Donald Trump üzleti stratégiái és gondolkodásmódja – Könyveinek tanulságai

Az üzletkötés művészete – Trump alapelvei a sikeres megállapodásokhoz

Trump első és talán leghíresebb könyve, az „Az üzletkötés művészete” (The Art of the Deal, 1987) bepillantást enged üzleti tárgyalási stílusába és stratégiáiba. A könyv tíz fejezeten keresztül mutat be konkrét üzleteket Trump korai karrierjéből, és egyúttal levonja ezek tanulságait. A nyitófejezetben Trump összefoglalja 11 alapelvét, amelyek szerinte minden sikeres üzletkötés kulcsai. Ezek az elvek a mai napig irányadóak lehetnek vállalkozók számára. A legfontosabbak a következők:

• Gondolkodj nagyban! Trump szerint az emberek többsége túl kicsiben gondolkodik, mert fél a sikertől és a döntésektől – aki mer nagyot álmodni, eleve előnyben van. Ő maga mindig magasra teszi a lécet: „Mindig nagyon magasra célzok, aztán csak nyomulok előre, és előre, hogy megszerezzem, amit akarok” – írja, hozzátéve, hogy néha kevesebbel is beéri a kitűzött célnál, de így is többet ér el, mint aki eleve alacsony célt tűz ki.
A vállalkozóknak érdemes merész, hosszú távú víziót megfogalmazniuk vállalatuk számára, és nem megelégedniük a kényelmes minimumcélokkal. A nagy célok motivációt adnak és innovációra sarkallnak, ami versenyelőnyt jelenthet.

• „Védd ki a lehetséges veszteséget, és a nyereség magától jönni fog.” Trump üzleti mottója szerint először mindig a lehetséges rossz forgatókönyvre kell felkészülni. „Mindig a legrosszabbra számítok egy üzletben. Ha megtervezed a legrosszabbat – és együtt tudsz élni a legrosszabb kimenetellel –, a jó már magától gondoskodik majd magáról” – írja. Ez a hozzáállás azt tükrözi, hogy bár Trump kockáztat, csak megfontolt, kalkulált kockázatokat vállal. Egy alkalommal megszegte ezt a szabályt: minden biztosíték nélkül bevásárolta magát a veszteséges USFL amerikaifutball-ligába, és amikor a kockázatos húzás nem jött be, „nem volt semmi menekülőút – a tanulság az, hogy nem szabad túl mohónak lenni”.
A mai üzleti életben ez az elv a kockázatkezelés fontosságára hívja fel a figyelmet. Mielőtt egy nagy döntést meghoznánk (pl. új piacra lépés, beruházás), mindig mérjük fel a legrosszabb lehetséges kimenetelt és készüljünk vészforgatókönyvvel. Például kössünk előnyös szerződéseket, biztosítsuk be magunkat (akár pénzügyi tartalékokkal vagy szerződéses garanciákkal), hogy egy rossz forgatókönyv se sodorja létveszélybe a vállalkozást.

• „Maximalizáld az opcióidat!” Trump rugalmas tárgyaló, aki sosem ragaszkodik mereven egyetlen megoldáshoz. „Sosem kötődöm túlságosan egyetlen üzlethez vagy megközelítéshez. Egyszerre sok labdát tartok a levegőben, mert az üzletek többsége végül kifullad, bármilyen ígéretesnek tűnt is kezdetben” – magyarázza. Mindig van tartalékterve és több útvonal a sikerhez, így ha az egyik lehetőség elbukik, rögtön ott a következő.
A vállalkozóknak érdemes alternatív stratégiákat kidolgozniuk. Például ha egy termékbevezetési stratégia nem hozza a várt eredményt, legyen kész egy B-terv más marketingcsatornákkal. A rugalmasság segít alkalmazkodni a piaci változásokhoz és váratlan kihívásokhoz.

• „Ismerd a piacod!” Trump nem bízik vakon szakértői elemzésekben, inkább saját kutatást végez, és a megcélzott ügyfélkör fejével próbál gondolkodni. A Trump Tower építésénél például sok kritikus kételkedett a projektben, de Trump tudta, hogy a luxusra vágyó tehetősebb vásárlóközönség (pl. „az olasz üzletember a gyönyörű feleségével és Ferrarijával”) imádni fogja a helyet – és valóban, ők özönlöttek is a Trump Towerbe.
Bármilyen iparágban is tevékenykedünk, mélyen ismerjük meg a célközönségünket. Ne csak statisztikákra hagyatkozzunk; személyesen beszéljünk ügyfelekkel, teszteljük a terméket a piacon, figyeljük a visszajelzéseket. Így időben felismerhetjük az igényeket és trendeket, amikre alapozva sikeresebb döntéseket hozhatunk.

• „Használd a befolyásodat (leverage)!” Az üzleti tárgyalások során Trump elengedhetetlennek tartja, hogy erős alkupozícióból tárgyaljunk. A másik felet meg kell győzni arról, hogy szüksége van ránk, mert ez ad igazi tárgyalási erőt. Trump sokszor a valóság kis elferdítésével élt, hogy nagyobbnak vagy erősebbnek tüntesse fel pozícióját – például az Atlantic City kaszinóprojektjénél azt a benyomást keltette a Holiday Inn vezetőiben, hogy építkezése előrébb tart, mint a valóságban, így ők azt hitték, nekik sürgősebb beszállniuk a projektbe.
Az üzleti „befolyás” jelenthet bármit, amivel előnyben vagyunk: egy erős tárgyalási pozíció, egy egyedi szaktudás, szabadalom, vagy akár az, hogy több ajánlattevő közül választhatunk. Tárgyalás előtt térképezzük fel, miben rejlik a mi erőnk és a partner igénye – majd tudatosan építsünk erre az alkuban. Például ha egy startup kritikus technológiát fejlesztett ki, hangsúlyozza ennek egyediségét és piaci értékét potenciális befektetők előtt, így növeli alkupozícióját.

• „Hozd ki a legtöbbet a lokációból!” Ingatlanosként Trump gyakran hangoztatja, hogy még a közepes elhelyezkedésű ingatlanból is lehet kiválót varázsolni, ha sikerül oda vonzani a megfelelő embereket. Ezt tette például a New York-i Trump Plaza esetében is: egy csak átlagos fekvésű telket az exkluzivitás érzetével és a megfelelő bérlők bevonzásával értékessé tett.
Egy vállalkozás „lokációja” nem csak földrajzi hely lehet, hanem piaci pozíció vagy környezet is. Keressük meg egy projekt gyenge pontjait, és fordítsuk előnnyé. Lehet, hogy cégünk egy telített piacon működik, de ha megtalálunk egy alulértékelt réspiacot vagy kialakítunk egy egyedi ügyfélélményt, az átlagosból kiemelkedőt alkothatunk.

• „Vigyél hírt magadról!” Miután nyélbe ütöttél egy jó üzletet, gondoskodni kell róla, hogy a közönség értesüljön róla, különben az üzlet nem sokat ér. Trump nagyon tudatosan építette saját hírnevét és márkáját, minden jelentősebb lépését igyekezett a média figyelmének középpontjába állítani. Úgy véli, a közismertség üzleti tőke: ha személyes márkánk erős, könnyebben vonzunk befektetőt, ügyfelet, partnert.
Építsük a vállalkozásunk márkáját és ismertségét – a mai világban ez főleg az online jelenlét (web, közösségi média) tudatos alakítását jelenti. Osszuk meg sikertörténeteinket, esettanulmányainkat a nyilvánossággal (blogbejegyzés, sajtóközlemény formájában), és pozícionáljuk magunkat szakértőként a területünkön. A jó hírnév hosszú távon ügyfeleket és lehetőségeket vonz.

• „Állj ki magadért!” Bár Trump alapvetően szereti a pozitív hozzáállást és az együttműködést, azt vallja, hogy bizonyos helyzetekben konfrontálódni kell, ha a másik oldal tisztességtelenül jár el. Nem fél harcolni az igazáért, és akár jogi útra tereli a vitát, ha úgy érzi, megrövidítik.
Az üzleti életben fontos a jó partneri kapcsolat, de érvényesítsük határozottan a cégünk érdekeit. Ha például egy szerződéses partner megszegi a megállapodást, ne féljünk jogi úton érvényesíteni a jogainkat vagy határozott tárgyalással rendezni a konfliktust. Ugyanakkor mindig mérlegeljük a konfrontáció költségeit és hasznát – Trump is csak akkor „harap vissza”, ha valóban indokoltnak látja, és ezzel tiszteletet tud kivívni.

• „A végén teljesíteni kell.” Trump elismeri, hogy a hype és marketing sokat segíthet egy üzlet beindításában, de hosszú távon csak a valós teljesítmény számít. „Nem lehet átverni az embereket – legalábbis nem sokáig. Lehet hatalmas felhajtást csapni, remek promóciót és sajtóvisszhangot elérni… de ha nem tudod leszállítani az ígért terméket/szolgáltatást, az emberek előbb-utóbb rájönnek” – figyelmeztet.
A minőség és megbízhatóság legyen elsődleges. Egy induló vállalkozás is építhet figyelemfelkeltő marketingkampányt, de ügyeljen rá, hogy a termék vagy szolgáltatás valóban megoldja az ügyfél problémáját és megfelel az ígéreteknek. Az elégedett ügyfélkör a legjobb reklám, és a mai online véleményvezérelt világban gyorsan lebukik, aki üres ígérgetéssel próbál érvényesülni.

• „Fogd vissza a költségeket!” Ezt a szemléletet Trump édesapjától tanulta: „egy fillérrel se fizess többet semmiért, mint amennyit muszáj, mert a fillérekből könnyen dollárok lesznek”. Az ingatlanfejlesztéseknél látta, hogy a konkurensei sokszor ész nélkül szórták a pénzt egy projektre, ahelyett, hogy okosabban tervezték volna meg – és ez sosem vezetett sikerre.
A költséghatékonyság minden cégnek kulcsfontosságú. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk kiadásainkat: nincs-e olcsóbb beszállító ugyanolyan minőségben, nem pazarolunk-e erőforrást felesleges funkciókra vagy túlméretezett irodára stb. A költségkontroll nem a minőség rovására történő spórolást jelenti, hanem az optimalizálást és okos tervezést – így marad forrás a valóban fontos területekre (pl. innovációra vagy marketingre).

• „Érezd jól magad!” Trump szerint az üzletkötésnek az izgalomról és a siker élményéről kell szólnia, nem pusztán a pénzről. „Számomra a pénz sosem volt nagy motiváció – inkább csak amolyan módja a pontszám vezetésének. Az igazi izgalmat a játék jelenti” – vallja. Vagyis a vállalkozás ne csupán anyagi megélhetés legyen, hanem szenvedély és szórakozás is.
Találjuk meg azt az üzleti területet vagy projektet, amit szenvedélyből tudunk végezni, mert hosszú távon ez ad erőt a nehézségek leküzdéséhez. Ha örömünket leljük abban, amit csinálunk, az kreativitást és kitartást szül – az ügyfelek is érzik, ha egy cég szívvel-lélekkel dolgozik.

Összefoglaló

Trump ezen alapelvei mind azt a célt szolgálják, hogy az üzletember irányítása alatt tartsa az üzletet: merjen nagyot álmodni, de közben legyen felkészült a nehézségekre; képviselje keményen az érdekeit, de mindig szolgáltasson értéket partnereinek. Konkrét példák a könyvből: Trump leírja, hogyan újította fel rekordidő (és rekordmértékű spórolás) mellett a New York-i Central Park jégpályáját, a Wollman Rinket, miután a város éveken át nem boldogult vele. Nála a projekt 4 hónap alatt elkészült – két hónappal előbb a tervezettnél – és 750 000 dollárral olcsóbban a költségvetésnél. Ez a történet jól példázza a „szállítsd le, amit ígértél” és a költségkontroll elveit. Ugyanígy bemutatja a könyv azt is, miként kötött előnyös üzletet a Commodore Hotel (későbbi Grand Hyatt) felvásárlásakor: alapos piacismerettel megszerezte a város adókedvezményét a fejlesztéshez, így minimalizálta a kockázatát, viszont az eredményes felújítással hatalmas értéknövekedést ért el – minden fél nyert az üzleten. Az efféle történetek teszik az „Üzletkötés művészetét” nem csak életrajzi olvasmánnyá, hanem üzleti tankönyvvé, amelyből a mai vállalkozók is rengeteget tanulhatnak.

Gondolkodj győztesként! – A nyertes mentalitás és a folyamatos tanulás

A „Gondolkodj győztesként!” (Think Like a Champion, 2009) Trump rövidebb esszéinek gyűjteménye, melyet Meredith McIver újságíró segítségével vetett papírra. A könyv alcíme – „Kötetlen tanulás az üzlet és az élet iskolájában” – arra utal, hogy Trump szerint a siker legjobb tanítómestere maga az élet és a tapasztalat. Nem hagyományos üzleti kézikönyv, inkább inspiráló gondolatok tárháza arról, hogyan gondolkodik és viselkedik egy „bajnok”, azaz győztes alkatú ember az üzleti életben.

Ennek a könyvnek a fő témái a pozitív, céltudatos gondolkodásmód, a kitartás és a tanulás. Trump arra biztatja olvasóit, hogy magas szinten gondolkodjanak és mindig a győzelemre játsszanak mentálisan. Néhány kulcsüzenet a könyvből:

• Nyertes attitűd és önbizalom: Gondolkodj győztesként annyit tesz, mint hinni a sikerben akkor is, amikor mások kételkednek. Trump szerint a magabiztosság önbeteljesítő: ha elhiszed magadról, hogy győzhetsz, máris nagyobb eséllyel hozol olyan döntéseket, amelyek a sikerhez vezetnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy vakmerően figyelmen kívül hagyjuk a realitásokat – inkább azt, hogy ne engedjük a félelmeknek megbénítani a cselekvést. A könyv egyes esszéi – például „Soha ne add fel” – azt hangsúlyozzák, hogy minden sikeres ember életében voltak kudarcok, de a győztes attitűdűek ilyenkor is látnak esélyt a fordításra. Trump saját életéből is hoz példát: a 90-es évek elején mélyponton volt az üzleti birodalma, jelentős adósságokkal, mégis újra tudta építeni magát, mert sosem vesztette el a hitét abban, hogy talpra tud állni. Ezt az önbizalmat ráadásul kommunikálta is a külvilág felé – bankároknak, befektetőknek –, így újra bíztak benne és adtak neki lehetőséget.

• Folyamatos tanulás és nyitottság: Trump a saját sikereit részben annak tulajdonítja, hogy minden helyzetből tanul. A „győztes” gondolkodású ember kíváncsi és nyitott az új ötletekre, információkra, sosem érzi úgy, hogy már mindent tud. Trump például rendszeresen olvassa az üzleti sajtót, elemzéseket, és odafigyel a nála okosabb szakértőkre is egy-egy speciális területen. A Gondolkodj győztesként egyik fontos fejezete kitér arra, hogy mennyit lehet tanulni a kritikából is: Trump azt javasolja, hallgassuk meg a kritikus hangokat, vonjuk le a tanulságot belőlük, de ne hagyjuk, hogy negatív emberek lehúzzanak minket. A sikeres vállalkozó megválogatja, kitől fogad el tanácsot, de minden visszajelzést értékelési pontként használ fel a fejlődéshez.

• Rugalmasság és alkalmazkodás: A győztes mentalitás része, hogy gyorsan reagálunk a változásokra és nem ragadunk le a múlt sémáinál. Trump az ingatlanpiacon eltöltött évtizedei során többször volt kénytelen stratégiát váltani – például amikor ingatlanválság közeledett, más bevételi források után nézett (pl. a márka nevének hasznosítása licencdíjak révén). A könyv arra tanít, hogy ne kényelmesedjünk el a sikerek után sem: mindig keressük az új lehetőségeket, és ha kell, találjuk fel magunkat újra. Trump úgy fogalmaz: „a siker egy mozgó célpont” – ami tegnap működött, holnap lehet, hogy már nem elég, ezért a győztesek folyamatosan fejlesztik képességeiket és stratégiáikat.

• Pozitív gondolkodás és szenvedély: Trump szerint a siker titka, hogy szeresd azt, amit csinálsz, mert így a munkád a hobbid is lesz egyben, és sokkal több energiát tudsz beletenni. Ez a gondolat a Gondolkodj győztesként mellett visszaköszön a Gondolkodj nagyban és csapj oda keményen c. könyvben is: Trump több helyen kijelenti, hogy nem pusztán a pénz motiválja (az csak „pontszám”), hanem imádja a „játékot” magát, az üzlet csinálását. A lelkesedés pedig átragad másokra is, és átlendít a nehézségeken. Ezért tanácsolja, hogy olyan területen vállalkozzunk, amihez van affinitásunk és szenvedélyünk – ha örömöt lelünk a munkában, az a hozzáállásunkon is meglátszik, és vonzza a sikert.

Összefoglaló

Összességében a Gondolkodj győztesként! egyfajta mentális tréning üzletembereknek: megerősít abban, hogy a siker a fejben dől el. A könyv nem ad annyira kézzelfogható üzleti technikákat, mint Az üzletkötés művészete, inkább motivációs esszék gyűjteménye. Ennek ellenére gyakorlati haszna is van: segít kialakítani azt a pszichológiai hátteret (önbizalom, tanulásra nyitott attitűd, kitartás, szenvedély), ami nélkül a legjobb üzleti terv is kudarcot vallhat. A mai vállalkozónak is fontos felismernie, hogy a vállalkozás irányítása nagyrészt belül, a saját hozzáállásán múlik. Ha „győztesként gondolkodik”, azaz hisz a sikerben, tanul a hibákból és sosem adja fel, akkor az elvek és stratégiák is eredményesebben megvalósulnak.

Midaszi érintés – Öt kulcsfontosságú vállalkozói készség

A „Midaszi érintés” (Midas Touch, 2011) Donald Trump és Robert T. Kiyosaki közös könyve, amely az eredeti mítoszra utalva azt a kérdést járja körül: mitől lesz valakinek „aranyat érő” a vállalkozása? Trump és Kiyosaki – két eltérő stílusú, de egyaránt sikeres vállalkozó – öt alapvető tulajdonságot azonosít, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalkozó kiemelkedően gazdaggá váljon, míg mások elbuknak. A könyv keretét egy kéz öt ujja adja, mindegyik ujj egy-egy metaforikus képességet jelképez. Ezek a következők:

1. Erős karakter és kitartás (hüvelykujj): Az első és legfontosabb „ujj” a vállalkozó jelleme, pontosabban a kudarcok elviselésének és leküzdésének képessége. A szerzők rámutatnak, hogy a vállalkozói élet tele van kihívásokkal, nehézségekkel – „a vállalkozó élete nem könnyű, rengeteg kudarc éri, de ha keményen végigküzdi magát rajtuk, jutalma lesz”. Kiyosaki például mesél arról, hogyan állt talpra többször is csőd közeli helyzetekből, Trump pedig a saját „rossz üzleteiről” beszél (pl. bizonyos ingatlanügyletek balszerencsés alakulásáról) – a közös tanulság: a kitartás és a lelki szívósság nélkülözhetetlen.
A vállalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy lesznek visszaesések. Fontos a reziliencia fejlesztése: tanuljunk a hibákból, de ne hagyjuk, hogy a kudarc elvegye a kedvünket. Építsünk támogató hátteret (mentortól családig), ami segít átlendülni a nehéz időszakon, és őrizzük meg a hitet a vállalkozásunkban még akkor is, amikor átmenetileg rosszabbul mennek a dolgok.

2. Fókusz (mutatóujj): A második „midaszi ujj” a fókuszált célkövetés képessége. Kiyosaki a FOCUS szót egy mozaikszóval magyarázza: „Follow One Course Until Successful”, azaz „Kövess egy irányt mindaddig, amíg sikeres nem leszel”. Mindkét szerző azt hangsúlyozza, hogy a vállalkozók hajlamosak egyszerre ezer ötletet kergetni, de a kiemelkedően sikeresek tudják, hogy egyszerre egy fő célra kell koncentrálniuk. Trump például felidézi, hogy amikor a ’90-es években kis híján csődbe ment, részben azért történt, mert elvesztette a fókuszt – túl sok mellékvágányra tért, figyelme szétforgácsolódott. Utána megtanulta, hogy a kilábaláshoz fókuszálnia kell a fő üzletére és abban a legjobbnak lenni.
A modern startup világban is gyakori hiba, hogy az alapítók egyszerre akarnak „mindenben ott lenni”. Ehelyett priorizálni kell: meghatározni azt az egy-két kulcsfontosságú területet (termék vagy piac), és abba fektetni erőforrást, míg kézzelfogható siker nem lesz. Utána lehet terjeszkedni. A fókusz azt is jelenti, hogy a siker elérése után sem szabad elbízni magunkat: folytatni kell azt a kemény munkát és figyelmet, ami idáig juttatott, ahelyett hogy hátradőlnénk.

3. Márka és hírnév (középső ujj): A harmadik ujj a brand, vagyis a márka ereje. Kiyosaki egy frappáns példával világít rá a jelentőségére: a Coca-Cola cég neve önmagában többet ér, mint az összes gyára és felszerelése együtt. Trump a saját nevét hozza fel: a „Trump” márka ma az eleganciát és a luxust jelenti – de ezt a brandet tudatosan építette fel, nem egyik napról a másikra alakult ki. Pályája elején Trump inkább olcsóbb bérlakások fejlesztésével foglalkozott, ám amikor belefogott a Manhattan-i luxusingatlan bizniszbe, át kellett pozícionálnia a nevét: elérni, hogy a Trump név a prémium kategóriával kapcsolódjon össze, ne a megfizethető lakásokkal. Ez sikerült, és onnantól a nevet – mint védjegyet – rengeteg területen tudta kamatoztatni (szállodák, golfklubok, sőt tévéműsor).
Egy kisvállalkozásnak is érdemes tudatosan építeni a márkáját. A márka nem csupán logó vagy szlogen – a márka ígéret és bizalom a fogyasztók felé. Döntsük el, mit szeretnénk, hogy cégünkről gondoljanak (pl. megbízható, emberközeli, exkluzív vagy innovatív), és ennek megfelelően alakítsuk ki a kommunikációnkat és ügyfélélményünket. Ahogy a Midaszi érintés leszögezi: „a márka több, mint egy név; végső soron az határozza meg a vállalkozásunk lényegét”. Aki erős márkát épít, az maradandó értéket hoz létre, ami akár túléli a konkrét termékeit is.

4. Kapcsolatok és csapat (gyűrűsujj): A negyedik ujj a kapcsolatok fontosságát jelképezi – utalva arra, hogy a gyűrűsujj a házastársi kapcsolat jelképe is, ami a bizalmon alapul. A könyv kifejti, hogy egy vállalkozó nem lehet sikeres jó partnerek, csapattagok és tanácsadók nélkül. Kiyosaki mesél a saját példájáról, amikor rossz üzlettársakkal vágott bele egy vállalkozásba (Velcro pénztárca üzlet), és azok majdnem tönkretették – rengeteget tanult belőle, hogy kivel nem szabad együtt dolgozni. Trump részéről pedig azt emelik ki, hogy ő inkább üzleteket köt, mint klasszikus partnerségeket: azaz szerződésekkel, projektalapon működik együtt másokkal, és megválogatja, kivel áll össze. Emellett kitér a csapatmenedzsmentre is – hogyan kell egy üzleti birodalmat vezetni sok alkalmazottal.
Bármilyen jó az ötletünk, a megvalósítás az embereken múlik. Fontos lassan építeni a csapatot: a jól teljesítő embereket megbecsülni, a nem odavaló embereket viszont gyorsan kiszűrni. Érdemes már a kezdetektől üzleti „házassági szerződéseket” kötni – ahogy Trump a magánéletben is mindig előre leszögezi a feltételeket (híresen ragaszkodik a házassági vagyonjogi szerződéshez), úgy az üzletben is fontos a jogi biztonság. Egy startupernek például már az alapítótársával is célszerű írásban rögzíteni a szerepeket, tulajdonrészt, konfliktuskezelést. A jól kialakított üzleti kapcsolatok és a megbízható, elkötelezett csapat jelentik azt a hátországot, ami a növekedést fenntarthatóvá teszi.

5. Figyelem a részletekre (kisujj, „apró dolgok”): Az utolsó ujj a kis dolgok jelentőségét emeli ki. Gyakran mondják, hogy „az ördög a részletekben rejlik”, és ez a vállalkozásokra is igaz. Trump és Kiyosaki arra hívják fel a figyelmet, hogy a siker sokszor apró részleteken múlik, melyeket nem szabad elhanyagolni. Trump például elmeséli, hogy amikor a Trump Tower-t építette, ragaszkodott egy bizonyos drága üvegtípushoz a homlokzaton, amit még az édesapja is felesleges luxusnak tartott. Ám a csillogó üveg homlokzat esztétikai vonzereje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megnyitó után a torony pozitív visszhangot kapjon és presztízst sugározzon. Vagyis egy aprónak tűnő döntés – milyen üveg legyen az épületen – végül komoly hatással volt a projekt megítélésére és sikerére.
A vállalkozóknak meg kell tanulniuk különbséget tenni a fontos és lényegtelen részletek között. Nem szabad minden részletben elveszni (mert az a fókusz rovására mehet), de azokat az apróságokat, amelyek a minőséget és az ügyfélélményt befolyásolják, igenis komolyan kell venni. Például egy szoftverfejlesztő cégnek kritikus „apróság” lehet a felhasználói felület könnyű kezelhetősége; egy étteremnél az, hogy a tálalás vagy a hangulat milyen. Ezek a „midaszi kisujj” által jelképezett részletek különböztetik meg a jó vállalkozást a kiválótól.

A Midaszi érintés érdekessége

A Midaszi érintés érdekessége, hogy minden fejezetben előbb Kiyosaki, majd Trump fejti ki a véleményét, végül összegeznek. Így az olvasó két nézőpontból is hall az adott témáról: egyfelől egy „self-made” befektető-író (Kiyosaki), másfelől egy ingatlanmogul (Trump) szemszögéből. Habár stílusuk különböző, következtetéseik hasonlóak. Mindketten aláhúzzák, hogy a fenti öt tulajdonság együtt vezet a „Midaszi érintéshez”, vagyis ahhoz a ponthoz, amikor egy vállalkozó szinte bármihez nyúl, arannyá válik. A könyv fontos tanulsága a mai olvasónak, hogy a siker több tényező eredője: nem elég csak jó ötletnek lenni (ha nincs kitartás, kudarc esetén vége), vagy csak szorgalmasnak (ha nincs fókusz, szertefoszlik), vagy csak jó kapcsolatokat ápolni (ha a termék gyenge, nem segít). Az átütő sikerhez mind az öt „ujjat” erősíteni kell.

Gondolkodj nagyban és csapj oda keményen – Merészség, szenvedély és küzdőszellem

A „Gondolkodj nagyban és csapj oda keményen” (Think BIG and Kick Ass in Business and Life, 2007) Trump és Bill Zanker közös műve, amely a címéhez híven a merész, kíméletlenül célratörő üzleti hozzáállást népszerűsíti. Ebben a könyvben Trump a tőle megszokott szókimondó stílusban oszt meg szabályokat és történeteket arról, hogyan lehet valaki igazán nagy sikereket elérő üzletember. A tartalom provokatív – néhol ellentmond a „politically correct” üzleti tanácsoknak –, de éppen ez adja az erejét. A fő üzenet: nincs értelme kicsiben játszani, ha sikeres akarsz lenni, gondolkodj nagyban, tűzz ki ambiciózus célokat, és legyél hajlandó keményen harcolni értük .

A könyv számos konkrét tanácsot és „szabályt” fogalmaz meg. Ezek közül kiemelkedik néhány markáns elv:

• Legyél kíméletlenül céltudatos („kick ass”): Trump szerint a nagy célok eléréséhez kőkemény hozzáállásra van szükség. „Az megy át a célvonalon, aki hajlandó odáig elmenni, hogy akár fájdalmat okozzon másoknak az út során” – állítja provokatívan . Ezt nem kegyetlenségként érti, hanem úgy, hogy a verseny kőkemény; ha győzni akarsz, vállalnod kell, hogy egyesek érdekeit esetleg keresztezed. Például egy piaci versenyben nem lehetsz tekintettel a gyengébb versenytársakra – ha adódik egy lehetőség előnyt szerezni (pl. leigazolni a legjobb szakembert a konkurenciától, vagy ügyfeleket átcsábítani), akkor lépned kell. Mai tanulság: Ne légy konfliktuskerülő a versenyhelyzetekben. Az üzleti etika fontos, de az egészséges versenyszellem és asszertivitás is: merj nyerni, merj jobb ajánlatot adni az ügyfélnek, merj küzdeni a piaci részesedésért.

• Ne a pénzért csináld – a szenvedély vezéreljen: Érdekes módon Trump hangsúlyozza, hogy ne csak a pénz motiváljon. „Soha ne tegyél semmit pusztán a pénzért. Szerelemből tedd.” – olvashatjuk tőle . Itt visszautal arra, amit már korábban is említettünk: a szenvedélyesség fontosságára. Ha valaki csak a meggazdagodás miatt vág bele egy üzletbe, könnyen ott hagyja, amint jön egy nehézség vagy amikor már keresett valamennyi pénzt. Ezzel szemben, ha valaki szerelemből üzletel, akkor a munka öröm, és a nehézségeken is könnyebben úrrá lesz. Mai tanulság: A mai vállalkozói kultúrában is gyakran halljuk: „Ne a exit miatt startupozz, hanem mert hiszel a problémában, amit megoldasz.” Az anyagi siker legyen melléktermék, ne öncél. Paradox módon így hosszabb távon több pénzt fogsz keresni, mert jobb terméket/szolgáltatást hozol létre és kitartóbb leszel. (Trump maga is azt vallja: „A pénz számomra csak a pontszám vezetésére jó – az igazi izgalmat a játék jelenti” , azaz számára a szenvedély a mozgatóerő.)

• Hallgass a megérzéseidre: Trump egyik tanácsa, hogy fejlessz ki erős ösztönöket (intuíciót) az üzletben, és merj rájuk hallgatni. Szerinte a legnagyobb sikereit akkor érte el, amikor a maga feje után ment, és nem hagyta magát túlgondolkodni a dolgokat . „Nyugodtan elemezd ki a tényeket, de amikor dönteni kell, végül mindig a zsigereidre hallgass” – javasolja . Ez persze nem azt jelenti, hogy adat és információ nélkül döntsünk; inkább azt, hogy ha az alapos elemzés után is bizonytalanok vagyunk, bízzunk a tapasztalataink és ösztöneink súgta irányban. Mai tanulság: Az adatvezérelt döntéshozatal korában is van helye az intuícióknak, főleg olyan gyors vagy újszerű döntéseknél, ahol nincs múltbéli adat. A sikeres vállalkozók gyakran éreznek rá egy lehetőségre vagy trendfordulóra a piacon hamarabb, mint ahogy azt a számok igazolnák. Ilyenkor persze vigyünk be annyi realitáskontrollt, amennyit lehet, de ne féljünk a bátor, intuitív döntésektől – ez különbözteti meg a piacvezetőt a követőktől.

• Dolgozz olyan keményen, hogy „szerencséd legyen”: Trump elismeri, hogy a szerencse is szerepet játszik az üzleti sikerben – viszont hisz abban, hogy a szerencse igenis megteremthető. „Dolgozz olyan szívósan, hogy végül magadnak teremted meg a szerencsédet” – írja . Ezt úgy érti, hogy a kitartó munka és folyamatos próbálkozás előbb-utóbb meghozza azt a véletlennek tűnő áttörést, ami kívülről szerencsének látszik. Ő maga is számtalanszor kelt hajnalban, ment építkezésre, tárgyalt és telefonált naphosszat – és időnként jött egy váratlan lehetőség, amit meg tudott ragadni. Mai tanulság: A vállalkozóknak hasznos ezt szem előtt tartani: minél többet dolgozol és „játszol a pályán”, annál több olyan szituáció teremtődik, hogy valami jó történjen veled. Ez lehet egy véletlen találkozás egy befektetővel, egy elégedett ügyfél ajánlása, vagy egy piaci rés felfedezése – sokszor utólag úgy tűnik, hogy szerencse, de a hátterében az van, hogy ott voltál és csináltad. Tehát a kemény munka gyakran előfeltétele annak, hogy egyáltalán legyen esélyed szerencsésnek lenni .

• Légy paranoiásan éber: Meglepő, de Trump tanácsai között szerepel, hogy légy egy kicsit paranoiás – azaz mindig figyelj rá, ki akar esetleg becsapni vagy kihasználni . „Tetszik vagy sem, a világ kegyetlen hely. Az emberek ki akarnak használni. Légy nyíltan paranoiás. Ne ülj tétlenül, amíg meglopnak – tegyél ellene” – vallja . Ennek az elvnek a gyakorlati oldala például, hogy mindig írjunk részletes szerződést, óvjuk a szellemi tulajdonunkat (szabadalom, védjegy), és rendszeresen ellenőrizzük a pénzügyeinket, nehogy belső visszaélés történjen. Trump a magánéletében is alkalmazza ezt a paranoiás óvatosságot: köztudottan minden házasságkötés előtt kemény házassági szerződést kötött, hogy védje vagyonát . Mai tanulság: Az üzleti életben legyünk jóhiszeműek, de ne naivak. Bízzunk a partnereinkben, de ellenőrizzünk mindent: a beszállító minőségétől a könyvelésen át az alkalmazottak ügyfél-kommunikációjáig. Ez nem bizalmatlanság, hanem tudatos kontroll. A túlzott paranoia bénító lehet, de egy egészséges szintű éberség segít megelőzni a nagy bajokat.

• Ha bántanak, torolj meg – „állj bosszút”: Az egyik legellentmondásosabb trumpi tanács az, hogy mindig adjuk meg a „kölcsönt” azoknak, akik keresztbe tettek nekünk . „Ha valaki bánt, keményen vágj vissza. Mindig állj bosszút. Ne légy naiv, ha valaki megpróbál elnyomni, tedd fizetőssé számára.” – szól Trump kíméletlen elve . Szerinte az, ha hagyjuk, hogy büntetlenül kihasználjanak vagy ártalmat okozzanak nekünk, gyengeséget sugall, és az illető (meg mások is) a jövőben újra meg fog próbálni átverni. Ezzel szemben, ha határozottan visszavágunk, az nem csak elégtétel, de tiszteletet is parancsol. Mai tanulság: Bár a „bosszú” üzleti kontextusban veszélyes terep, Trump elve arra mutat rá, hogy álljunk ki magunkért erőt sugárzóan. Ha például egy versenytárs tisztességtelen eszközökkel támad (lejárató kampány, üzleti titkok ellopása stb.), ne hagyjuk szó nélkül – jogi úton vagy PR-stratégiával válaszoljunk, hogy érezze: velünk nem lehet packázni. Ugyanakkor fontos mérlegelni: a „bosszú” ne váljon öncéllá, csak akkor éljünk vele, ha valóban az üzleti érdekeink védelméről van szó, és a túlzott ellenségeskedés nem üt vissza ránk rossz hírnév formájában.

• Tartsd fenn a lendületet: Trump úgy véli, a lendület (momentum) óriási tényező az üzletben. Ha beindul a szekér, akkor menj tovább, ne állj meg pihenni! „Mindent kövess el, hogy fenntartsd a lendületet az aktuális projektjeidben. Ha lendületben vagy, könnyebben mennek a dolgok. Sose becsüld alá a lendület erejét” – figyelmeztet . Gyakran látni, hogy egy cég, miután elért egy nagy sikert (pl. nyert egy díjat vagy megugrott az eladás), elkényelmesedik – Trump szerint ez hiba. A siker tetején kell tovább nyomni, kihasználva, hogy most mindenki figyel rád és hisz benned. Mai tanulság: Időzítsük okosan a lépéseinket. Ha most jött ki egy áttörő termékünk és viszi a piac, most terjeszkedjünk új piacokra, most hozzuk ki a következő terméket vagy frissítést, ne várjunk, míg alábbhagy a lelkesedés. A sikert sikerre kell halmozni, mert ilyenkor az ügyfelek, befektetők, sajtó sokkal nyitottabbak ránk. A lendület elvesztése után ugyanezeket sokkal nehezebb lesz újra felépíteni.

• Soha ne elégedj meg – maradj fókuszban: Visszatérő gondolat, hogy soha ne hidd el a saját reklámodat. Trump figyelmeztet: „Soha, de soha ne pihenj meg a babérjaidon, vagy kezdj el hinni a saját PR-odnak” . Aki elhiszi magáról, hogy ő már „megérkezett”, az elveszíti azt az éhséget és fókuszt, ami a sikerhez kellett. Ő maga is azt állítja, hogy hiába szupersztár üzletember, még mindig nap mint nap dolgozik és az apró részletekre is odafigyel a cégbirodalmában. Mai tanulság: Maradjunk alázatosak a siker után is. Ünnepeljük meg az eredményeinket, de másnaptól tekintsünk rájuk úgy, mint múltbéli dolgokra – az előttünk álló feladatokra koncentráljunk. Különösen a gyorsan növekvő startupoknál gyakori, hogy a média felkapja őket, és a csapat elhiszi, hogy nyert ügyük van – ilyenkor szokott jönni egy piaci józan pofon. Kerüljük el ezt azzal, hogy továbbra is a cég fejlesztésére fókuszálunk, és nem dőlünk hátra.

Összefoglaló

A Gondolkodj nagyban és csapj oda keményen tele van szókimondó élettörténetekkel és példákkal. Trump mesél legendás üzleteiről és bakijairól egyaránt. Például kitér arra, hogyan állt az összeomlás szélén a ’90-es évek elején, amikor az ingatlanpiac megroppant és ő túl volt tőkésítve – konkrétan egy alkalommal egy csődtárgyaláson az egyik bankár nyíltan kijelentette, hogy „le akarja nullázni” Trumpot. Ő azonban nem adta fel: összeszedte minden tárgyalókészségét és befolyását, végül sikerült megállapodnia a hitelezőkkel egy átütemezésről, így megmentette a cégét (erre a történetre a könyv is utal). Ez kiváló példa a „kick ass” attitűdre: még ellenszélben is tovább harcolni, amíg van esély. A könyv kitér arra is, milyen szokatlan húzásokkal szerzett Trump vagy Zanker versenyelőnyt – pl. Zanker úgy szerzett médiaszereplést a cégének (The Learning Annex), hogy horror összegeket fizetett híres emberek (Warren Buffett, Rupert Murdoch) tárgyaiért vagy egy közös ebédért, csak hogy a sajtó írjon róla. Ezek a történetek mind azt a szemléletet erősítik, hogy a nagy siker sokszor bátor, nem konvencionális lépések eredménye.
A könyv végső üzenete az, hogy gondolkodjunk nagyban – bármit is csinálunk. „Bármit teszel, gondolkodj nagyban. Ez az az erő, ami minden nagy emberi teljesítmény mögött ott áll” – írja Trump. A szerzők szerint az emberek túlnyomó többsége beéri középszerű célokkal és eredményekkel, így már azzal kitűnhetsz a tömegből, ha mersz nagyot álmodni, hisz a versenytársak zöme úgysem fog. Természetesen a nagy álmot kemény munka, tanulás, kitartás és néha harc árán lehet valóra váltani – de megéri, mert így nem csak anyagi sikert érhetünk el, hanem a céljaink és vágyaink szerinti életet élhetjük.

Közös témák és Trump megközelítése a sikerhez és kockázathoz

A fenti könyvek mindegyike más-más aspektusból közelít, de számos közös alapelv és gondolkodásmód húzódik meg mögöttük. Ezek az elvek adják Donald Trump üzleti filozófiájának gerincét, és egyben olyan általános tanulságok, melyek a mai üzleti világban is megfontolandók. Összefoglalva a közös témákat:

• Nagyra törő ambíció: Minden könyvben visszatér a „think big” (gondolkodj nagyban) motívum. Trump meggyőződése, hogy a merész célkitűzés az első lépés a nagy eredményekhez. Ez nemcsak motivációt ad, hanem stratégiai előny is, hiszen aki nagy piacra lő, annak nagyobb a potenciális nyeresége. Ugyanakkor a nagy cél mellé Trump mindig odateszi: dolgozz meg érte keményen. Az ambíció nála nem üres álmodozás, hanem hajtóerő, amit realista tervezéssel és cselekvéssel kombinál. Üzenet a vállalkozóknak: Legyen világos, nagyívű víziód a céged számára, de bontsd le konkrét mérföldkövekre és tedd bele a szükséges munkát.

• Kalkulált kockázatvállalás: Trump imád nyerni, de nem a vak szerencsejáték híve. Könyveiben egyaránt hangsúlyozza a bátor döntések meghozatalát és a lehetséges veszteségek kezelését. A kockázathoz való hozzáállása komplex: egyrészt mindig van B-terve (protect the downside elv – lásd fent ), másrészt viszont mer nagyot lépni, ha az esélyeket kedvezőnek látja. A sikeres üzletember szerinte olyan, mint egy stratéga: számba veszi a veszélyeket, de nem bénul le tőlük, hanem kezelhető szintre csökkenti a kockázatot, és utána határozottan cselekszik. Üzenet a vállalkozóknak: Ne félj kockázatot vállalni – a növekedéshez, innovációhoz elengedhetetlen –, de mindig végezz kockázatelemzést és legyen vészforgatókönyved. Például ha hitelből terjeszkedsz, tervezz arra is, mi van, ha a várttól elmarad a bevétel (pl. legyen tartalék tőkéd pár hónapra).

• Kitartás és rugalmasság a kudarcokkal szemben: Trump üzleti pályafutása során többször került nehéz helyzetbe, és sosem szégyelli bevallani, hogy neki is voltak nagy bukásai. Legyen szó az Atlantic City kaszinókról, a légitársaságáról vagy más melléfogásokról, mindig igyekezett tanulni belőlük és új stratégiával visszatérni. A könyvek egybecsengő tanácsa: „Soha ne add fel”. A reziliencia kulcs erény. Ugyanakkor Trump hozzáteszi: a kitartás nem jelent merevséget – néha igenis irányt kell váltani, ha az eredeti terv nem működik. A kudarc nem a vég, hanem visszajelzés: változtass a terven, és próbáld újra. Üzenet: Készülj fel rá lelkileg, hogy az üzletben lesznek hullámvölgyek. Ne hagyd, hogy egy kudarc kedvedet szegje; inkább értékeld ki, mi ment rosszul, és igazítsd ahhoz a stratégiád. A siker sokszor azon múlik, ki tart ki akkor is, amikor mások már feladták.

• Önbizalom és „nyertes” mindset: Trump írásaiban erőteljesen érződik a rendíthetetlen önbizalom. Őszintén hiszi magáról, hogy nyertes típus, és ezt a mentalitást ajánlja másoknak is: higgy magadban, különben más sem fog. Ez nem jelenti azt, hogy sosem kételkedik – de ha kételyei vannak is, azokat nem engedi eluralkodni. Ezt a magabiztosságot társítja egyfajta pozitív gondolkodással: mindig a lehetőséget látja meg egy adott helyzetben, nem csak a problémát. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy Trump realista is tud lenni: nem valami naiv optimizmus ez, hanem inkább kontrollált önbizalom. Ő azt is magabiztosan vállalja, amit nem tud, és akkor szakértőket von be. Üzenet: A vállalkozónak el kell hinnie, hogy képes elérni a célját, mert ez sugárzik majd a befektetők, ügyfelek, alkalmazottak felé is. Ugyanakkor ismerd fel a korlátaidat, és fejlődj folyamatosan – így az önbizalom megalapozott marad, nem válik arroganciává.

• Stratégiai agresszió és tárgyalási keménység: Trump üzleti stílusa nem éppen szelíd – ő a „harcos” típusú tárgyaló. Könyveiben lépten-nyomon arra biztat, hogy álljunk ki magunkért és ne hagyjuk, hogy mások diktáljanak nekünk. Ez megnyilvánul abban, hogy keményen alkuszik, magasra teszi a lécet (pl. magas árat kér vagy alacsony árat ajánl kiindulásként), és nem fél konfrontálódni, ha át akarják verni. A „Mindig vágj vissza” és „Légy paranoiás” tanácsai azt tükrözik, hogy számára az üzlet harctér, ahol jobb felkészültnek lenni, mint kiszolgáltatva. Ugyanakkor Trump tud együttműködő is lenni, ha a helyzet azt kívánja – de csak addig, amíg a másik fél is korrekt. Üzenet: Az üzleti életben olykor asszertívnak, sőt keménynek kell lenni. Ne engedd, hogy folyton engedményeket csikarjanak ki tőled; tudd, hogy mik a nem alkuképes pontjaid. Például ha van egy minimális ár, ami alatt egy megrendelés már veszteséges, azt ne lépd át csak azért, mert a partner nyomást gyakorol. Merj „nemet mondani” rossz alkukra – ezzel hosszú távon tekintélyt építesz. Ha pedig támadás ér (pl. perrel fenyegetnek alaptalanul), védd meg a céged jogait határozottan.

• Innovatív marketing és személyes márka: Trump sikereiben hatalmas szerepet játszott a médiamanipulációs tehetsége. Ezt ő maga is többször kifejti: a jó üzlet semmit nem ér, ha nem tudod eladni – márpedig az eladás sokszor a jó történet és láthatóság kérdése. A „Vigyél hírt magadról” elv (Art of the Deal) és a brand építés (Midaszi érintés) is ugyanerről szól. Trump lényegében egy személyben üzletember és showman is. Ez a gondolkodásmód ma még relevánsabb a közösségi média korában: egy cégvezető közvetlenül érheti el a közönségét és személyes márkát építhet (ld. Elon Musk, stb.). Üzenet: Gondolj a marketingre stratégiailag. Ne szerénykedj az eredményeiddel – kommunikáld őket ügyfeleknek, sajtónak, iparági fórumokon. Építs személyes kapcsolatot a közönségeddel (pl. szakmai blog, LinkedIn posztok, konferencia előadások révén). Egy erős személyes márka az üzleti márkádat is támogatja. Viszont ügyelj rá, hogy a hitelesség megmaradjon: ahogy Trump mondja, hosszú távon csak akkor működik a hírverés, ha mögötte a teljesítmény is ott van .

Összefoglalva, Trump üzleti filozófiája a nagy álmok és kemény valóság metszéspontjában helyezkedik el. Egyszerre álmodozó és realista, egyszerre kockáztató és óvatos. A siker nála a fejben dől el (önbizalom, vízió), de meg is kell dolgozni érte (tervezés, tárgyalás, végrehajtás). A kockázatot szereti, de csak ha kontrollálhatja; a nyereséget hajszolja, de tudja, hogy a veszteség lehetőségét sosem nullázhatja le – csak menedzselheti. Mindez a komplex hozzáállás segítette őt, hogy évtizedeken át a csúcson maradjon az ingatlanpiacon és a médiában.

Alkalmazható tanácsok a mai üzleti világban

Végül nézzük meg konkrétan, hogyan tudja egy mai vállalkozó alkalmazni a fent tárgyalt elveket és stratégiákat a saját cégében vagy karrierjében. Az alábbi gyakorlati tanácsok Trump könyveinek tanulságait sűrítik össze:

• Merj nagyot álmodni, de készíts stratégiát is hozzá: Írj le egy ambiciózus jövőképet a vállalkozásod számára (pl. piacvezető akarsz lenni egy új termékkategóriában 5 éven belül), majd dolgozd ki az oda vezető utat. Nagy célok nélkül nincs nagy siker, de a cél csak akkor ér valamit, ha lépésekre bontod és következetesen haladsz felé.

• Készíts „fordított tervet” a kockázatokra: Mielőtt belevágsz egy jelentős döntésbe (új termék, terjeszkedés, hitelfelvétel, partneri megállapodás), írd össze a legrosszabb forgatókönyveket. Kérdezd meg: „túléljük, ha ez bekövetkezik?”. Ha nem, találj ki olyan megoldást, amivel véded a céged érdekeit (pl. szerződéses kitétel, pénzügyi tartalék, tesztidőszak). Ez nem pesszimizmus, hanem felelős kockázatkezelés – ahogy Trump mondaná: „védd ki a lehetséges bukót”.

• Tarts több vasat a tűzben: Mindig legyenek alternatív ügyfeleid, beszállítóid, ötleteid. Ne tedd fel az egész jövőt egy lapra, főleg ha az kockázatos. Például ha egyetlen nagy ügyféltől függ a bevételed, aktívan keress új ügyfeleket, diverzifikálj, mielőtt túl késő. A rugalmasság azt is jelenti, hogy ha egy stratégia nem működik, gyorsan válts egy másikra a fiókból.

• Ismerd a játékteret és a szabályokat: Szánj időt a piacod és versenytársaid megismerésére. Látogass el iparági rendezvényekre, beszélgess a célcsoportodba tartozó emberekkel, elemezd a konkurensek kínálatát. Ez segít észrevenni azokat a lehetőségeket, amelyeket mások talán nem vettek észre, és felkészít a trendfordulókra is. Ne csak „benne legyél” az iparágadban, hanem lásd is át azt.

• Építs erős alkupozíciót: Gondold végig, miben vagy erős és egyedi, és ezt hogyan tudod felhasználni tárgyalásokon. Lehet ez akár a szakmai tudásod, egy szabadalom, jó kapcsolatok, vagy akár anyagi függetlenség. Ha például tudod, hogy a másik félnek nagyon fontos a te ajánlatod (mert nincs sok versenytársad), ne félj ennek tudatában picit keményebben tárgyalni – udvariasan, de határozottan. Mindig keresd meg, mi a te „adud” egy megállapodásban.

• Hozd ki a legtöbbet abból, amid van: Ha a vállalkozásod nem ideális körülmények között működik (pl. kis piac egy óriási versenytárs mellett, vagy rossz gazdasági helyzetben indultok), próbálj kreatív lenni. Keresd meg azt a szegmenst, ahol még nyerhetsz, vagy azt az egyedi értéket, amit nagyok nem adnak. Lehet, hogy a nagy halak globális piacra mennek, te viszont lokálisan lehetsz bajnok, mert jobban ismered a helyi igényeket.

• Marketing, marketing, marketing: Ne várd, hogy a „jól megépített csapdába maguktól beesnek az egerek”. Igenis ki kell menni és hírt adni magadról. Fordíts időt és pénzt tudatos marketingre: legyen profi weboldalad, aktív közösségi média jelenléted, és használd a sajtó lehetőségeit (akár sajtóközlemény, akár szakmai cikk formájában). Meséld el a történeted – honnan indult a céged, milyen problémát old meg. Az emberek szeretik a sztorikat, és a jó PR versenyelőnyt épít.

• Légy felkészült a kihívásokra és konfliktusokra: Ha üzletet vezetsz, előbb-utóbb lesz nézeteltérés: lehet egy problémás ügyfél, egy megbízhatatlan szállító, vagy egy belső vitás helyzet. Ilyenkor ne söpörd a szőnyeg alá a problémát. Kommunikálj nyíltan, ha kell legyél kemény, és mindig legyen dokumentációd (emailek, szerződések), amire támaszkodhatsz. Ha valaki látja rajtad, hogy határozottan kiállsz az igazadért, kevésbé fog megpróbálni kihasználni.

• Szállíts minőséget és megbízhatóságot: Bármilyen agresszíven is marketingezel vagy ügyesen tárgyalsz, a hosszú távú siker alapja a jó termék/szolgáltatás. Tegyél meg mindent, hogy az ügyfél azt kapja, amit ígértél – vagy többet. Építs be minőség-ellenőrzési pontokat a folyamatokba, kérj visszajelzést az ügyfelektől, és javíts folyamatosan. Így a neved összeforr a megbízhatósággal, és a marketinged leghatásosabb fegyvere az elégedett ügyfél ajánlása lesz.

• Fogd vissza a felesleges kiadásokat: Különösen induló vállalkozásnál a cashflow menedzsment élet-halál kérdés. Nézd át rendszeresen a költségvetést: hol tudsz okosabban gazdálkodni? Tudsz alkudni a beszállítóknál? Valóban szükség van drága irodára, vagy jó a home office? Optimalizálj ott, ahol lehet, hogy legyen mozgástered akkor, ha váratlan kiadás vagy bevételkiesés jön. Ezt Trump is kiemeli: a jó üzletember odafigyel a fillérekre, mert abból lesznek a dollárok .

• Élvezd, amit csinálsz, és légy büszke rá: Végül, ne feledd el Trump záró tanácsát: „Have fun”, azaz érezd jól magad az üzletben is. A vállalkozás óriási stresszforrás tud lenni, de ha szenvedéllyel csinálod, akkor közben örömödet is leled benne. Ünnepeld meg a kis győzelmeket, vond be a csapatodat is ebbe, és ápolj jó hangulatot. A pozitív légkör nemcsak neked ad erőt a folytatáshoz, hanem a kollégáknak is, és még az ügyfelek is érzik. Végső soron a siker nem csak a pénzről szól: arról is, hogy megvalósítod egy álmod és élvezed az odavezető utat.

Források:

• Donald J. Trump – Tony Schwartz: The Art of the Deal – főbb üzleti alapelvek és idézetek

• Donald J. Trump – Meredith McIver: Think Like a Champion – gondolatok a sikeres gondolkodásmódról (informális esszék, 2009)

• Donald J. Trump – Robert T. Kiyosaki: Midas Touch: Why Some Entrepreneurs Get Rich – and Why Most Don’t – az öt „midaszi ujj” vállalkozói készség leírása

• Donald J. Trump – Bill Zanker: Think BIG and Kick Ass in Business and Life – tíz merész üzleti tanács összefoglalása

• Business Insider cikk Trump The Art of the Deal-jének üzleti filozófiájáról (2015)

• Joshua Rodriguez: Short Review of The Midas Touch (2017) – a Midaszi érintés fejezeteinek összefoglalása

• LoTempio Law Blog: Think BIG and Kick Ass könyvismertető (2011) – gyakorlati példák és „jegyezd meg” tippek a könyvből

• Shortform Books: Trump and the Wollman Rink: Persistence Pays Off – a Wollman Rink projekt története, mint Trump eredményorientált szemléletének példája