Miért lett élet-halál kérdés az üzleti partner ellenőrzése?

Az ellenőrzés jogszabályi keretei 2025-ben

A magyar jogrendszerben három törzspont határozza meg, mit kell tennie a cégvezetőnek, mielőtt aláírná az első megrendelést: az adótörvények, a pénzmosás-megelőzési jogszabályok és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) jóhiszeműségi klauzulája. Az Szja-, Tao- és Áfa-törvény triászából az utóbbi bír a legélesebb karmokkal: kimondja, hogy a számlabefogadónak „kellő körültekintéssel” meg kell győződnie arról, partnere valós gazdasági tevékenységet végez. A NAV ezt 2025-től már kifejezetten számon kéri: az áfalevonási jog feltételeként előírja, hogy a közvetett vámjogi képviselőnek és bizonyos importőröknek dokumentálniuk kell a partner státusz-vizsgálatát és kockázati besorolását. Ez a szabályozói fordulat lényegében iparág-függetlenül mindenkire érvényes: a multicégek mellett a mikrovállalkozásoknak is auditálható folyamatot kell kialakítaniuk, különben elveszíthetik a kockázatmentes adóalany státuszukat, s az első ellenőrzéskor milliós bírsággal számolhatnak. A Ptk. ugyanakkor a civiljogi dimenziót hangsúlyozza: ha a hitelezőt később kár éri, és bizonyítható, hogy nem ellenőrizte megfelelően az adósát, könnyen beperelhetik mulasztásért. A hármas jogi szorítás tehát azt üzeni: az üzleti partner ellenőrzése nem extra adminisztráció, hanem törvényi minimum, amelyet a felügyeleti szervek egyre szigorúbban mérnek.

Ingyenes és fizetős adatbázisok – a nyílt információk aranybányája

A jó hír, hogy a legtöbb létfontosságú adat elérhető ingyen: az e-cégjegyzék napi frissítéssel közli a cégjegyzékszámot, tulajdonosi struktúrát és a cégbírósági státuszt; a NAV nyilvános listái megmutatják, ki minősül megbízható vagy kockázatos adózónak, és kik halmoztak fel 180 napon túli, ötmillió forintot meghaladó köztartozást; a Kúria ítélettára és a bírósági végrehajtói kar honlapja jelzi, fut-e per vagy végrehajtás a partner ellen. Ezeknek az adatoknak a lekérése percek kérdése, mégis vállalkozások ezrei hagyják figyelmen kívül az első szűrés aranyszabályát: „nincs ajánlat és szerződés addig, amíg a partner alapszintű törzsadatait nem validáltuk”. A térítéses adatforrások, mint az Opten, a Dun & Bradstreet vagy a Creditreform, ennél mélyebbre ásnak: pénzügyi mutatók, kockázati indexek, mulasztási és csődtörténet, sőt, kapcsolat- és tulajdonosi hálók is lekérhetők. Ezek a szolgáltatók mesterséges intelligencia-alapú prediktív modellekkel kalkulálnak fizetésképtelenségi valószínűséget, ami különösen hasznos, ha a szerződés értéke tízmillió forint felett jár, vagy hosszú távú beszállítói kötődésről van szó. Az alábbi, keretezett táblázat segít gyorsan eldönteni, mely adatforrás milyen mélységig megy:

A nyílt forrású eszköztár emellett kiterjed az OSINT-módszerekre: egy Google-függelékben futtatott site:linkedin.com keresés, egy jó reputációelemző szoftver vagy egy API-alapú hírszűrő képes időben riasztani, ha a partnernél vezetőcsere, tömeges elbocsátás vagy hírbe hozott szabálysértés történt. A lényeg az, hogy az ingyenesen hozzáférhető információkból is már az üzleti egészség meglepően pontos röntgenképe rajzolható ki, feltéve, hogy a cég szervezeten belül dedikált felelőst jelöl az adatgyűjtésre és dokumentálásra.

A pénzügyi-reputációs kockázatelemzés struktúrája

A partnerellenőrzés nem puszta adatgyűjtés, hanem döntéselőkészítő folyamat. Három rétege van. Első réteg: statikus adatok – cégkivonat, adószám ellenőrzés, jegyzett tőke, főtevékenység. Második réteg: dinamikus mutatók – árbevétel-növekedés, likviditási ráta, saját tőke arányos nyereség. Itt jön képbe a mérleg- és eredménykimutatás elemzése: ha az értékesítés nettó árbevétele nő, de a cash-flow mínuszba fordul, piros zászló, mert a cég a beszállítókkal finanszíroztatja a növekedését. Harmadik réteg: viselkedési jelek – késedelmes számlafizetések, jogviták száma, közösségi média visszhang, munkavállalói vélemények. Mesterséges intelligencia-alapú rendszerek már képesek azonosítani a negatív hírmintákat, és valós idejű riasztást küldeni, ha a partner neve összefüggésbe kerül csődeljárással vagy adócsalással. A kockázati pontszámot célszerű 0-100-as skálára transzformálni, ahol 40 alatt alacsony, 40-70 között közepes, 70 fölött magas kockázatról beszélünk. A vállalat döntési politikáját ettől kezdve könnyen automatizálhatjuk:

• 0-39 pont – szerződés előre engedély nélkül aláírható;
• 40-69 pont – pénzügyi vezető jóváhagyása szükséges, előlegfizetés nem javasolt;
• 70-100 pont – csak előrefizetéssel vagy bankgarancia mellett üzletelünk.

A módszer legnagyobb nyeresége a transzparencia: a tárgyalóasztalnál nem érzelmek, hanem rendszeresített mérőszámok alapján születik döntés, ami a tárgyalási pozíciót is erősíti.

Belső compliance és stratégiai értelmezés

Az ellenőrzés akkor válik élő rendszerré, ha beágyazódik a vállalati működésbe. Érdemes Vendor Onboarding Policy címen hivatalos eljárásrendet kiadni, amely rögzíti: ki felel az adatok begyűjtéséért, milyen szintű kockázatnál kell belső jogi vélemény, és milyen gyakran kell a partnert újraminősíteni (például évente egyszer, vagy ha a NAV nyilvántartásban negatív változás jelenik meg). A folyamatot digitális eszközökkel érdemes támogatni: egy egyszerű CRM-hez illeszthető partner-workflow kezelő már képes automatikusan lekérni a cégjegyzék-adatokat, és figyelmeztet, ha változik a tulajdonos vagy a székhely. A GDPR ugyanakkor szigorú: csak olyan adatot tárolhatunk, amelynek kezelése arányos a kockázattal, és amelyet a jogszabály előír vagy a jogos üzleti érdek megkövetel. A compliance-folyamat bevezetése erkölcsi dimenziót is kap: a „know-your-partner” gyakorlat felelősségvállalás a piaci ökoszisztémáért. Amikor egy magyar kkv kizárja a láncból a köztartozást halmozó „számlagyár-céget”, valójában a gazdaság fehérítéséhez is hozzájárul. Így lesz a due diligence több, mint önvédelmi mechanizmus:

„Az együttműködés csak addig tart, amíg mindkét fél támogatja a bizalmi háló tisztaságát” – vallom nap mint nap, mert a piaci reputáció végső soron nem jogi fogalom, hanem társadalmi tőke.

A 2025-ös üzleti környezetben tehát az ellenőrzés stratégiai tükörként működik: visszajelzi, hogy vállalkozásunk mennyire tudatosan építi kapcsolatait, és hogy készen áll-e arra, hogy a gyorsuló geopolitikai és szabályozói hullámzásban is stabilan álljon a felszínen.

Források

NAV – Partnerellenőrzés szempontjai (2025)
Céginformációs Szolgálat – e-Cégjegyzék útmutató
RSM Hungary – A NAV 2025-ös ellenőrzési terve