Önbizalom munka közben: mi történik veled kritika és bizonytalanság után?
Lehet, hogy magabiztosan végzed a szakmai munkádat, mégis sokáig foglalkoztat egy ügyfél elutasítása. Előfordulhat, hogy jól képviseled az álláspontodat egy tárgyaláson, de egy nyilvános megszólalás előtt halogatni kezdesz. Ezeket az eltéréseket érdemes külön megvizsgálni. Az „alacsony az önbizalmam” mondat túl sok mindent foglalhat magába ahhoz, hogy következő lépést lehessen választani belőle. Én először azt kérdezném: melyik helyzet nehéz, mi történik közben, és hogyan befolyásolja a későbbi döntéseidet? A pontosabb megfigyeléshez a hétköznapi munka sok használható példát ad.
Az önbizalmad többféle helyzetben jelenik meg
Gondold végig az elmúlt időszak három eltérő eseményét. Válassz egy döntést, amelyet bizonytalan információ mellett hoztál meg, egy kapott visszajelzést és egy helyzetet, amikor a saját munkád értékét kellett képviselned. Írd le, mi ment könnyen, mi okozott feszültséget, és végül mit tettél. Így az érzéseid mellett a tényleges viselkedésed is megjelenik.
A helyzetek összevetése közben a körülményekre is figyelj. Ismerted a feladatot? Volt időd felkészülni? Egyértelműek voltak az elvárások? Megkaptad a döntéshez szükséges információt? A bizonytalanság egy részéhez egészen gyakorlati hiány kapcsolódhat. Ha minden nehézséget egyetlen személyes tulajdonsággal magyarázol, könnyen kimaradhat az a munkaszervezési vagy szakmai kérdés, amelyen ténylegesen változtatni tudsz.
Mit néz át a negyvenkét állítás?
A „Mennyire stabil az önbizalmad?” teszt negyvenkét saját fejlesztésű állítást tartalmaz. Ötfokú skálán válaszolsz, az oldal körülbelül nyolc–tíz perces kitöltést jelez. Az eredmény három fő mutatót különít el: stabil önbizalom, teljesítménytől és visszajelzéstől függő önérték, valamint védekező túlkompenzálás. Ez a felosztás több nézőpontot kínál ahhoz, ahogyan a saját válaszaidat végiggondolod.
Nyolc részterület is megjelenik. Ezek a képességeidbe vetett bizalom, a kritika kezelése, a kudarc utáni helyreállás, a határok képviselete, a döntési magabiztosság, a láthatóság és nyilvános szereplés, a saját értéked képviselete, valamint a mások véleményétől való függetlenség. A részterületeket egymás mellett érdemes olvasni. A munkád egyik részében tapasztalt biztonság együtt járhat egy másik terület bizonytalanságával. Ez használhatóbb kiindulás lehet egy általános önminősítésnél.
A százalékos jelzés nem rangsorol másokhoz képest
A teszt a válaszokból saját leíró mutatókat számol, és ezekhez szabályok alapján profilt rendel. A nulla és száz közötti skála a saját képlet megjelenítési módja. A hetvenes értékből például nem következik, hogy a kitöltők hetven százalékánál magabiztosabb lennél. A tesztnek nincs magyar reprezentatív normája vagy klinikai validálása; önreflexiós eszköz, diagnózis és kiválasztási alkalmassági döntés nem alapozható rá.
A válaszminőségre utaló jelzések a kitöltés egyes technikai mintáit vizsgálják. Ezek nem bizonyítják a válaszok igazságát vagy a személyes önismeret pontosságát. Én az eredmény mellett a saját példáidat olvasnám újra. Melyik részben ismersz magadra, és hol maradt kérdésed? A profilhoz kapcsolódó gondolatokat kezeld megvizsgálandó felvetésekként. Az is rendben van, ha egy megállapítást a tapasztalataid alapján pontosítanál.
Olyan helyzetet válassz, amelyben tudsz gyakorolni
Ha például a visszajelzések után nehezen térsz vissza a feladathoz, válassz egy kisebb, belátható helyzetet a megfigyeléshez. Egy kapott észrevételből írd ki a konkrét szakmai állítást, majd azt, milyen javítás következik belőle. Külön jegyezd fel azt az értelmezést, amelyet te tettél hozzá. Így később láthatod, hogy a feladat javítására mennyi idő jutott, és mennyi ment el az eset újragondolására.
A saját értéked képviseleténél más gyakorlat lehet hasznos. Egy ajánlat előtt például fogalmazd meg pontosan a vállalt munkát, annak határait és a teljesítés feltételeit. Ezután figyeld meg, mennyire tudsz ezek mellett maradni egy kérdés vagy ellenvetés után. A gyakorlás vállalható helyzethez kapcsolódjon. A túl nagy próbatétel könnyen összekeveri a feladat nehézségét azzal, amit a saját reakcióidról szeretnél megtudni.
A változást a viselkedésedben is keresd
Az oldal harmincnapos gyakorlást és későbbi újrakitöltést kínál az önreflexió folytatásához. Ugyanazon az eszközön a korábbi eredmény megőrzésével a három fő mutató pontkülönbsége is összevethető. Ezt a változást óvatosan olvasd: önmagában nem igazol klinikai javulást, és a pontszám eltérésének okát sem állapítja meg.
A hónap végén nézd meg inkább azt is, milyen konkrét helyzetben cselekedtél másképp. Feltettél egy tisztázó kérdést? Meghoztál egy halogatott, előkészített döntést? Elmondtad egy vállalásod határát? Az ilyen megfigyelésekből a következő gyakorlati lépés is könnyebben kijelölhető. Ha szeretnéd több oldalról átnézni a saját működésedet, töltsd ki a Mennyire stabil az önbizalmad? önbizalomtesztet, és a kapott profilból válassz egy konkrét, követhető vállalást.
