Számviteli alapelvek - a 14 kőbe vésett előírás

A számvitel célja a gazdasági rendszerrel kapcsolatba kerülők információkkal való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A vállalkozásunkkal kapcsolatba kerülhetnek a bankok, befektetők, elemzők vagy éppen a konkurensünk is. Minden vállalkozás ugyanazokat a számviteli struktúrákat és elveket használja, így lehetőség van az adataik összehasonlítására. Marketingesként ennek óriási haszna van, amikor a konkurenseket elemezzük. A vállalkozók gyakran tévedésben vannak amikor a versenytársukat kell értékelniük. Gyakran mondják azt, hogy a konkurensük úgy tarolja le a piacot, hogy alig költenek marketingre – miközben a beszámolók szerint, milliókat fektetnek reklámokba –, és ezért ők is csak minimálisat akarnak költeni.

Egy vállalkozásnak minden évben beszámolót kell készítenie, kivétel az egyéni vállalkozók, a polgári jogi társaság, építőközösség stb. A beszámoló célja, hogy a vállalkozás pénzügyi helyzetéről, vagyoni állapotáról és működésének eredményéről pontos, hiteles és átlátható információt nyújtson. A beszámolót letétbe kell helyezni, majd be kell küldeni a céginformációs szolgáltatóhoz is, így válik láthatóvá a nemzeticegtar.hu-n. 

Milyen számviteli struktúrákat használunk az összehasonlításra?

Mérleg → Az eszközök és források összehasonlíthatók, pl. likviditás, eladósodottság szempontjából.
Eredménykimutatás → A bevételek, költségek és a nyereség vagy veszteség összevethetők.
Cash flow kimutatás → Megmutatja, hogy egy vállalatnak mennyi pénze van ténylegesen a működésre.
Pénzügyi mutatók → Különböző arányszámok segítenek a cégek összehasonlításában (pl. nyereségesség, tőkeszerkezet, likviditás).

Példa az összehasonlításra:

Két vállalat nettó profit marginja így néz ki:

• Vállalat A: 12%
• Vállalat B: 8%

Ez alapján A vállalat hatékonyabban működik, mert minden 100 Ft árbevételből 12 Ft nyereséget termel, míg a másik cég csak 8 Ft-ot.
A reklámköltést is meg lehet találni a beszámolóban, az eredménykimutatásban, általában a marketing és reklámköltségek vagy értékesítési és marketing költségek soron.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

Nézzük meg a 14 számviteli alapelvet

1.) A vállalkozás folytatásának elve

A vállalkozás működésének folytatására épül – a beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy feltételezzük, a vállalkozás nem szűnik meg a közeljövőben.

Példa: Egy cég 10 évre vásárol egy gépet, és annak költségét nem egy év alatt, hanem a teljes 10 év alatt számolja el értékcsökkenésként. Ez azért van, mert feltételezik, hogy a cég tovább fog működni és használni fogja a gépet

2.) A teljesség elve

Minden gazdasági eseményt rögzíteni kell, amely az adott időszakban történt, nem lehet kihagyni semmilyen lényeges tranzakciót vagy kötelezettséget.

Példa: Ha egy cég év végén még kapott egy számlát, azt bele kell venni a könyvelésbe, még ha a fizetés csak januárban történik is meg.

3.) A valódiság elve

A könyvelési adatoknak valóságosnak és bizonyíthatónak kell lenniük, minden pénzügyi adatnak megbízható dokumentációval alátámasztottnak kell lennie (pl. számlák, szerződések).

Példa: Nem lehet fiktív bevételeket könyvelni csak azért, hogy jobb legyen az eredmény.

4.) A világosság elve

A pénzügyi kimutatásoknak átláthatónak és érthetőnek kell lenniük, a könyvelésben logikus és jól rendszerezett módon kell az adatokat rögzíteni.

Példa: A beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy azt egy külső szemlélő is könnyen megértse.

5.) A következetesség elve

A könyvelési módszerek és elvek nem változtathatók meg egyik évről a másikra, csak különösen indokolt esetben. Ha mégis változás történik, azt indokolni kell és be kell mutatni a hatását.

Példa: Ha egy cég egyik évben lineáris értékcsökkenési módszert használ, a következő évben nem térhet át hirtelen más számítási módra anélkül, hogy ezt dokumentálná.

6.) A folytonosság elve

A beszámolási időszakok közötti adatoknak összhangban kell lenniük. Az előző évek adatait nem lehet önkényesen módosítani, csak ha indokolt és dokumentált.

Példa: Ha egy vállalkozás az előző évben egy beruházást aktivált, akkor az nem tűnhet el a következő évi beszámolóból.

7.) Az összemérés elve

A bevételeket és a hozzájuk tartozó költségeket ugyanabban az időszakban kell elszámolni, nem lehet a bevételeket előrehozni vagy a költségeket késleltetni.

Példa: Ha egy cég decemberben teljesít egy szolgáltatást, de csak januárban számlázza ki, akkor a bevételt még decemberre kell könyvelni.

8.) Az óvatosság elve

A lehetséges veszteségeket mindig figyelembe kell venni, a bizonytalan bevételeket viszont nem szabad előre elkönyvelni, mert a könyvelés nem lehet túl optimista.

Példa: Ha egy ügyfélnek tartozása van, és kétséges, hogy fizetni fog, akkor célszerű értékvesztést elszámolni.

9.) A bruttó elszámolás elve

A bevételeket és a költségeket külön-külön kell kimutatni, nem lehet azokat összevonni. Nem lehet például a bevételekből levonni a költségeket és csak a különbözetet kimutatni.

Példa: Ha egy cég 10 millió Ft árbevételt ér el, és 3 millió Ft költsége van, akkor külön kell kimutatni, így nem lehet csak azt leírni hogy 7 millió a nyereség.

10.) Az egyedi értékelés elve

Minden egyes vagyonelemet külön kell értékelni a mérlegben, nem lehet átlagosan értékelni vagy egyes tételeket elhagyni.

Példa: Ha egy cég több ingatlant birtokol, mindegyiket külön kell értékelni, nem lehet egy átlagos értéket használni.

11.)  Az időbeli elhatárolás elve

Az adott időszakra vonatkozó bevételeket és ráfordításokat el kell határolni, még ha a pénzügyi teljesítés más időszakban történik is.

Példa: Ha egy cég előre kifizet egy éves bérleti díjat, azt időarányosan kell elhatárolni.

12.) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A gazdasági eseményeket valós tartalmuk szerint kell kimutatni, nem csak a jogi formájuk alapján.

Példa: Ha egy cég lízingeli az eszközt, de a szerződés alapján a végén tulajdonába kerül, akkor azt eszközként kell kimutatni, nem bérleti költségként.

13.) A lényegesség elve

Csak a lényeges információkat kell rögzíteni és kimutatni, az apró, jelentéktelen tételek elhagyhatók, ha nem befolyásolják a döntéseket.

Példa: Ha egy cégnek van egy 500 Ft-os kis értékű eszköze, nem kell külön nyilvántartani.

14.) A költség-haszon összevetésének elve

A könyvelési információk előállításának költsége ne legyen nagyobb, mint az abból származó haszon.

Példa: Egy kisvállalkozásnak nem kell drága rendszert fenntartania egy kis jelentőségű tétel nyomon követésére.

Összegzés

A számviteli alapelvek biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak, átláthatóak és összehasonlíthatóak legyenek. Segítenek a vállalkozások pénzügyi helyzetének hiteles bemutatásában. Az elvek betartása törvényi előírás és segíti a pénzügyi döntéshozatalt.