Minden döntés nálad köt ki? Nézd meg a szervezeted tényleges működését
Van helyettese minden feladatnak a cégedben? És ha egy szokatlan kérdés érkezik, a helyettes valóban dönthet is? A szervezeti ábra és a napi működés között ezeken az apró pontokon lehet jelentős eltérés. Én először azt kérdezném: mi történne, ha tíz munkanapig elérhetetlen lennél? A DG Szervezeti Tükör üzleti önértékelő kérdőívvel ezt a gondolkodást viheted tovább, a vezetőfüggőségtől a felelősségi viszonyokon át az információáramlásig.
A szabály létezését vagy a működését vizsgálod?
Attól, hogy leírtatok egy folyamatot, még érdemes megnézni, hogyan használjátok. Elérhető a munkatársaknak? Kiderül belőle, mit tehetnek eltérés esetén? Ki ellenőrzi, hogy a feladat végére jutottatok? A kitöltés során az elmúlt kilencven nap tényleges helyzeteiből indulj ki. Így a megvalósult működésedre válaszolsz, a terveidet külön kezelve.
Keress vissza néhány feladatátadást vagy döntést. Hol vártak a jóváhagyásodra? Mikor kértek tőled olyan információt, amelynek máshol is hozzáférhetőnek kellett volna lennie? Ezek a megfigyelések segítenek pontosítani a saját válaszaidat. Egy jó szándékú vezető is eltérően láthatja a rendszerét attól, ahogyan azt a munkatársak naponta használják.
A kérdőív önértékelést összesít. Az eredmény tehát a kitöltő által érzékelt működésről szól. Ezt különösen fontos szem előtt tartanod, amikor jól hangzó szervezeti célok szerepelnek a céges anyagokban. A világos felelősségvállalást a lezárt feladatok és a tisztázott döntési jogok példái tudják a gyakorlatban alátámasztani.
Nyolc területen keresd a visszatérő elakadást
A DG Szervezeti Tükör 42 állításból áll, a kitöltéshez körülbelül nyolc–tizenkét percet érdemes biztosítanod. Nyolc működési területet jár körül. Ezek közé tartozik az irány és a prioritások, a szerepek és döntési jogok, a folyamatok biztonsága, valamint a vezetőfüggőség és a delegálás.
A további területek az információáramlással, a teljesítménnyel és felelősségvállalással, a bizalommal és konfliktuskezeléssel, illetve az alkalmazkodással foglalkoznak. Ezek összekapcsolódó üzleti kérdések. A hiányos feladatátadás például akkor is okozhat fennakadást, ha a munkatárs pontosan tudja, milyen eredményt vársz tőle. A szükséges információ nélkül korlátozottak a lehetőségei.
Én ezért az egyes területek értelmezését nézném meg elsőként. Válassz ki egy visszatérő elakadást, és keresd meg, milyen döntések, információk vagy felelősségi viszonyok kapcsolódnak hozzá. Egyetlen összesített szám kevés ahhoz, hogy megértsd, miért érkezik ugyanaz a kérdés újra a vezetőhöz. A részletek alapján tudsz használható vizsgálati kérdést feltenni.
A delegálás végén milyen döntési jog marad?
A feladat kiosztásánál fogalmazd meg az elvárt eredményt, a határidőt és a rendelkezésre álló kereteket. Ezután tisztázd azt is, milyen döntést hozhat meg a munkatárs önállóan. Ha minden kisebb eltéréshez új engedélyt kell kérnie, a vezetői leterheltség fennmaradhat akkor is, ha papíron már ő felel a feladatért.
A teszt eredménye után válassz egy rendszeresen visszatérő feladatot. Nézd át, milyen információ kell az elvégzéséhez, ki fér hozzá, és mely ponton indokolt vezetői bevonás. Az átadást a feladat tényleges felelősével beszéld meg. Ő olyan akadályt is jelezhet, amely a vezetői nézőpontodból eddig kevésbé volt látható.
Az ellenőrzést is előre egyeztessétek. Milyen eredményről, mikor és milyen formában számoljon be? Milyen eltérésnél jelezzen azonnal? Ebből már konkrét működési megállapodás készülhet. A következő időszakban azt figyeld, hol maradt bizonytalanság, és melyik új szabály okozott felesleges kört. Ezek alapján módosítsatok rajta.
Az eredményből ne készíts bizonyítványt
A profil működési mintákat és összetett mutatókat jelenít meg, például a vezetőfüggőséghez és a kulcsemberkockázathoz kapcsolódóan. Ezek a kérdőív saját összesítései. Az eszköz nem tudományosan validált szervezetdiagnosztikai eljárás. Egy kedvezőbb érték önmagában nem bizonyítja, hogy a vállalkozás egy váratlan terhelést vagy egy fontos munkatárs kiesését fennakadás nélkül kezelné.
Az oldalon szereplő terhelési forgatókönyvet is szemléltetésként kezeld. A tényleges szervezeti kockázat megértéséhez folyamatadatokra és a résztvevők tapasztalataira is szükséged lehet. Ha a vezetői és a munkatársi nézőpont eltér, azt érdemes konkrét helyzeteken át tisztázni. A különbséget ne használd automatikusan egyik fél tévedésének igazolására.
Harminc napra válassz ellenőrizhető feladatot
A kérdőív eredményéhez harmincnapos fejlesztési terv és későbbi összehasonlítási lehetőség kapcsolódik. A tervből olyan lépést válassz, amelyhez egyértelmű felelőst és megfigyelhető kimenetet tudsz rendelni. Egy folyamatleírás elkészülése például ellenőrizhető vállalás. Azt külön kell megnéznetek, hogy az érintettek ténylegesen használják-e, és hol igényel pontosítást.
Az újabb kitöltésnél a pontszám mellé gyűjtsd össze a megtörtént változtatásokat is. Így láthatod, mire alapozod a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb önértékelést. Töltsd ki a DG Szervezeti Tükör kérdőívét, majd válassz ki egy olyan visszatérő céges ügyet, amely jelenleg szükségtelenül vár rád. Ennek az átadásával már elindíthatod a gyakorlati feldolgozást.