Temu-s vásárlások számlázása és bevételezése Kft-nél

Miért probléma ez? A magyar ÁFA-törvény előírja, hogy egy számlának számos kötelező adattal kell rendelkeznie (pl. kiállító neve, címe, adószáma; vevő neve, címe, adószáma; termék megnevezése, mennyisége; teljesítés dátuma; nettó összeg, ÁFA mértéke és összege, stb.). Ezek nélkül a bizonylat formailag nem felel meg a NAV által elvárt számlának. A Temu által küldött nyugta elsősorban a fogyasztói vásárlások igazolására szolgál, nem pedig vállalati könyveléshez készült számla. Ennek következményei:

• A nyugta nincs regisztrálva a NAV online rendszerébe, hiszen azt egy külföldi cég állítja ki (az online adatszolgáltatási kötelezettség csak belföldi kibocsátókra vonatkozik). Ez önmagában nem illegális – egy EU-n kívüli beszerzés számláját természetesen nem kell a NAV-hoz beküldenie a külföldi eladónak – viszont a magyar cégnek utólag gondoskodnia kell arról, hogy a vásárlást megfelelő dokumentumokkal alátámassza a saját könyvelésében.

• ÁFA visszaigénylés nehézsége: Mivel a Temu nyugtája nem tekinthető teljes értékű számlának a cég nevére, a vásárlás során felszámított ÁFA normál módon nem vonható le. Erre a NAV-gyakorlat is felhívja a figyelmet: cégként történő rendelésnél a számlázás és az ÁFA visszaigénylése problémás lehet, mivel a Temu sokszor nem ad hivatalos számlát. (Az ÁFA kérdést részletesen lásd lejjebb.)

Lehet-e EU-s, ÁFA-s számlát kérni a Temu-tól? Jelenleg nem igazán. Több felhasználó tapasztalata szerint hiába adták meg a cég adószámát a Temu regisztrációnál, a Temu ügyfélszolgálata megerősítette, hogy csak magánszemélyeket szolgálnak ki, és nem áll módjukban céges számlát kiállítani – csak nyugtát adnak. Nincs külön “Temu Business” opció; a rendszer automatikusan B2C értékesítésként kezeli a rendelést. Ez azt jelenti, hogy a vásárlás után kapott bizonylatot kell elfogadnunk, más hivatalos számlát nem tudunk igényelni a Temu-tól. (Egyes vállalkozások úgy kerülik meg ezt, hogy magánszemélyként rendelik meg az árut, majd továbbértékesítési vagy költségelszámolási trükkökkel viszik be a cégbe – pl. a magánszemély számlát ad a cég felé vagy költségtérítés történik. Ezek azonban adójogi szempontból körültekintést igényelnek, és jellemzően csak kisebb értékű beszerzéseknél alkalmazhatók. Ha lehet, érdemes inkább hivatalos úton megoldani a könyvelést a meglévő bizonylatok alapján.)

Összefoglalva: A Temu automatikusan tartalmazza az ÁFA-t az árakban (erről lentebb), de nem bocsát ki NAV-kompatibilis számlát a magyar Kft nevére. A vásárlást igazoló dokumentum így egy nyugta/jegyzék marad, amely formailag nem teljesíti a 2007. CXXVII. Áfa tv. 169. §-ban meghatározott számlakövetelményeket. Ennek ellenére, a beszerzés dokumentálható és lekönyvelhető, csak meg kell tenni a megfelelő lépéseket a könyvelésben, és tudni kell, hogyan kezeljük az ÁFA-t és esetleges vámot.

2. NAV-követelmények EU-n kívüli számlákra és az ÁFA kezelése

Külföldi számla elfogadása: A magyar számviteli szabályok kimondják, hogy a könyvelésben csak szabályszerű bizonylat alapján lehet rögzíteni gazdasági eseményt. Ugyanakkor külföldön kiállított bizonylatokra (számlákra, nyugtákra) nem mindig vonatkoznak a magyar formai előírások – hiszen a külföldi kibocsátó nincs a magyar Áfa törvény hatálya alatt. A gyakorlatban tehát egy külföldi nyugta is elfogadható elszámoláskor, ha tartalmazza a szükséges lényeges információkat a tranzakcióról (eladó, dátum, tétel, összeg stb.), a valós gazdasági esemény beazonosítható, és a vállalkozás hitelt érdemlően tudja bizonyítani a kiadást. Fontos, hogy lehetőleg szerepeljen rajta a cég neve (pl. szállítási címként), mert így igazolható, hogy a vásárlás a vállalkozáshoz köthető. A Temu nyugtája esetén legalább a Kft neve/címe megjelenik a szállítási adatoknál, ami segítség a beazonosításban.

Mit vár el a NAV egy import számlától? Ideális esetben egy EU-n kívüli beszerzésnél a könyveléshez rendelkezésre áll:

• Kereskedelmi számla (commercial invoice) vagy ahhoz hasonló bizonylat a külföldi eladótól. Ezen legyen feltüntetve az eladó neve, címe, adószáma (ha van), a termékek megnevezése, mennyisége, ára, a teljesítés dátuma, és a vevő adatai, stb.

• Vámokmányok a behozatalról, különös tekintettel az import ÁFA megfizetésének igazolására (erről alább).

A NAV kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy 2021. július 1. óta minden EU-n kívülről érkező küldeményt vámkezeltetni kell és ÁFÁ-t kell fizetni utána, értéktől függetlenül. (A korábbi 22 eurós ÁFA-mentességi limit megszűnt.) Ezt két módon rendezheti a külföldi eladó vagy a vevő:

• IOSS rendszer (Import One Stop Shop) használatával az eladó előre beszedi az ÁFÁ-t a vásárláskor. Ilyenkor az eladó egy EU tagállamban regisztrál az IOSS-re, és a vásárló országának ÁFA-ját a vételárban kifizetteti, majd ezt az összeget a saját adóhatóságának befizeti, amely továbbosztja az érintett országnak. Ez a Temu esetében azt jelenti, hogy Ön a vásárláskor megfizeti a 27% ÁFÁ-t (melyet a Temu az árban felszámít), és ha az IOSS megfelelően működik, a csomag magyarországi vámkezelésekor már nem számítanak fel újra ÁFÁ-t. (A csomagon egy IOSS azonosító szerepel ilyenkor, erre érdemes figyelni.) Gyakorlatilag a Temu ezt az utat követi 150 € alatti rendelések esetén, ezért hirdeti, hogy a vevőnek „nem kell külön áfát, vámot fizetnie”.

• Hagyományos vámeljárás: Ha az eladó nem alkalmaz IOSS-t, vagy az áru értéke meghaladja a 150 €-t, akkor a vevőnek/importőrnek kell ÁFÁ-t fizetnie behozatalkor. Ilyenkor a futárszolgálat vagy posta vámkezelést végez, és 27% import ÁFÁ-t valamint esetleg vámot számít fel, melyet a csomag átadásáig ki kell fizetni. Ehhez jellemzően bekérik Öntől a rendelés dokumentumait: számlát vagy rendelés-visszaigazolást, valamint a fizetés igazolását (pl. bankkivonat). Ezek alapján állapítják meg az értéket, ÁFÁ-t, vámot. A folyamat végén kap egy hivatalos vámhatározatot vagy bizonylatot, amelyen szerepel a megfizetett ÁFA (és vám). Ezt a dokumentumot a könyvelésben úgy kell kezelni, mint egy importszámlát ÁFA szempontból: azaz az import ÁFA összege visszaigényelhető a Kft áfabevallásában (feltéve, hogy a cég áfaalany) – hiszen az ÁFA-t a vámhatóság felé megfizette, így az előzetesen felszámított adóként levonható.

A Temu-n fizetett ÁFA kezelése: Mivel a Temu a legtöbb esetben alkalmazza az IOSS rendszert, Ön a vásárláskor kifizeti a 27% ÁFA-t, de nem kap róla hagyományos számlát. Ezt az ÁFA-t a Temu (ír leányvállalatán keresztül) befizeti az EU-ban, de Ön mint magyar vállalkozás nem tudja közvetlenül visszaigényelni a magyar adóhatóságtól – hiszen nem importáláskor fizette, és nem is egy belföldi számlán szerepel. Két lehetőség van:

• ÁFA visszaigénylés más EU-országból: Elvileg, ha a Temu ír cégként tünteti fel az ÁFA-t (például ír ÁFA-kulccsal vagy OSS keretében magyar ÁFÁ-val), akkor előfordulhat, hogy külföldi ÁFA-visszatérítési eljárásban (8. irányelv szerinti visszatérítés) visszaigényelhető az összeg. Gyakorlatban azonban ez nehézkes, mert a Temu nyugtája nem tartalmazza a magyar cég adószámát, és nem biztos, hogy megfelel egy hivatalos számla követelményeinek. Ráadásul ha OSS/IOSS keretében lett beszedve az adó, az nem a hagyományos értelemben vett ír ÁFA, így visszatérítésére sincs egyszerű mechanizmus. A legtöbb vállalkozás ezért a Temu-n fizetett ÁFA-t nem igényli vissza, hanem költségként számolja el. Ezt a NAV is tudja; lényegében úgy veszik, mintha a cég végső fogyasztóként vásárolta volna meg az árut.

• Import ÁFA visszaigénylése: Ha viszont a rendelés során nem fizetett ÁFÁ-t a Temu-n (pl. egy nagyobb értékű vagy speciális tételnél), és a magyar vámhatóság vetette ki az ÁFÁ-t behozatalnál, akkor ezt a befizetett import ÁFÁ-t teljes mértékben visszaigényelheti a belföldi ÁFA-bevallásában. Ilyenkor a vámhatósági határozat száma és összege alapján könyvelik le az előzetesen felszámított ÁFÁ-t. Fontos, hogy rendelkezzen a vámokmányokkal, mert ezek hiányában a NAV nem fogja elismerni a levonást.

Vámköltségek: 150 euró feletti áruknál felmerülhet vámteher is (vámtarifa függvényében, pl. ruházatnál ~12%, elektronikai cikkeknél 0% vagy más mérték). Ezt a Temu sokszor igyekszik elkerülni – például megosztja a rendelést több kisebb csomagra, vagy EU-n belüli raktárból küldi ki egy részét. Ha mégis fizetendő vám merül fel, azt a vámkezeléskor a futár/posta közli. Ezt a vámot a cég költségként köteles viselni (nincs rá visszaigénylés mint ÁFÁ-nál). Könyvelésben a vám összege az áru beszerzési értékéhez adódik hozzá (megnöveli a készlet értékét).

Összefoglaló tipp: Mindig ellenőrizze a csomag címkéjén, hogy szerepel-e IOSS szám. Ha igen, és mégis felszámolná a posta az ÁFÁ-t, jelezze feléjük, mert duplán terhelnék az adót. Ha nem szerepel IOSS szám a csomagon, és 150 € alatti a rendelés, sajnos előfordulhat, hogy a posta újból ÁFÁ-t kér – ilyenkor a Temu ügyfélszolgálatához érdemes fordulni a visszatérítésért. Mindenesetre őrizzünk meg minden bizonylatot az ÁFA és vám megfizetéséről (akár a Temu, akár a NAV felé történt), hogy könyvelésileg igazolható legyen: az áru szabályosan, adóterhek megfizetésével került a céghez.

3. A rendelt termékek bevételezése a Kft-ben

Most térjünk át arra, hogyan kell a Temu-ról vásárolt árukat szabályosan bevételezni és könyvelni a cégben. Mivel hagyományos számla nincs, alternatív bizonylatok és belső eljárások segítségével kell a folyamatot dokumentálni:

a) Készletre vétel (bevétel) dokumentálása:

• Nyugta és rendelés visszaigazolás: Használja fel a Temu által küldött nyugtát és az alkalmazás/website rendelési adatait. Nyomtassa ki vagy mentse le PDF-be a rendelés összesítőjét, amelyen szerepel minden tétel, mennyiség és ár. Ez lesz az elsődleges külső bizonylat, ami igazolja a beszerzést.

• Belső bevételezési bizonylat: Állítson ki a cég belső rendszerében egy “Bevételezési jegy” vagy “Raktári bevételi bizonylat” nevű dokumentumot. Ennek tartalmaznia kell: a bizonylat sorszámát, keltét (dátumát), a Temu rendelés azonosítóját hivatkozásként, az egyes termékek megnevezését, cikkszámát (ha van), mennyiségét, egységárát és összértékét forintban. Ebben a bizonylatban rögzíteni lehet a készletre vétel dátumát (amikor az áru beérkezett a céghez). Gyakorlatilag ez pótolja a szállító számlát a leltár és raktárnyilvántartás számára.

• Készletkarton/frissítés: Ha készletnyilvántartó programot használ a cég, vigye be az új árukészletet a rendszerbe. Minden tételhez rendelje hozzá a beszerzési értéket. A beszerzési érték tartalmazza a termék árát + szállítási költséget + vámot (ha volt). Az ÁFA-t attól függően kezelje, hogy visszaigényelhető-e: ha a Temu-n fizetett ÁFA nem visszaigényelhető, akkor az is a beszerzés bruttó költségének része; ha import ÁFA-t fizetett, azt külön követelésként könyvelik (lásd ÁFA résznél).

b) Könyvelési (főkönyvi) rögzítés:

• Besorolás: Mivel a termékeket viszonteladásra vásárolta, azok kereskedelmi árukészletként kezelendők a könyvelésben (nem tárgyi eszköz, nem anyagköltség, hanem áru). A vásárlás könyvelése tipikusan: T 261 – Áruk (készlet) / K 384 – Bank (ha azonnal kifizették) vagy K 455 – Szállítók (ha lenne halasztott fizetés). Itt a T oldalra a bruttó beszerzési érték kerül, mivel a Temu felé kifizetett összeg tartalmazta az ÁFÁ-t is. (Amennyiben lenne levonható ÁFA, azt külön könyvelnénk ÁFA-folyószámlára, de a Temu-s ÁFA, mint mondtuk, jellemzően nem levonható.)

• ÁFA könyvelése:

  • Ha a Temu nyugtán szereplő ÁFA nem visszaigényelhető: Ebben az esetben nem könyvelünk levonható ÁFA-t, a teljes kifizetett összeget az áruk beszerzési értékeként visszük be. (Nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség sem, mivel az ÁFA-t a Temu már rendezte külföldön.)

  • Ha import során fizetett ÁFÁ-t a cég:* Ezt a vámhatározat alapján T 466 – Előzetesen felszámított ÁFA / K 454 – Vámkötelezettség (vagy bank, ha azonnal fizetve) kontókkal könyvelik. Majd az ÁFA-bevallásban visszaigénylik, és kiegyenlítéskor a 466-ot zárják. Az import ÁFA nem az áru értékét növeli, hiszen visszaigényelhető adó. (A vám viszont igen, azt T 261-re kell könyvelni az áruhoz.)

• Árfolyam és fizetés: Ha a vásárlást nem forintban bonyolították (pl. EUR-ban vagy USD-ben terhelte a kártyát a Temu), akkor a könyveléshez az MNB hivatalos árfolyamán kell forintra átszámítani az összeget, a teljesítés napjára vagy a banki terhelés napjára vonatkozóan – a számviteli politika szerint. A bankkivonaton jelentkező tényleges forintösszeg és a könyvelt érték közti eltérés árfolyam-különbözetként jelenhet meg.

• Fizetési bizonylat: A bankkivonatot (vagy hitelkártya-elszámolást) csatolja a könyvelési anyaghoz, amin látszik, hogy a Temu (vagy annak közvetítője) részére kifizetésre került az összeg. Ez a kifizetés megtörténtét igazolja a könyvelésben.

c) Bizonylatok megőrzése és összerendelése: A könyvelő számára össze kell állítani a teljes dokumentációt, ami alátámasztja a beszerzést. Az alábbi táblázat áttekintést ad a szükséges dokumentumokról, azok szerepéről és tartalmáról:

Minden dokumentumot (különösen a Temu nyugtát és a vámhatározatot) célszerű lefordítva vagy megjegyzéssel ellátva az iratanyagban tartani, hogy egy esetleges NAV ellenőrzéskor a revizor is könnyen értelmezhesse. A Temu nyugtája angol nyelvű, de mivel nem bonyolult (terméknevek, “VAT” és összegek láthatók), általában elfogadják így is. Ha bizonyos kötelező adattartalom hiányzik (pl. vevő adószám), azt külön jegyzőkönyvben érdemes rögzíteni, megmagyarázva, hogy a külföldi eladó nem bocsátott ki számlát, csak nyugtát – a bizonylat azonban a valós vásárlást fedi le. A számviteli törvény 165. § alapján a nyilvántartásban szereplő adatoknak valósnak és hiánytalannak kell lenniük, de külföldi bizonylat esetén a magyar formai követelmények részbeni hiánya miatt a cégnek kell biztosítania, hogy a gazdasági esemény (beszerzés) tartalma igazolt legyen. Ezt a fenti dokumentumok együttesen teljesítik.

4. További teendők a viszonteladáshoz

Miután a termékeket bevételezte a Kft, a továbbiakban úgy kezelheti őket, mint bármely más árukészletet. Néhány fontos szempont a későbbi viszonteladáshoz:

• Értékesítés számlázása: Amikor a Kft ezeket a termékeket eladja a B2C vevőinek (magánszemélyeknek), minden eladásról szabályos magyar számlát vagy nyugtát kell kiállítania. Ha a cég ÁFA-körös, akkor 27% ÁFÁ-val terheli az eladásokat, és ezeket rendesen bevallja a NAV felé. (Fontos: attól, hogy a beszerzésnél nem tudta levonni az ÁFÁ-t, az eladásnál még kötelező felszámítani – nincs “nettósítás”.) Az eladási számlán a cég saját neve, címe, adószáma, vevő neve/címe (nyugta esetén vevő adatai nem kötelezők), termék megnevezése, mennyisége, nettó ár, ÁFA, bruttó ár stb. mind szerepelni fog. Ezeket a számlákat természetesen online be kell küldeni a NAV rendszerébe a számlázó programon keresztül, a normál szabályok szerint.

• Könyvelés és ÁFA: A viszonteladáskor keletkező ÁFA fizetendő adó lesz. Mivel a beszerzés ÁFÁ-ja nem volt levonható, az ÁFA-bevallásban a fizetendő ÁFA-t nem ellensúlyozza levonható tétel (kivéve ha volt import ÁFA). Így az adott ügyleten az ÁFA teher nagyobb lehet, mint egy “normál” belföldi beszerzésnél – ezt érdemes előre kalkulálni az árrés meghatározásánál. Gyakorlatilag a Temu-n beszerzett áruk beszerzési költsége bruttóban jelentkezik, és erre jön rá a 27% ÁFA az eladásnál, tehát a vállalkozásnak ezt figyelembe véve kell árszabást és profitcélt kitűznie. (Bizonyos esetekben felmerülhet a margin scheme alkalmazása, de új termékeknél és importnál ez nem járható, így a teljes bruttó árrés után adózni kell.)

• Jogszabályi megfelelés egyéb területeken: Győződjön meg róla, hogy a Temu-ról importált termékek megfelelnek az EU előírásainak (pl. rendelkeznek CE-jelöléssel, magyar nyelvű használati utasítással, ha szükséges). Ha a termék külön engedélyköteles (pl. elektronikai eszközöknél elektromos tanúsítvány, játékoknál biztonsági előírások), akkor ezeknek is meg kell lenniük a forgalomba hozatalhoz. Továbbá bizonyos termékek után a cégnek környezetvédelmi termékdíj fizetési és bevallási kötelezettsége lehet (például csomagolószer díj, elektromos berendezéseknél EPR kötelezettségek). Ezek nem adójellegű tételek ugyan, de jogilag fontosak a viszonteladás szempontjából. Érdemes ezeket a kötelezettségeket is ellenőrizni a termékek kapcsán.

• Nyilvántartások: Vezessen részletes nyilvántartást a készletmozgásokról – melyik Temu rendelésből származó árukat, mikor, kinek értékesítette. Így egy esetleges ellenőrzéskor látható, hogy a bevételezett termékek ténylegesen értékesítésre kerültek és a bevétel be lett ütve/számlázva. Ez alátámasztja, hogy a cég nem feketén forgalmazza az árut, hanem szabályosan, számlázott formában.

5. Összegzés

Egy külföldi online platformról (Temu) történő beszerzés esetén tehát a legfontosabb a dokumentáció és az adókezelés helyes megoldása. A Temu nem ad ki klasszikus ÁFA-s számlát, de a kapott nyugtával és kiegészítő bizonylatokkal a NAV elvárásainak megfelelően igazolható a beszerzés és az áru eredete. A kulcslépések a következők:

1. Számla/nyugta beszerzése: Mentsük el a Temu nyugtát és rendelésadatokat. Ezzel tudjuk bizonyítani a vásárlást.

2. ÁFA és vám rendezése: Győződjünk meg róla, hogy az ÁFA megfizetése szabályosan megtörtént (akár a Temu-n keresztül, akár import ÁFA formájában). Minden erről szóló igazolást őrizzünk meg. Ha a Temu beszedte az ÁFÁ-t, azt nem tudjuk levonni, bruttó költség lesz. Ha a NAV-nak fizettünk ÁFÁ-t, azt visszaigényeljük a bevallásban. Vám esetén fizessük meg a terheket és könyveljük a készlet értékébe.

3. Bevételezés a cégbe: Készítsünk belső bevételi bizonylatot, vegyük állományba a termékeket a nyilvántartásunkban a beszerzési értéken (minden költségelemmel). Könyveljük le az árukészlet növekedését a megfelelő kontókon.

4. Dokumentáció a könyveléshez: Állítsuk össze a nyugtát, rendelés-visszaigazolást, fizetési bizonylatot, vámokmányt, belső jegyet egy csomagba a könyvelőnek. Jegyezzük fel, ha bármi szokatlan (pl. “Temu nyugta – vevő adatai hiányosak, cég tulajdonában levő áru importja”). A könyvelésben minden tételt rögzítsünk a törvényeknek megfelelően (számviteli bizonylati fegyelem betartása.).

5. Viszonteladáskor adjunk szabályos számlát/nyugtát a vevőnek, fizessük meg az értékesítés ÁFÁ-ját, és vezessük kivezetésre a készletből az eladott árukat.

Ha ezeket a lépéseket követi, a Temu-s beszerzés és a későbbi értékesítés jogilag és adózási szempontból is rendben lesz. A lényeg, hogy a cég átláthatóan igazolja a termékek útját: honnan származnak, milyen adókat fizettek meg utánuk, és hogy kerültek be a vállalkozás könyveibe, majd értékesítésre. A NAV számára így egy esetleges ellenőrzés során világosan látható, hogy a Kft a Temu-s vásárlást szabályosan kezelte, és sem az ÁFA-t, sem egyéb kötelezettségeket nem mulasztott el megfizetni.

Források és hivatkozások: Hivatalos NAV tájékoztatók az internetes rendelések vám- és ÁFA kezeléséről., szakmai cikkek és kérdések-válaszok a Temu számlázási gyakorlatáról., valamint a magyar áfaszabályok (2007. CXXVII. törvény) vonatkozó előírásai. segítettek az útmutató összeállításában. Ezen hivatkozásokban további részleteket és példákat is talál a témában. Reméljük, hogy a fenti lépések követésével zökkenőmentesen és szabályosan tudja kezelni a Temu-s beszerzéseket a cég könyvelésében és adózási gyakorlatában.