Hogyan reagálsz a kritikára és az elismerés hiányára?

Kellemetlen visszajelzés után könnyű hosszasan azzal foglalkozni, mennyire volt igazságos a másik ember. Közben háttérbe kerülhet egy másik kérdés: te mit tettél a beszélgetésben, és mi történt utána a kapcsolatban? Meghallottad a konkrét problémát? Visszakérdeztél? Napokig büntetted hallgatással a másikat, vagy később vissza tudtál térni a témára? Én az ilyen megfigyelhető reakciókból indulnék ki, amikor az elismeréshez, a kritikához és a kontrollhoz való viszonyodat vizsgálod. A személyedről hozott gyors ítélet kevés segítséget ad a következő beszélgetéshez.

A visszatérő helyzetet keresd

Egyetlen rosszul sikerült vita alapján könnyű túl nagy következtetést levonni. A saját működésed vizsgálatához több helyzetet vegyél elő. Hogyan reagáltál, amikor más kapta az elismerést? Mit tettél, amikor valaki visszautasította a kérésedet? Hogyan viselted, hogy egy döntésedet megkérdőjelezték? Ezekben a helyzetekben eltérhet az első érzésed és a későbbi viselkedésed.

A kettőt külön is leírhatod. Lehet, hogy belül erős feszültséget éltél meg, miközben végül meghallgattad a másik szempontját. Az is előfordulhat, hogy kívülről nyugodtnak tűntél, később mégis megnehezítetted az együttműködést. A megfigyelésnél a történtek leírása számít: milyen mondat hangzott el, milyen döntés született, és milyen következményt vettél észre. Ebből már pontosabb kérdések következhetnek.

A feljegyzésbe a saját felelősségeddel együtt a helyzet körülményei is kerüljenek bele. Mit tudtál akkor, mi volt félreérthető, és mire lett volna szükséged a tisztázáshoz? Ez segíthet abban, hogy a későbbi változtatásod a valóban problémás reakcióhoz kapcsolódjon.

Mit kérdez a Nárcisztikus vagyok? teszt?

A saját fejlesztésű önismereti eszköz negyvenkét kérdést tartalmaz: negyven pontozott állítást és két kontextuskérdést. A kitöltés az elmúlt hat hónap visszatérő mintáira irányul, és az oldal szerint körülbelül nyolc–tíz percet igényel. Nyolc részterületet vizsgál, köztük az elismerés- és státuszigényt, a különlegességérzetet, a kontrolligényt, a kritikaérzékenységet, a rivalizálást, az empatikus odafordulást, a kölcsönösséget és a stabil önértéket.

A kérdőívet tizennyolc éven felüliek kizárólag saját magukra használhatják. Partner, családtag, vezető vagy munkatárs jellemzésére nem alkalmas. Az állítások saját belső reakcióidra és viselkedésedre kérdeznek rá. Ha valaki más helyett válaszolsz, éppen az az információ hiányzik, amelyre a kitöltés épül. A másik ember minősítése helyett a saját határaid és a tényleges események áttekintése lehet használhatóbb feladat.

Három jelzőszám, eltérő szempontok

Az eredmény három fő mutatót ad: grandiózus önkiemelés, sérülékeny önérték és kapcsolati hatáskockázat. A külön megjelenítés lehetőséget ad arra, hogy az önjellemzett belső reakciókat és a másokra gyakorolt hatást külön is átnézd. A nulla és száz közötti értékek saját képlettel képzett, teszten belüli jelzőszámok. Egyik érték sem jelent százalékos nárcizmust, diagnózist vagy más emberekhez viszonyított rangsort.

A teszt kérdései, súlyai és sávhatárai saját fejlesztésűek; megbízhatóságukat és érvényességüket kutatás nem igazolta. A technikai válaszminőség-jelzések sem tudják ellenőrizni az őszinteségedet. Én ezért a pontszám mellett minden esetben konkrét helyzetet keresnék. Miért jelöltél egy állítást jellemzőnek? Milyen gyakran történik meg? Mi az, amit a másik ember ebből valóban megtapasztal? A címben szereplő kérdésre a teszt nem ad diagnosztikai választ.

Válassz egy reakciót, amelyet megfigyelsz

A kitöltés személyes ha–akkor tervet, hét- és harmincnapos programot, letölthető akciólapot és tizennégy napos megfigyelési naplót is ad. A következő lépésed legyen egyszerű és felismerhető helyzethez kötött. Például ha egy visszajelzés azonnali védekezést vált ki belőled, először kérdezz rá egy konkrét példára, és csak utána fogalmazd meg a saját álláspontodat.

A megfigyelésben rögzítsd a helyzetet, az első reakciódat, a tényleges válaszodat és azt, mi történt utána. Az is értékes adat, amikor nem sikerült betartanod a vállalásodat. Nézd meg, mi nehezítette meg, és elég pontos volt-e a terv. Másik ember visszajelzését szabadon fogadott kiegészítésként kezeld. A célhoz keveset tesz hozzá, ha újabb vitában próbálod bebizonyítani, hogy már megfelelően reagálsz.

A saját változtatásodról dönts

A tesztből ne vezess le jogosultságot mások ellenőrzésére vagy megbélyegzésére. A használható következtetés a saját viselkedésedhez kapcsolódik: mit szeretnél gyakrabban megtenni, mit szeretnél abbahagyni, és miből fogod észrevenni az eltérést? A kapcsolat másik résztvevőjének nézőpontját a saját önjellemzésedből kapott eredmény nem helyettesíti.

A válaszok a megnyitott oldal memóriájában maradnak, frissítéskor a kitöltés és az eredmény eltűnik. A letölthető fájlokat te mented el, nyers válaszokat ezek nem tartalmaznak. Ha készen állsz a saját reakcióid átgondolására, töltsd ki a Nárcisztikus vagyok? önismereti tesztet, majd egy konkrét helyzethez kapcsolódó, vállalható lépést vigyél tovább.