Kognitív pszichológia – Emlékezet, figyelem és tanulás

Szociálpszichológia – Közösségi hatások és társas kapcsolatok

A közösségi média hatásait illetően idén árnyaltabb képet kaptunk. Egy nagymintás kutatás megkérdőjelezte azt az elterjedt nézetet, hogy a közösségi média használata önmagában súlyosan rongálja a mentális egészséget – az eredmények szerint a közösségi médián töltött idő alig befolyásolja közvetlenül a depressziót vagy a szorongást, sőt a hatás nem feltétlenül negatív. Ugyanakkor kiderült, hogy pusztán a telefonok iskolai betiltása nem javít automatikusan a diákok jólétén: egy több iskolára kiterjedő felmérés szerint az okostelefon-tilalom önmagában nem csökkenti jelentősen a tanulók szorongását vagy mentális problémáit. A társas kapcsolatok dinamikájában is születtek fontos eredmények. Egy párokkal végzett vizsgálat kimutatta, hogy amikor a felek őszintén beszélnek egymásnak a változási igényeikről, az hosszú távon javítja a kapcsolatuk minőségét és egyéni jólétét – még ha az igazság néha fáj is. Emellett a személyiség és csoportdinamika metszetében egy friss tanulmány arra jutott, hogy a nárcisztikus személyek sokkal gyakrabban érzik magukat kiközösítve. Ennek oka részben az, hogy hajlamosak félreértelmezni a kétértelmű társas helyzeteket és kisemmizettségnek látni olyasmit, amit mások nem éreznének kizárásnak. Összességében a 2025-ös szociálpszichológiai kutatások rámutatnak, hogy a digitális környezet hatásai összetettek, és a társas támogatás, az őszinteség, valamint az észlelt társas státusz jelentősen befolyásolja pszichés jóllétünket és kapcsolatainkat.

Viselkedési közgazdaságtan – Döntések és irracionalitás a fogyasztói magatartásban

Az idei eredmények rávilágítottak, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló pszichológiai trükkök néha nem várt mellékhatásokkal járnak. Például a marketingben gyakran alkalmazott „nudge” (terelgetés) technikák – mint egy termék kompromisszumos opcióként való felkínálása vagy alapértelmezett választások megadása – valóban rávehetik a vásárlókat egy bizonyos opció választására, de egy friss kutatás szerint hosszú távon csökkenthetik az elköteleződést az adott választás iránt. Azok a résztvevők, akiket ilyen módon befolyásoltak egy termék kiválasztásában, később hamarabb hagytak fel annak használatával, mint akik saját indíttatásból döntöttek – vagyis a túlzott befolyás kontraproduktív lehet a lojalitás szempontjából. Ugyancsak meglepő fogyasztói viselkedést tár fel egy élelmiszer-választási kísérlet: kiderült, hogy a csomagoláson elhelyezett egészséges címke néha visszaüthet. Az emberek hajlandósága fizetni egy joghurtért 18–25%-kal alacsonyabb volt, ha azt egészséges feliratú címkével látták el – feltehetően azért, mert kételkedtek a kijelentés hitelességében vagy attól tartottak, hogy az egészséges termék rossz ízű. Ez a hatás csak akkor mérséklődött, amikor a címke mögötti konkrét egészségügyi kritériumokat is ismertették. Összességében a viselkedési közgazdaságtan legfrissebb magyarázatai azt mutatják, hogy az irracionálisnak tűnő viselkedéseknek sokszor racionális alapja van a fogyasztó szemszögéből (például bizalmatlanság vagy tartós elköteleződés hiánya), és hogy a döntési környezet finom változtatásai kiszámíthatatlan módon befolyásolhatják a hosszú távú kimeneteleket.

Mentális egészség és klinikai pszichológia – Terápiás innovációk és kezelések

Számos új terápiás módszer és kezelésfejlesztés látott napvilágot 2025-ben a mentális egészség terén. Az egyik fontos trend az ellátás rugalmasabbá tétele: egy átfogó elemzés megerősítette, hogy már egyetlen, jól felépített terápiaülés is képes mérhetően javítani a páciensek állapotát. A single-session intervention (SSI) módszerek áttekintése azt találta, hogy a vizsgált beavatkozások 83%-ában pozitív hatás érhető el akár szorongás, depresszió vagy más probléma terén, ha a terápia rögtön az első alkalommal érdemi segítséget nyújt. Ez azért jelentős, mert sokan csak egy alkalommal jutnak el terapeutához – így a maximálisan hasznos egyalkalmas terápiák fejlesztése ígéretes új irány. Emellett folytatódott a pszichedelikus terápiák térnyerése: immár rangos szakfolyóiratok szentelnek teljes különszámokat az olyan szerek vizsgálatának, mint az MDMA vagy a pszilocibin. Bár az első FDA-engedélyezésre váró MDMA-alapú depressziókezelést váratlanul elutasították, zajlanak a III. fázisú klinikai vizsgálatok például a pszilocibin tartós depresszióra gyakorolt hatásáról, melyek eredményeit 2025-ben publikálják. A gyógyszeres terápia terén is van előrelépés: egy új, ketamin-származékú gyors hatású antidepresszáns biztonságosnak bizonyult az első humán vizsgálatokban, és hamarosan a rezisztens depresszió kezelésében tesztelhetik. Összességében elmondható, hogy a mentális zavarok kezelése egyre inkább sokrétű megközelítést alkalmaz: a hagyományos gyógyszerek és hosszú terápiák mellett felértékelődik az azonnali segítség (SSI), az innovatív biológiai kezelések (pl. ketamin-származékok), valamint az alternatív terápiák (mint a mindfulness vagy pszichedelikus támogatás) kombinációja a depresszió, szorongás és más zavarok enyhítésében.

Érzelmi intelligencia (EQ) – Szerepe a munkahelyen és jólétben

Az érzelmi intelligencia továbbra is kulcstényezőként jelenik meg a szervezeti életben és a személyes jólétben, amit friss adatok is alátámasztanak. Kutatások kimutatták, hogy az EQ szoros összefüggésben áll a teljesítménnyel és a rugalmassággal: egy felmérés szerint az érzelmi intelligencia szint növekedése erősen korrelál a jobb munkateljesítménnyel és a magasabb rezilienciával (r≈0,60 feletti értékek). Nem véletlen, hogy a vizsgálatok szerint a kiemelkedő teljesítményű dolgozók közel 90%-a magas EQ-val rendelkezik. A modern vezetői gyakorlatban az EQ-t tartják az egyik legfontosabb készségnek: a Világgazdasági Fórum is hangsúlyozza, hogy a reziliencia, kíváncsiság, önismeret – vagyis az érzelmi intelligenciához kapcsolódó képességek – az elkövetkező években kiemelten értékesek lesznek. Ugyanakkor aggasztó trend, hogy globális szinten az átlagos érzelmiintelligencia- és jóllét-mutatók az elmúlt években folyamatosan csökkennek, ami még inkább ráirányítja a figyelmet az EQ fejlesztésére. A jó hír, hogy az érzelmi intelligencia tanulható és fejleszthető: szakemberek szerint megfelelő tréninggel és gyakorlással bárki növelheti önismeretét, empátiáját és érzelemszabályozási képességeit. Ez a munkahelyeken nemcsak jobb vezetői és csapatkultúrát eredményez – például több pszichológiai biztonságot és kevesebb konfliktust –, hanem a magasabb EQ-jú egyének jobb stresszkezeléséről és általános jólétéről is beszámoltak a kutatások.

Munkahelyi pszichológia – Motiváció, kiégés, hibrid munkavégzés és csapatdinamika

A pandémia utáni munka világa tovább formálódik, és a pszichológiai kutatások számos új trendet tártak fel e téren. A motiváció kapcsán a szakemberek rámutattak, hogy sok vezető még mindig elavult feltételezésekre támaszkodik – például hogy az alkalmazottak csak szigorú ellenőrzéssel és anyagi ösztönzőkkel motiválhatók. Ezzel szemben az önmeghatározás-elmélet modern szemlélete szerint az emberek természetüknél fogva is motiváltak, ha az alapvető pszichológiai szükségleteik – az autonómia, kompetencia és kapcsolódás érzése – ki vannak elégítve. Egy friss összehasonlító elemzés rámutatott, hogy az ilyen belső motiváció nemcsak jobb teljesítményhez vezet, hanem növeli a jólétet is a munkahelyen. Azok a szervezetek, amelyek nagyobb döntési szabadságot adnak, fejlődési lehetőséget biztosítanak és erős csapatszellemet építenek, hosszú távon etikusabb magatartást, innovációt és elkötelezettséget tapasztalhatnak a dolgozóiknál.

A kiégés (burnout) továbbra is komoly kihívás, de új eredmények konkrét megoldásokat is kínálnak. Egy munkahelyi kísérlet szerint, ha a dolgozók segítséget kapnak a kollégáiktól a nagy nyomás alatt, az jelentősen csökkenti a kimerültségüket a magukra hagyottakhoz képest. Ugyanez a kutatás azt is megfigyelte, hogy a kimerült munkatársak hajlamosak elszigetelődni és kevésbé segítőkészek lenni egymással, ami egy lefelé tartó spirált indít el a csapatban. Ez arra utal, hogy a támogató szervezeti kultúra – ahol normális segítséget kérni és adni – kritikus a kiégés megelőzésében. A hibrid és távmunka elterjedésével párhuzamosan a kutatók vizsgálják ennek hatásait is. A legújabb felmérések ambivalens képet mutatnak: a dolgozók túlnyomó többsége szerint a rugalmas, távoli/hibrid munkavégzés javítja a mentális egészségét – egy felmérésben 96% nyilatkozott úgy, hogy ez a munkarend támogatja a jóllétét , és sokan a kiégés csökkenését is a home office előnyének tartják. Ugyanakkor nem minden problémát old meg az otthoni munkavégzés: kb. a távmunkások egyharmada magányosnak érzi magát, és sokan nehezebben húzzák meg a határt munka és magánélet között, ami túlórázáshoz és kimerüléshez vezethet. Végül, a csapatdinamika terén is zajlanak változások: például soha nem látott szintre emelkedett a munkahelyi szakszervezeti mozgalmak és kollektív érdekérvényesítés aktivitása, ahogy a munkavállalók és munkaadók közt feszültségek jelentek meg a visszatérés az irodába vs. otthoni munkavégzés kérdésében. Mindez rámutat a pszichológiailag egészséges munkahelyek építésének fontosságára, ahol egyszerre kezelik a motivációt belülről fenntartó tényezőket, a kiégést megelőző támogatást és a rugalmasság igényét.

Pszichológia és technológia – AI, VR és digitalizáció hatása

A technológia rohamos fejlődése egyszerre kínál új eszközöket a mentális egészség támogatására és vet fel új kihívásokat. Virtuális valóság (VR) alkalmazásával például innovatív terápiás módszereket dolgoztak ki: egy friss tanulmány szerint az immerszív VR-meditáció szignifikánsan jobban enyhíti a depressziós és szorongásos tüneteket, mint a hagyományos meditáció önmagában. A VR-terápia ráadásul javította a résztvevők érzelemszabályozását is (pl. düh és szomorúság kontrollját), ami azt sugallja, hogy a technológia bevonása felerősítheti a pszichológiai intervenciók hatékonyságát. A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése szintén forradalmasíthatja a pszichológiai gyakorlatot. Meglepő módon egy PLOS Mental Health folyóiratban publikált kutatás kimutatta, hogy a ChatGPT által generált válaszok párterápiás helyzetekben gyakran magasabb értékelést kaptak a pszichoterápiás alapelvek mentén, mint az emberi terapeuták válaszai. A kísérlet résztvevői sokszor meg sem tudták különböztetni az AI által írt tanácsokat az ember által írottaktól, ami ráirányítja a figyelmet az AI lehetséges szerepére a jövőbeli terápiákban – ugyanakkor etikai és felügyeleti kérdéseket is felvet. A digitális eszközök azonban nem csodaszerek: bizonyos esetekben kiderült, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusok korlátokba ütköznek. Például egy NIMH által támogatott kutatás arra figyelmeztet, hogy a okostelefonos szenzoradatokra építő AI-modellek nem tudják megbízhatóan előre jelezni a depresszió kockázatát nagy és sokszínű populációkban. Ez azt jelenti, hogy bár az AI és a big data ígéretes eszköz a mentális zavarok felismerésében, további fejlesztésre van szükség a pontosság és általánosíthatóság terén. Összességében 2025-ben a pszichológia és technológia metszetében azt látjuk, hogy a digitális innovációk – a VR-től az AI-ig – hatalmas potenciállal bírnak a mentális egészség javításában (jobb hozzáférés, új terápiák), de kritikus fontosságú a felelős alkalmazásuk, a hatékonyság tudományos ellenőrzése és az emberi tényező szem előtt tartása a bevezetésükkor.

Döntéshozatal és kognitív torzítások – Hogyan torzulnak ítéleteink?

Az emberi döntéshozatal számos tudatos és tudattalan tényező hatása alatt áll, és a legújabb kutatások egyrészt újabb torzításokat azonosítanak, másrészt biztató utakat mutatnak a befolyásuk csökkentésére. Egy 2024 végén publikált kísérlet például demonstrálta, hogy megfelelő tréninggel igenis javítható a döntési ítéletek minősége: üzleti szimulációkban a speciális „debiasing” képzésen átesett résztvevők 29%-kal ritkábban hoztak elfogult, rossz döntést egy összetett helyzetben, mint a kontrollcsoport. Ez cáfolja azt a pesszimista nézetet, miszerint a kognitív torzításainktól lehetetlen megszabadulni – megfelelő gyakorlat és visszajelzés mellett az emberek megtanulhatnak ellenállni bizonyos torzító hatásoknak. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy sok torzítás észrevétlenül befolyásolja az ítéleteinket. Például egy friss pszichológiai kutatás kimutatta, hogy a magas dominanciaigényű személyek döntési helyzetekben magabiztosabbnak mutatkoznak, mint mások, holott a válaszaik nem pontosabbak azokénál. Ez a túlzott magabiztosság egyfajta kognitív torzítás, amely a társas hierarchiákban is megnyilvánul – a magabiztos fellépés sokszor összetévesztésre kerül a kompetenciával, amint arra a kutatók rámutattak. A döntési helyzetek keretezése is erősen formálja a választásokat: korábbi és idei eredmények igazolják, hogy ugyanazt az opciónkat másképp értékeljük attól függően, hogyan tálalják nekünk (például nyereségként vagy veszteség elkerüléseként), és ez a jelenség 2025-ben is a viselkedéskutatás fókuszában maradt. Összefoglalva, a legfrissebb kutatások szerint az emberek döntéseit szisztematikus torzítások színezik, de egyre jobban értjük e mechanizmusokat, és így fejleszthetünk módszereket (tréningek, döntéstámogató rendszerek) ezek felismerésére és mérséklésére, hogy ítéleteink objektívebbé és tudatosabbá váljanak.

Források: A fenti összefoglaló hitelességét a legújabb tudományos publikációk és híradások támasztják alá. Többek között felhasználtuk a ScienceDaily, PLOS, Nature, Frontiers és APA Monitor friss cikkeit és a premier egyetemek (Brown, University of Rochester, Washington University stb.) sajtóközleményeit. Az egyes állítások után szereplő sorszámok és szimbólumok a konkrét forrásokra utalnak – ezek a jelölések a válaszban hivatkozott publikáció részleteire mutatnak. Az így megadott források lehetővé teszik az érdeklődőknek, hogy utánanézhessenek a pontos adatoknak és tovább olvashassanak az adott témáról a hiteles tudományos cikkekben.