Hogyan tudok év közben pénzt kivenni a cégemből?

Miért különösen fontos tudatossággal kezelni ezt a döntést?

A pénz, mint erőforrás, nem csupán egy szám a bankszámlán, hanem a vállalkozásod „életereje”. Ahogy egy pszichológiai szemléletmódból közelítjük meg a kérdést, láthatóvá válik, hogy a vállalkozók gyakran feszültséggel, szorongással viszonyulnak a céges kassza megcsapolásához. Ez a stressz különösen igaz akkor, ha a vállalkozás még növekedési fázisban van, és minden fillérre szükség lenne a fejlesztésekhez (KPMG, 2023). Ugyanakkor, ha nem időben és megfelelő struktúrában vesszük ki a pénzt, az adózási és adminisztratív kötelezettségek elkerülhetetlenül nőnek. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozás vezetőjeként belső bizonytalanságot generálhat, ha hirtelen nagyobb összegeket veszel ki anélkül, hogy meggyőződnél róla, a cégben maradó tartalékok elegendőek lesznek-e egy következő kampány, beruházás vagy nehezebb időszak finanszírozására. Az alábbiakban részletesen kifejtem a legelterjedtebb és legbiztonságosabb módszereket, majd a végén egy táblázatban is összefoglalom a lehetőségeket.

Osztalékelőleg: stabil háttér, de nem kockázatmentes

Az osztalékelőleg egy jól ismert, mégis sokszor félreértett megoldás. A lényege, hogy év közben (például negyedévente vagy félévente) a várható nyereség terhére már kifizetsz magadnak – vagy a többi tagnak – bizonyos összeget. Ha év végén a cég tényleg profitot produkál, akkor ez lényegében átalakul tényleges osztalékká.

Mikor érdemes? Akkor ajánlott, ha viszonylag kiszámítható, hogy a cég pénzügyi eredménye milyen lesz, és elégséges az eredménytartalék. Emellett szükséges egy közbenső mérleg (közbenső beszámoló) – vagyis valamiféle formális, könyvelő által készített dokumentum, ami alátámasztja, hogy valóban rendelkezésre áll ennyi nyereség.

Mik a lépések? Először is, a cégvezetésnek és/vagy a tulajdonosoknak el kell fogadniuk ezt a közbenső mérleget. Ez általában a könyvelő és az ügyvezető közös munkája. Aztán a kifizetett osztalékelőleg után meg kell fizetni a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA), illetve a 13%-os szociális hozzájárulást (SZOCHO) is, ami viszont korlátozott egy felső határig (a minimálbér 24-szerese alapján). Ha év végén mégsem lesz annyi nyereség, hogy ezt osztalékká lehessen minősíteni, akkor vissza kell fizetni a különbözetet vagy az egészet – ez pedig komoly mentális nyomás lehet egy vállalkozó számára, hiszen nem jó érzés év közben elköltött pénzt visszahozni a cégbe (PwC, 2024).

Előny: adózási szempontból általában kedvezőbb, mint ha munkabérként vennéd ki a pénzt. Csak a 15% SZJA-t és a 13% SZOCHO-t kell megfizetni, nincs külön egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék. Ez lélektanilag is egyszerűbb azoknak, akik szeretnek egy összegben nagyobb mennyiségű pénzt látni.

Hátrány: bizonytalanságot vihet a cégbe, ha év végén mégsem állnak úgy a számok, ahogy tervezted. Ráadásul a közbenső mérleg elkészítése külön adminisztrációs feladat, ami pluszköltségekkel járhat.

Tagi kölcsön: gyors és rugalmas, de csak átmenetileg

A tagi kölcsön – amikor a vállalkozás folyósít kölcsönt a tagjának, vagy fordítva – a pénzkivétel egyik leggyorsabb, látszólag legegyszerűbb módja. Itt alacsonyabb az azonnali közteher, de a NAV erősen figyeli, hogy ez ne váltson át bújtatott osztalékká. A kölcsönnek piaci kamatozásúnak kell lennie, vagyis legalább a jegybanki alapkamatot (ami 2025 áprilisában körülbelül 7,75%), +5%-ot érdemes beállítani, tehát olyan 12,75% körüli éves kamatot.

Mikor érdemes? Ha rövid távra kell pénz, és biztos vagy benne, hogy visszatudod fizetni, mihelyt a cég likviditása vagy a saját pénzügyi helyzeted engedi. Ideális lehet váratlanul felmerülő magáncéloknál, vagy akkor, ha még nincs közbenső mérleg, de már szükséged van a tőkére. Pszichésen viszont fontos, hogy ne hagyd felhalmozódni, és ne „feledkezz” meg róla, mert a későbbiekben ez adózási kockázatot jelent.

Milyen előírások vonatkoznak rá? A pénzügyi szabályok szerint külön kölcsönszerződés szükséges, meg kell határozni a kamatot, a futamidőt, a visszafizetés ütemezését. Ez a kötelezettség a mérlegben is szerepelni fog. Ha soha nem fizeted vissza, a NAV akár évekkel később is megállapíthatja, hogy ez valójában osztalék (osztalékelőleg), és visszamenőleg terhelheti rád a bírságot és a késedelmi kamatot.

Előny: Nincs azonnali adófizetési kötelezettség, valamint gyors és rugalmas. Nincsen szükség közbenső mérlegre vagy azonnali teendőkre a könyvelésben, a szerződéskötésen kívül.

Hátrány: A NAV kifejezetten nagyítóval figyeli a tagi kölcsönök „eljátszott” szerepét. Emellett a megállapodott kamatot a cégnél könyvelned kell, és az kamatbevételként (adóköteles bevétel) jelentkezik. Ha hosszabb távra szeretnéd „kint tartani” ezt a pénzt, célszerűbb lehet osztalékelőlegben vagy osztalékban gondolkodni.

Bér: a legnagyobb biztonság, de a legmagasabb teher

Természetesen a legkézenfekvőbb, legelső megoldásnak tűnhet, hogy munkabérként veszed ki a 1.000.000 forintot. Ez lehet állandó havi fizetés, de akár valamilyen megbízási díj is. A bérnél azonban számolnod kell a személyi jövedelemadó (15%), társadalombiztosítási járulék (18,5%), és a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (13%) terhekkel, illetve a szakképzési hozzájárulással. A gyakorlatban ez durván 35-40% körüli adó- és járulékterhelést eredményez.

Mikor érdemes? Ha rendszeresen, stabilan ki akarsz venni pénzt a vállalkozásodból, és fontos a jövedelem transzparenciája. Például, ha szeretnél magas hivatalos fizetést felmutatni hitelfelvételnél vagy biztosítani a magasabb nyugdíjjogosultságot, akkor a bér a legjobb megoldás. A munkavállalói pszichológiában is jellemző, hogy a hivatalos, „fehér” fizetés stabilabb érzést nyújt, hiszen nincs utólagos kötelezettség, nincsenek extra adminisztrációs teendők az év végén. Egy menedzseri szerepben ráadásul presztízst jelenthet, ha magas alapfizetéssel dolgozol, és nem csak alkalmi osztalékokból fedezed a megélhetésed.

Előny: Nincs bizonytalanság, stabil havi díjazást biztosít, átlátható a könyvelés és a jogszabályi környezet. Emellett hivatalos, hitelintézeteknél elfogadott jövedelmet jelent. A cégvezetési szempontból is átlátható, hogy mennyi a rendszeres költség a bérkifizetések miatt.

Hátrány: A pénz nettó része jelentősen alacsonyabb lesz. Ráadásul, ha szeretnél hirtelen 1.000.000 forintot bérként kifizetni, a magasabb járulékok miatt ez drága megoldás, ha csak rövid távon gondolkodsz.

Az „Osztalék” – a háttérben megbúvó végső forma

Tulajdonképpen az osztalék önmagában is előfordulhat éves záráskor, amikor már megvan a cég teljes pénzügyi beszámolója, és az eredménytartalék is ezt lehetővé teszi. Ilyenkor a 15% SZJA és a 13% SZOCHO (a mindenkori szabályok szerint) érvényesül, bizonyos korlátokkal. Nagy előnye, hogy viszonylag átlátható, és a könyvelésben is tisztán megmutatja, melyik időszaki nyereségből történt a kivét. Hátránya, hogy nem tudsz előre pénzhez jutni, hiszen meg kell várni az év végi (vagy éves beszámoló szerinti) eredményt, és azt, hogy a taggyűlés hivatalosan is döntsön a kifizetésről. Mentális szempontból viszont sokaknak kényelmesebb, mert elkerülhető a „visszafizetés réme”.

Friss kutatási eredmények: a pénzkivét pszichológiai és szervezeti hatásai

A Cambridge University (2024) által vezetett kutatás kimutatta, hogy a mikro- és kisvállalkozások tulajdonosai között sokan úgy gondolják, a kifizetett összegek utáni járulékfizetés csupán „szükséges rossz”. A kutatás rámutatott: ha a vállalkozók nem tudatosan kezelik ezt a kérdést, hosszú távon folyamatos stresszben élhetnek, és a cég stabilitását is veszélyeztethetik. A tanulmány szerint azok a vállalkozások, amelyeknél meghatározott, tervezett keretek között történik a pénzkivét (például előre beállított osztalékpolitika vagy jól dokumentált tagi kölcsön), eredményesebbnek bizonyultak 2-3 éves távlatban, és kevesebb adóellenőrzési problémával szembesültek (Cambridge University, 2024).

A KSH 2023-as adatai alapján Magyarországon a KKV-k 65%-ánál jellemző, hogy az ügyvezetők – a hosszú távú nyereséget előtérbe helyezve – inkább osztalékelőleget vesznek ki, mintsem tagi kölcsönt, vagy túl magas bért állapítanának meg. Ez a döntés főként abból fakad, hogy a vállalkozók egyre tudatosabbá válnak az adózás és a likviditás fenntartása terén, továbbá a COVID–19 utáni időszakban megnőtt a tartalékképzés iránti igény. A KSH felméréséből az is kiderül, hogy egyre fontosabbá válik a cégvezetők számára a rövid távú likviditás és a hosszú távú fenntarthatóság közötti optimális egyensúly.

Összehasonlító táblázat

Az alábbi táblázatban egy rövid áttekintést láthatsz a szóba jöhető megoldásokról, azok előnyeiről, hátrányairól, valamint az adózási vonzatokról:

Melyik módszer a legideálisabb?

A fenti lehetőségek közül nem lehet univerzálisan kijelenteni, hogy melyik az egyértelmű „legjobb”, hiszen minden vállalkozás más: különböző a növekedési ütem, a bevételi struktúra, a fejlesztési tervek, de még a tulajdonosok pénzügyi tudatossága és pszichés kockázattűrése is. Ha például már van annyi tapasztalatod, hogy pontosan tudod, év végén biztosan lesz akkora nyereség, ami fedezi a kivett összeget, az osztalékelőleg kézenfekvő lehet. Viszont ha csak rövid időre, hirtelen kell a pénz magáncélra, és biztosan visszafizeted, a tagi kölcsön talán kedvezőbb. Rendszeres, átlátható megoldást keresel, hivatalos jövedelemigazoláshoz? Akkor a munkabér (vagy megbízási díj) a legstabilabb út.

Mentális és szervezeti szempontok

Nem véletlen, hogy menedzserként, pszichológiai nézőponttal és marketinges gondolkodással is gyakran azt javaslom az ügyfeleimnek: készülj fel lelkileg és pénzügyileg egyaránt a kifizetésekre. A legfontosabb, hogy tudd: milyen célra kell az összeg, és milyen időtávban gondolkodsz. Az „ennyi pénzt bármikor kivehetek” hozzáállás rövid távon talán megkönnyebbülést hozhat, de hosszú távon rombolhatja a cég működésének stabilitását. Ha viszont előre tervezel – például cégalapításkor meghatározott időszakonként átnézitek a pénzügyi mutatókat és döntötök a pénzkivétel mértékéről –, akkor sokkal gördülékenyebb lesz a folyamat, és elkerülhető a „napraforgó-effektus”, amikor is az aktuális érzelmi állapotod befolyásolja, hogy kiveszel-e pénzt vagy sem.

Összefoglaló gondolatok

Bruttó 1.000.000 Ft kivétele a vállalkozásból lehetőséget ad arra, hogy rugalmasan kezeld a pénzügyeidet, ugyanakkor előre is feltérképezd a lehetséges kockázatokat és adminisztratív terheket. Minden vállalkozó esetében más megoldás jöhet szóba, attól függően, hogy mennyire stabil a céges eredmény, mennyire van szükséged gyors pénzre, illetve milyen hosszú távú terveid vannak. A pénzügyi oldal mellett azonban legalább annyira fontos figyelembe venni a pszichológiai tényezőket is: a pénzzel kapcsolatos döntések gyakran belső stresszt vagy éppen eufóriát válthatnak ki, ezért sokat segít, ha már előre tisztázod a céljaidat, a vállalkozás realitásait és a személyes preferenciáidat. A tapasztalat és a kutatások is azt mutatják, hogy a tudatosan megtervezett pénzkivét hosszabb távon fenntarthatóbb, mint az ad-hoc kifizetések (Cambridge University, 2024). A legfontosabb, hogy mindig legyen írásos nyoma a döntéseknek (legyen az osztalékelőleg-rendelet, tagi kölcsön-szerződés vagy munkaszerződés), és légy tisztában vele, hogy az adóhivatal is érthetően látni szeretné, mi történik a vállalkozásod és a te személyes pénzügyeid között.

Ha tehát bruttó 1.000.000 Ft kifizetését tervezed, gondold át a fenti alternatívákat, kérd ki egy könyvelő vagy adótanácsadó véleményét, és bátran foglalkozz a szubjektív, pszichés tényezőkkel is. Ezek együttesen fognak ugyanis abban segíteni, hogy ne csak rövid távon, de hosszú távon is elégedett legyél a döntéseiddel, és közben a vállalkozásod is egyensúlyban maradjon.