavakat kell tanulnunk (pl. infláció, QE, digitális pénzek, derivatívák stb.), mert aki nem érti ezeket, az nem látja a teljes képet . A gazdagok „összeesküvése” éppen abban rejlik, hogy míg ők értik a pénzügyek nyelvét, az átlagembert elriasztják a bonyolult fogalmak – pedig ezek megtanulhatók, és ma már az internet korában bárki képezheti magát.

• 7. A csapat ereje – az élet csapatsport. Kiyosaki szerint az is az „összeesküvés” része, hogy sokan elhiszik: „mindent magamnak kell megoldanom”. Ezzel szemben a gazdagok csapatokat építenek (jogászok, könyvelők, üzlettársak). Az új szabály: válogasd meg a csapattársaidat, mert egy jó csapat felgyorsítja a sikered. Kellenek szakértők a körödbe, akik segítenek eligazodni a jogi, pénzügyi útvesztőkben.

• 8. Nyomtasd a saját pénzed. Ahogy fentebb kifejtettük, Kiyosaki itt arra utal, hogy használd a tőkeáttételt és mások pénzét a vagyonépítéshez. Az államok pénzt nyomtatnak (pl. Fed, EKB a válságokban), ami inflációhoz vezet – te viszont „nyomtass” magadnak vagyont azzal, hogy tulajdont szerzel termelő eszközökben és vállalkozásokban, amelyek a semmiből hoznak létre értéket. Ilyen lehet egy digitális termék, egy jogdíj, egy licenc vagy franchise rendszer. A lényeg: legyél értékteremtő, ne csak értékfogyasztó a gazdaságban.

A gazdagok összeesküvése hangvétele némileg kritikusabb és „világnézetibb”, mint Kiyosaki korábbi könyvei. Olyan példákat hoz, mint a Fed politikája vagy a 2008-as bankmentések, amik kapcsán kijelenti: „amit ma látsz, az a Federal Reserve igazi játéka: a nagy bankok buknak, az adófizetők pénzén kimentik őket, a gazdagok még gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek”. A tanácsai azonban ebből a helyzetleírásból is konstruktív irányba mutatnak: az átlagember is használhatja a „gazdagok szabályait”, ha veszi a fáradságot, hogy megtanulja azokat. A mai üzleti világban ez abban jelenik meg, hogy egyre többen döbbennek rá, nem hagyatkozhatnak kizárólag az állam nyújtotta nyugdíjra vagy a banki tanácsadóra, hanem proaktívan kell kezelniük a pénzüket. Kiyosaki ösztönzi az olvasót: gondolkodj önállóan, lásd meg a nagy képet a pénzügyek mögött, és igazodj az új játékszabályokhoz – így nem áldozata, hanem nyertese leszel a gazdasági változásoknak.

Gazdag Fivér – Gazdag Nővér – Anyagi és spirituális gazdagság

A Gazdag Fivér – Gazdag Nővér (Rich Brother, Rich Sister) különleges darabja Kiyosaki könyveinek, hiszen társszerzője nővére, Emi Kiyosaki (Tenzin Kacho buddhista apáca). Ez a mű kevésbé kézikönyv jellegű, inkább önéletrajzi és inspirációs történet, amely két testvér eltérő életútját mutatja be. Robert a „gazdag fivér” – sikeres vállalkozó, befektető és tanító a pénzügyek terén –, míg Emi a „gazdag nővér” – spirituálisan gazdag, Buddha tanait követő szerzetes, aki belső békére és bölcsességre tett szert. A könyv üzenete, hogy a gazdagság fogalma túlmutat a pénzen: az anyagi jólét és a lelki-szellemi jólét egyaránt fontos részei az „élet gazdagságának”. A két testvér történetei azt példázzák, hogy bár teljesen különböző utat jártak be (Robert háborús katona, majd üzletember lett; Emi hippikommunán keresztül jutott el a kolostorig), mindketten a kiteljesedést és a boldogságot keresték a maguk módján, és végül sok tanulás, küzdelem árán meg is találták.

Üzleti és pénzügyi szempontból a Gazdag Fivér – Gazdag Nővér megerősíti Kiyosaki több alapelvét, de emberibb megvilágításba helyezi azokat. Például Robert történeteiből kitűnik, hogy a vagyonépítés útja sincs tele rózsával: ő is szembenézett kudarccal, volt idő, hogy hajléktalan volt, mielőtt beindult a vállalkozása. Ezek a kudarcok és akadályok azonban formálták a személyiségét, akárcsak egy spirituális próbatétel – így értette meg igazán a céltudatosság és kitartás fontosságát. Emi nézőpontja hozzáteszi, hogy a pénz hajszolása önmagában nem ad értelmet az életnek; szükség van valamiféle magasabb célra vagy hivatásra. A könyv alcíme – „Két különböző út Istenhez, pénzhez és boldogsághoz” – utal rá, hogy mindenkinek megvan a saját útja, de néhány egyetemes elv közös: az őszinte szándék (purpose), a cselekvés (nem elég álmodni, tenni is kell érte) és az akadályok leküzdése. Kiyosaki hangsúlyozza, hogy a nővérével való újrakapcsolódás segített számára meglátni, mennyire fontos az egyensúly a materiális és spirituális értékek között – ettől lett ő is „teljesebb” ember.

A mai olvasó ennek kapcsán azt a tanulságot vonhatja le, hogy a pusztán pénzügyi siker nem minden. Az igazi siker része a személyes boldogság, egészség, lelki béke is. Kiyosaki üzleti stratégiái akkor működnek igazán, ha az ember tudja, miért csinálja (mi a célja az anyagi függetlenséggel), és ha a pénzügyi szabadságát jó célokra használja fel. A könyv inspirál abban is, hogy sosem késő új utakra lépni: Robert is, Emi is többször váltott karriert, helyszínt, identitást, mire megtalálta a hivatását. Ez a fajta rugalmasság és nyitottság a tanulásra – legyen szó üzleti kísérletekről vagy spirituális tanulmányokról – minden vállalkozó számára értékes tulajdonság. A Gazdag Fivér – Gazdag Nővér tehát egy emberközeli kiegészítés Kiyosaki pénzügyi könyveihez: emlékeztet rá, hogy a gazdagság komplex dolog, és a pénzügyi intelligencia mellé érzelmi és spirituális intelligenciára is szükség lehet a teljes élethez.

Összefoglalás – Alkalmazható tanulságok

Robert Kiyosaki könyveinek közös magva a gondolkodásmódváltás: szabaduljunk meg azoktól a beidegződésektől, amelyek az anyagi biztonság illúziójába zárnak (az „iskolázz ki magad jó állásra” és „dolgozd végig az életed egy cégnek” narratívák), és merjünk úgy tekinteni magunkra, mint vállalkozókra és befektetőkre, még akkor is, ha épp alkalmazottként dolgozunk. Kiyosaki szerint nem kell mindenkinek hagyományos értelemben vett cégvezérré válnia, de mindenkinek vállalkozói szemléletre van szüksége – vagyis az életünket egy saját „üzletként” kezeljük, ahol mi irányítjuk a pénzünket, a karrierünket és a tanulásunkat.

Néhány gyakorlati lépés, amit Kiyosaki tanácsai alapján a mai olvasó megfontolhat:

• Fektess önképzésbe: Olvass pénzügyi könyveket, járj szemináriumokra, tanuld meg a befektetések alapjait. Ahogy Kiyosaki mondja, a tudás hatalom a pénz világában – egy jó befektetési döntés vagy üzleti ötlet tíz évnyi fizetésemelést érhet. Ma az interneten rengeteg anyag elérhető, de légy kritikus és keresd a hiteles forrásokat.

• Építs asset oszlopot: Kezdd el kis lépésekkel felépíteni a saját vagyontermelő eszközeidet. Lehet ez havi kis összeggel vett indexalap, egy kiadási célra vásárolt garzonlakás hitellel, egy blog vagy YouTube csatorna, ami később bevételt hozhat, vagy egy network marketing üzlet part-time. A lényeg, hogy legyen olyan jövedelemforrásod is, ami nem a napi 8 órás munkádtól függ.

• Gondolkodj nagyban és hosszú távon: Kiyosaki mindig hangsúlyozza a vízió jelentőségét – lásd meg magad előtt, hová akarsz eljutni 5-10-20 év múlva anyagilag. Ez segít átlépni a rövid távú nehézségeken. Ha vállalkozóként tekintesz magadra, még alkalmazottként is másképp állsz a munkához: a fizetésed egy részét üzemanyagként használod fel a saját álmaid finanszírozásához (pl. félreteszed egy vállalkozás indítására vagy továbbképzésre).

• Keresd a mentorokat és csapatot: Ahogy Kiyosaki mondja, az élet csapatsport. Találj olyan embereket, akik hasonlóan gondolkodnak – kezdhetsz egy befektetői klubbal, egy vállalkozói fórumon való részvétellel, vagy akár egy MLM hálózatban, ahol pozitív, tanulni vágyó emberekkel dolgozhatsz együtt. Egy jó könyvelő vagy pénzügyi tanácsadó is a csapatod része lehet, mert segít optimalizálni a pénzügyeid (adók, befektetések).

• Ne félj a kudarctól, de tanulj belőle gyorsan: A vállalkozói létben és a befektetésben is lesznek hibák. Kiyosaki szerint a veszteség a tanulás része – a fontos az, hogy elemezd, mi ment rosszul, igazíts a stratégián, és alkalmazd a tanulságot legközelebb. Inkább kezdj kicsiben és hibázz olcsón (pl. egy kis mellékprojekt), minthogy sose vágj bele semmibe.

Robert Kiyosaki könyvei olykor megosztóak a szakértők körében, de kétségtelen érdemük, hogy milliók szemléletét formálták meg pozitív irányba. Felnyitotta a szemeket arra, hogy a pénzügyek irányíthatók, tanulhatók, és hogy a gazdagság nem privilégium, hanem következmény – a megfelelő tudás és hozzáállás következménye. A mai gyorsan változó üzleti világban Kiyosaki üzenete aktuálisabb, mint valaha: válj a saját sorsod urává azzal, hogy vállalkozóként gondolkodsz, folyamatosan fejleszted a pénzügyi intelligenciádat, és mersz tenni a pénzügyi szabadságodért. Ez nem csak több pénzt hozhat, de nagyobb kontrollt és tudatosságot is az életed felett – ami végső soron mind anyagi, mind szellemi értelemben gazdagabb élethez vezethet.